Elhunyt az első hazai műszíves

Meghalt az első hazai műszíves csütörtökön kora délután, közölték a Semmelweis Egyetemen.

Az 58 éves férfin február 15-én hajtották végre a beavatkozást, amelynek során keringéstámogató eszközt ültettek testébe. A betegnél február 27-én váratlan szövődményként szívburki vérzés lépett fel. Minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználva sem tudták "a diffúz és masszív" vérzést megszünteti, annak intenzitását sikerült csak csökkenteni, mondta Szabolcs Zoltán, a műszívprogram vezetője.

Közölte, a szövődmény miatt a két nap alatt fokozatosan sok szervi elégtelenség lépett fel, a végén már csak a beteg szíve dolgozott hibátlanul "a műszív jó funkciójának" köszönhetően. "Az erőfeszítések ellenére, ma a kora délutáni órákban a beteget elveszítettük" - fogalmazott.

A beteg állapota - mint mondta - keddig fokozatosan javult, a vesefunkció teljesen visszatért a műszívnek köszönhetően. A szívelégtelenség miatt korábban gyengébb vérellátású szervek közül a máj funkciója nem rendeződött megfelelően. "Minden reményünk, okunk megvolt arra, hogy a páciens megfelelően stabil keringési (...) viszonyok között tudja megvárni azt a pillanatot, amikor a számára (...) megfelelő donorszív jelentkezik, és a végleges szívbeültetést el tudjuk végezni" - tette hozzá.

Merkely Béla, az SE Kardiológiai Központjának vezetője arról beszélt: a súlyos szívelégtelenségben lévő betegnek az egyetlen esélyt a műszív adta meg ahhoz, hogy esetleg egy donorszívet nyerjenek, és a beteg életét hosszútávon megmentsék. Ez a donorszív, aktív keresés ellenére nem érkezett meg - fűzte hozzá. Mint magyarázta, a szívelégtelenség nagyon súlyos betegség, valamennyi szerv működését fokozatosan rontja. A műszív beültetéskor az orvosok abban reménykednek, hogy a jó vérellátással a szervek működése fokozatosan helyreáll. A betegnél a máj funkciója nem tért vissza teljes egészében, és ez a szerv termeli a véralvadáshoz szükséges faktorokat, ellenfaktorokat.

"Ne felejtsük el, hogy a műszív csak akkor (...) alkalmazható, ha már nincs más lehetőség. A beteg élete egyébként nem menthető, nem adhatunk neki másképp esélyt, mint a műszívvel" - hangsúlyozta Merkely Béla, majd hozzátette: nagyon nehéz két héten vannak túl. Közölte: a műszív beültetésének lehetőségét a nagyon súlyos betegek számára a későbbiekben is biztosítani kell. Újságírói kérdésre elmondták, rendelkezésre áll egy második műszívük, amelyet szükség esetén, végső megoldásként újra igénybe vesznek majd. Előre viszont nem készülnek a műszív beültetésére - jegyezte meg.

Közölték, a statisztikák szerint a műszíves betegek fele tudja megvárni a donorszerv megérkezését. Az 58 éves férfin február 15-én hajtották végre beavatkozást, amelynek során keringéstámogató eszközt ültettek testébe. A mesterségesen fenntartott keringés mellett a beteg mobilizálható, vagyis idővel, a betegágyat elhagyva, képes alapvető teendőit ellátni maga körül, így nagyobb eséllyel tudja megvárni a hetek vagy akár hónapok múlva érkező donorszívet. Az orvosok korábban elmondták, hogy eddig azért nem alkalmazták ezt az eljárást, mert nem volt rá pénz, illetve nem volt megfelelően felkészült orvoscsapat.

A műszív egy sebészi úton beültetett mechanikus pumpából áll, amely képes átvenni a szív munkáját. A műtét alatt a szív megfelelő üregeiből műanyag csőrendszer segítségével a vért egy testen kívül elhelyezkedő pumpába vezették, ez képes mind a jobb, mind a bal szívfél munkáját akár teljes egészében is átvenni. A mesterségesen fenntartott keringés mellett a beteg mobilizálható, vagyis idővel a betegágyat elhagyva képes alapvető teendőit ellátni maga körül.

A műszív beültetését csak nagyon súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeken végzik el. Abban az esetben van szükség erre a műtétre, ha a keringés már nem tartható fenn gyógyszerrel vagy egyéb mechanikus módszerrel.

Évente négy-öt ilyen beavatkozásra kerülhet sor. A műszív nem pótolhatja a transzplantációs műtétet, de jelentősen javítja a betegek túlélését a szívátültetésig.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!