Jenő
3 °C
8 °C

Csodaesélyes Akropolisz: a görögök egyetlen reménye

2007.02.18. 11:55
A világ új hét csodájára esélyes jelölteket bemutató sorozatunk második részének főszereplőjét talán senkinek nem kell különösképpen bemutatni, hiszen görögbe' szinte hazajárnak rengetegen, az Akropolisz pedig a könyökén jön ki sokaknak. Lehet, hogy pont ezért forog veszélyben az építmény legújabb kori "hétcsodasága"? Az Index olvasói mindenestre alaposan leszavazták. A világméretű hivatalos szavazás azonban még nem dőlt el, a hellén kultúra rajongói még összeszedhetik magukat.

Húsz hét múlva dől el, hogy mely ember alkotta építményeket nevezhetjük majd a világ hét új csodájának: a New Open World Foundation (Új Nyitott Világ Alapítvány) ugyanis 2007. július 7-én jelenti be Lisszabonban a világméretű szavazás végeredményét.

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexico)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Kolosszeum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Taj Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

A 77 legtöbb ajánlást kapott épületből egy neves építészekből és művészettörténészekből álló zsűri 2006. január elsején hirdette ki azt a huszonegyet, amikre telefonon vagy interneten szavazni lehet. Az eredmény kihirdetéséig hetente bemutatunk egyet a huszonegy versenyben maradt jelöltből, a lehetőségek szerint kívül-belül megmutatva a csodás építményeket, felelevenítve történetüket, a kevésbé ismertek jelentőségét is kidomborítva.

Az athéni Akropolisz

Az ókori hét csoda közé négy görög építmény is tartozott (persze nem véletlenül, hiszen akkortájt a görög birodalom jelentette gyakorlatilag az emberi civilizáció legközepét, és ugye a lista összeállítója, a költő és utazó, a szidóni Antipatrosz maga is görög volt): az efezoszi Artemisz-templom, a rodoszi kolosszus, az alexandriai világítótorony és Pheidiász Zeusz-szobra. Ezek egyike sem látható ma már, talán ezért lehet jelentősége annak, hogy a világ új hét csodája közé kerülhet az athéni Akropolisz.

A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz összefoglaló néven emlegetett épületegyüttes. A szó a görög akros (magas) és a polis (város, körzet) szavakból tevődik össze, fellegvárat, biztonságos magassságban épített uralkodói székhelyet, erődítményt jelent. Másutt is épültek a görög birodalomban akropoliszok, de a legnagyobb, a legismertebb és az egyik legjobb állapotban megmaradt épületegyüttes az athéni.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A körülbelöl százötvenméter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i.e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsa hódítók i.e. 480-ban elpusztították a Kekrops parancsára emelt, mészkőből épített, dór stílusú épületeket (Kekrops volt Attika első királya és egyben Athén alapítója is, a félig ember-, félig sárkánytestű uralkodót tartják az athéni kultúra atyjának).

A perzsa háborúk végeztével a i.e. V. század közepén építették teljesen újjá az athéni polgárok számára a vallási és politikai hatalmat illetve védelmet jelképező Akropoliszt. A város aranykora ekkorra (i.e. 460-430) esett, az idegen hódítók fölött diadalmaskodó Periklész, Athén politikai vezetője szorgalmazta a templomegyüttes felépítését városvédő Athéné istennő dicsőségére. Periklész szándéka azonban túlmutatott a szimpla győzelmi emlékmű létrehozásán: egy olyan kulturális, vallási és állami központot akart itt kialakítani, ami felülmúlja más görög poliszok jelentőségét és Athén erejét hirdeti.

Főbb adatok:

  • Hely: Athén, Görögország
  • Épült: i.e. V. században
  • Tervezték: Pheidiász, Iktinosz, Kallikratész
  • Építtette: Periklész
  • Alapterülete: 3 hektár
  • A főtemplom méretei: 69 m hosszú, 31 m széles és 14 m magas

Az Akropoliszt Pheidiász (Pheidias, Phidias, Fidiász), a legtöbbre tartott ókori szobrász (ő alkotta a hét csoda közé tartozó Zeusz szobrot), és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte és építtette föl.

A három hektáron elterülő Akropolisz végleges formájában többek között a következő elemekből áll. A legnagyobb, a görög kultúra jelképének számító Parthenón a központi épület, Athéna Parthenosz, a Szűz Athéné temploma. A főtemplom kilenc évig, i.e. 447-438 között épült precízen faragható pentelikoni márványból, gazdag szobordíszei i.e. 432-re készültek el. A templom rövidebb oldalait nyolc, hosszabb oldalait tizenhét oszlop alkotja. A tágas központi térben Pheidiász Athénét ábrázoló elefáncsont szobra állt. A világ egyik legismertebb, építészetileg rendkívül kifinomult, korszerű matematikai megoldásokat felvonultató, máig fennmaradt ókori építménye az UNESCO (az ENSZ tudományos, kulturális és oktatási szervezetének) jelképe.

A kariatidákról jól ismert Erekhteion volt a fellegvár kultusztemploma - a szentély jellegzetes része a két oszlopcsarnok, a kisebb, déli csarnok tartóoszlopai álló, ruhás lányalakokká vannak kifaragva. Az Akropolisz része a győzedelmes Athénének, Nikének szentelt templom is, a Kallikratész tervezte épület a jón stílus egyik legszebb képviselője. A Propülaia, azaz a monumentális bejárati kapu ugyancsak pentelikoni márványból készült, és a Parthenónnal együtt ez lett még készen Periklész életében. Ezeken kívül két kisebb szentély, egy kincstár és egy színház is épült a Szent Sziklán.


Az épületegyütes csaknem teljes épségben megmaradt, noha a központi templomot sokáig keresztény templomnak, majd mecsetnek használták, és a háborúk pusztítását, majd az angolok műgyűjtő szenvedélyét is megszenvedte. A máig tartó felújítási munkák a XIX. század első felében kezdődtek, Görögország török elnyomás alóli felszabadulása után, az első szisztematikus ásatásra 1835-ben került sor. A legutóbbi régészeti hírek szerint a Parthenon eredetileg nem fehér volt, hanem több helyen is kék, piros valamint zöld színekre festették az ókori görögök - legalábbis ezt jelentette be nemrég a felújítási munkákat vezető régész. Athén impozáns szimbóluma 1987 óta a világörökség része, a fokozott védelemben részesülő műremeket évente több millió turista keresi fel, bár a soha véget nem érő restaurálás miatt belülről nem lehet megcsodálni.