Levente, Irén
19 °C
35 °C

Csodaesélyes moai-ok: a Húsvét-sziget ezer kannibálja

2007.04.01. 16:27
A legutóbb közreadott részeredmény szerint valahol a középmezőnyben állnak a Húsvét-szigeti szobrok a világ új hét csodáját összeállító nemzetközi szavazáson, tehát akár még esélye is lehet a hét közé kerülésre a több száz titokzatos monolitnak.

Még tizennégy hétig lehet szavazni arra a huszonegyes listára, amiből július 7-ére kialakul, mely hét emberkéz alkotta építményt nevezhetjük majd a világ új hét csodájának. Sorozatunkban hetenete bemutatunk egyet a huszonegy, már önmagában csodálatos építményből, ezúttal a Csendes-óceán közepére, a világ egyik legelszigeteltebb pontjára látogatunk.

A Húsvét-sziget szobrai

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexikó)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Kolosszeum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kiyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Tádzs Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

Egyáltalán nem túlzás elszigeteltségről beszélni: a csaknem szabályos háromszög alakú, 163 négyzetkilométeres szigeten a civilizáció az óceán közepén, távol minden nagyobb emberlakta területtől alakult ki. A sziget Chile partjaitól 3600 kilométerre nyugatra, Perutól 3900 kilométerre, Mexikótól 5700 kilométerre, Hawaiitól 7900 kilométerre, Tahititől 4050 kilométerre, Új-Zélandtól 6800 kilométerre fekszik, legközelebb a Pitcairn-szigetek vannak csekély 2075 kilométerre a szigettől nyugatra.

Az őslakosok nyelvén Rapa Nui, azaz a Világ Köldöke névvel illetett szigetet 1722-ben, húsvét vasárnapján fedezte fel Jacob Roggeveen, holland tengernagy, az európai köztudatba ezért vonult be Húsvét-sziget néven a polinézek lakta vulkanikus földdarab.

Tehát a feljegyzések szerint a holland admirális lehetett az első felfedező, aki csodálattal vegyes megdöbbenéssel nézhetett farkasszemet a sziget partvonalán sorjázó, jól megtermett kőszobrokkal, a helyiek nyelvén moai-okkal (ejtds: moáj). A Roggeveen látogatása óta eltelt háromszáz évben azonban vajmi keveset tudtak meg a tudósok a tökéletes izolációban kialakult kultúráról és a rejtélyes szobrokról, de talán pont emiatt igazán csodás a jelenség.

Elméletek persze vannak arra nézvést, hogy miképp alakulhatott ki a mítikus környezet a magányos szigeten. A kutatók valószínűnek tartják, hogy polinézek találtak rá a negyedik században a szigetre, és le is telepedtek a természeti erőforrásokban akkor még bővelkedő földdarabon, létrehozva egy erőteljes, eredetiségében különleges, külső hatásoktól teljesen mentes és képzelőerőben gazdag kultúrát.

A moai szobrokat és a kultuszhoz kapcsolódó szentélyeket egy viszonylag rövid, de intenzív periódusban kezdték felállítani a sziget lakói valamikor 1100 és 1600 között. Jelenleg 887 kész vagy félkész húsvét-szigeti óriásszobrot tartanak számon a kutatók, de időről időre találnak újabb, főként befejezetlen szobrokat, a tényleges számuk elérheti, sőt meghaladhatja az ezret is.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A sziget kialakulásáért három rég kihunyt vulkán, a Poike, a Terevaka és a Rano Kau a felelős, a több méter magas szobrokat a Rano Raraku néven emlegetett bányában faragták ki vulkáni kőzetből. A szobrokat többnyire egy darabból faragták, bár vannak köztük olyanok, amelyeknek fejére kalapszerű, pukaunak nevezett vöröses kőböl kialakított korongot helyeztek. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb, még álló moai - a Paro néven ismert szobor - tíz méter magas és körülbelül nyolcvantonnás, kitesz tehát két T-72-es tankot is. A befejezetlen szobrok közt találtak a kutatók egy olyan darabot, ami kész állapotban 21 méteres és körülbelül 270 tonnás lett volna.

A felületes ismeretekkel ellentétben a moai-ok nemcsak fejből állnak, hanem testük is van, bár tény, hogy közülük soknak csak a fejrésze áll ki a földből. A hatalmas szobrokat arccal a sziget belseje felé állították fel, a felfedezők csupán egyetlen ponton találtak a nyílt vizek felé tekintő moai-okat. A szobrok szemeit eredetileg korrallal rakták ki, egy ily módon restaurált szobor tanúsága szerint meglehetősen szuggesztív kifejezést kölcsönöztek ezzel a sziklaarcoknak.

Főbb adatok:
  • Hely: Húsvét-sziget, Chile
  • Korszak: 1100-1600 körül
  • Alkotók: feltehetően polinézek
  • Funkció: feltehetően vallási
  • Anyaga: vulkáni kőzet
  • Mennyiség: csaknem 900 darab
  • Magasság: 10 méter
  • Tömege: a legnehezebb moai kb. 80 tonnás

Arra, hogy miért is állították a szobrokat szintén csak feltételezések vannak, és bár találtak a régészek hieroglifákkal teli fatáblácskákat a szigeten, a rongorongonak elnevezett írást idáig nem sikerült minden kétséget kizáróan megfejteni. A legelterjedtebb vélekedés szerint őseik, nagyapáik, apáik emlékére állították a szobrokat a helybéli családok, de elképzelhető, hogy még élő, vagy épp elhunyt nagyhatalmú törzsfőnökök tiszteletére is készültek ilyen szobrok. A szobrászati munkát feltehetően egy külön kaszt, a nagy megbecsültségnek örvendő kőfaragómesterek végezték.

Hogy miképp kerültek a bánya közelében kifaragott szobrok a jókora távolságokra lévő partvonalra? A kezdetleges eszközökkel bíró őslakosok feltehetőleg a pálmafák törzseit használták görgőkként, és édeskrumpliból készítettek súrlódáscsökkentő masszát, így vonszolva kilométereken át a hatalmas monolitokat leendő helyükre. A mondák szerint a szellemi erőktől vezérelt szobrok saját lábukon sétáltak az ahunak nevezett, szintén kőből készült platformokra, amik elkészítése gyakran több erőforrást és követ igényelt, mint a rájuk került szobor maga.


A virágzó szoborkészítési tradíció a jelek szerint felemésztette a sziget és lakói erőforrásait, az évszázadok alatt eltűntek a pálmaerdők, és kopár szikladarabbá lett Rapa Nui. A több száz, évekig készülő szobor felzabálta az őket teremtő civilizációt, ami a kutatók szerint száz évvel Roggeveen érkezése előtt omlott össze, a szájhagyomány szerint az éhezéstől sújtott, túlnépesedett és lelakott szigeten ekkorra már a kannibalizmus sem volt ritka. A több száz befejezetlen szobor arra utal, hogy a szigeten kialakult társadalom rendkívül gyorsan tűnt el.

A szigetre látogatók jelenleg ötven helyreállított moait nézhetnek meg a sziget hat különböző pontján. Bár a pár ezer helybéli fő megélhetési forrása az idegenforgalomból adódik, ennek ellenére nem nézik jó szemmel a régészek munkáját. Az őslakosok leszármazottai attól tartanak, hogy az évente ideérkező több tízezer turista Disneyland-et csinál a szentként tisztelt, világörökségi védettségű szobrok szigetéből.