Gyöngyi
5 °C
10 °C

Csodaesélyes maja piramis: a vérszomjas isten temploma

2007.03.11. 09:53
| Módosítva: 2007.03.11. 09:53
Nem újdonság, hogy piramisokat nem csak az ókori egyiptomiak építettek, de arra csak most van lehetőség, hogy egy másik nép csodálatos gúlája is bekerüljün a világ hét legcsodálatosabb építménye közé.

Miközben az egész világ a szavazás lázában ég, mi a kiesettek nyugalmával ruccanjunk át gondolatban Délkelet-Ázsia után Latin-Amerikába, egész pontosan Mexikóba, hogy sorozatunk újabb részében megismerkedjünk a Chichén Itza-i piramissal. Az a tizenhét hét múlva esedékes - rendkívül nagyszabásúnak ígérkező - lisszaboni ünnepélyen derül csak ki, hogy a véres rítusaikról hírhedtté vált maják grandiózus naptemploma bekerül-e a világ hét új csodája közé.

Chichén Itza maja piramisa

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexico)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Kolosszeum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Taj Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget csücskében, a dzsungel közepén elterülő síkság szent templomvárosa a maja civilizáció egyik legnagyobb politikai és gazdasági központja volt ezer évvel ezelőtt. A szakértők szerint a maja-tolték birodalom egyik legfontosabb fennmaradt építészeti együttese található itt, a legnagyszerűbb maja templommal, a Kukulkán-piramissal a középpontjában.

"Chich'en Itza" szabad fordításban annyit tesz, "az itzai kút kávájánál". A név arra utal, hogy a félszigeten élő népek folyó híján a hatalmas természetes víznyelő aknákból (úgynevezett cenotesekből) nyerték a friss vizet, Chichén Itza pedig három ilyen képződménynek köszönhette tulajdonképpen létét, a hatalmas földalatti barlangokban tárolt víz bőségesen elég volt a maják mezőgazdasági céljaira.

Az életet jelentő aknák fontosságukból adódóan vallási szerepet is betöltöttek. Két cenotes még ma is megtalálható, a leghíresebb az Áldozat kútja, ahol a maja esőistennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat - nagy szárazságok idején előfordult, hogy embert is feláldoztak engesztelésül. Arra a széles körben elterjedt legendára azonban nincs bizonyíték, hogy rengeteg gyönyörű fiatal lány esett volna áldozatul ennek a rítusnak.

Quetzalcóatl, a toltékok királya 987 körül tette - maja szövetségesei segítségével - Chichén Itzát birodalma fővárosává. A maja mítoszokban ő volt Kukulkán, a tollas kígyóisten, a tiszteletére emelt lépcsőzetes piramis formájú templom máig fennmaradt. A spanyol hódítók által "El Castillo" (a Kastély) néven is emlegetett páratlan építmény a település középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható.

A négyzetes alaprajzú kőpiramis mind a négy oldalán lépcső vezet a tetején lévő szentélyhez, ahol a legyőzött ellenséget szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot. A tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor, a kelő és a nyugvó nap fényében, a piramis cikkcakkos élének árnyéka a nyugati lépcső oldalára vetülve kígyózó mozgás érzetét kelti. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Az impozáns piramis négy oldalából kettőt már sikerült eredeti állapotába helyreállítani. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsőfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévő emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsőfokot ad, annyit ahány nap van egy évben. Szakértők szerint ez is azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak, a Kukulkán-piramis pedig feltűnik a híres maja naptárban a tavaszi és őszi napéjegyenlőség jelölésénél.

Főbb adatok:
  • Hely: Yucatán-félsziget, Mexico
  • Épült: i.sz. 987 körül
  • Tervezték: maja építészek, nevük nem maradt fenn
  • Terveztette: Kukulkán
  • Magassága: 55 méter
  • Építészeti stílus: maja, prehispán

A Kukulkán-piramis belseje egy régebbi piramist rejt, aminek szerkezetére építették később a nagyobb piramist. A külső piramis körülbelül 55 méter magas, kilenc terszra tagolódik, archeológusok szerint ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A belső, kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma, a régészek itt fedezték fel a Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg.

Hogy a kétségtelen vallási, csillagászati és uralkodói célokon kívül még mire szolgálhatott az építmény? Nemrég egy új feltételezés is nagy publicitást kapott: David Lubman, a Kalifornia Egyetem hangtani mérnöke állítja, hogy a maja piramisokat tudatosan úgy építettek, hogy bizonyos akusztikai igényeknek megfeleljenek. Lubman bebizonyította, hogy ezeknél a "szabadtéri színpadoknál" olyan visszhangjelenségek figyelhetők meg, amelyek a maják szent madarának, a quetzalnak rikoltására hasonlítanak.

Arról azonban ma sincs bizonyos tudásunk, hogy pontosan mikor és hogyan tűntek el Chichén Itza lakói, bár maradtak fenn maja feljegyzések arról, hogy 1221-ben polgárháború tört ki a félszigeten. Az üszkös épületmaradványokat feltáró régészek mindenesetre arra következtetnek, hogy nem békés körülmények közt szűnt meg birodalmi központ lenni az 1988-ban a világörökség részének nyilvánított város.