Gyöngyi
9 °C
9 °C

Csodaesélyes Tádzs Mahal: a szerelem örök

2007.06.24. 16:15
Bár a szervezők már nem közölnek több részeredményt a világ új hét csodáját megválasztó szavazás állásáról, azt azonban sejteni lehet, hogy az indiai jelöltnek komoly esélyei vannak arra, hogy bekerüljön a hét közé. Akárhogyan is lesz, a Tádzs Mahal minden bizonnyal megérdemli a világ csodája titulust.

Július 6-án éjfélkor (azaz hatodikáról hetedikére virradó éjjel) lezárják a világ új hét csodáját kiválasztó nemzetközi szavazást, tehát kevesebb mint két hétig szavazhat - telefonon és online ki-ki a kedvenc építészeti remekművére. Az ünnepélyes eredményhirdetést július 7-én este rendezik meg Lisszabonban, a nagyszabású, multimédiás, sztárparádés showműsorig már csak két jelölt van hátra sorozatunkból: előbb egy dél-ázsiai, majd végezetül egy afrikai csodához kalauzoljuk el az olvasókat a hátralévő napokban.

A Tádzs Mahal

A csodaesélyesek listája

Az Index tavalyi szavazásán az olvasók India ékkövét választották meg a legcsodásabb csodának, és valljuk be, ez érthető is. Az 1983-ban világörökségi védettséget elnyerő agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje valóban egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah. (Agra ekkortájt a muszlim moguluk uralma alatt lévő India fővárosa volt).

Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt. A mogul kedvenc asszonya 1631-ben halt meg szülés közben, az uralkodó azt ígérte a perzsa hercegnőnek, hogy olyan egyedülállóan pompás sírt építtet neki, ami örökre megőrzi nevét. Mumtaz Mahal mindvégig nagy befolyásaal volt a császár életére és uralkodására, de 39 éves korában, tizennegyedik gyermekük születése közben életét vesztette.

A rendkívül mély gyászba borult uralkodó valóra váltotta ígéretét. A Tádzs Mahal tervezéséhez és felépítéséhez az iszlám világ minden szegletéből toborzott neves építészeket Dzsahán sah, az azonban nem derül ki teljes bizonyossággal a fennmaradt feljegyzésekből, hogy kit lehet a remekmű építész zsenijének tartani. A szájhagyomány szerint Ustad Ahmad Lahori tervezte a fehérmárvány mauzóleumot, és az építkezés befejeztekor a sah megvakíttatta az építészt, hogy soha többé ne tervezhessen hasonló szépségű éptményt.

Más források Istad Usa és Isa Muhammad Effendi nevét említik tervezőként, sőt, vannak olyan feltételezések is, hogy a fő tervező egy itáliai építész, bizonyos Geronimo Veroneo volt. Ez utóbbi - főként európai kutatók által hangoztatott - vélekedést többek között az is alátámasztja, hogy Veroneo 1640-ben Agrába utazott és haláláig ott is élt, ráadásul egyes művészettörténész szakértők szerint a Tádzs Mahal több itáliai építészeti vonást is magán visel. De írásos bizonyíték Veroneo tevékenységére sincs, ráadásul az épület főként perzsa, török, indiai és iszlám építészeti stílusok elemeiből áll.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Az uralkodó a messzi Rádzsasztánból hozatta a legszebb fehér márványt, ami az ég kék háttere előtt kétségkívül a létező legkifinomultabb építészeti hatást éri el. A hatást fokozza, hogy az építmény csaknem minden négyzetcentiméterét - kívül és belül egyaránt - valamilyen remekbeszabott, festett, faragott vagy berakásos, kalligrafikus, absztrakt vagy növényi díszítés borítja. Összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak a külső és belső dekorációhoz: jáspist Pandzsábból, jáde-követ és hegyi kristályt Kínából, lapis lazulit és türkizt Tibetből, gyémántot Pannából, vörös karnéliát Arábiából, zafírt pedig Srí Lankáról vittek az építkezéshez és a díszítéshez. Az építési költségeket ha átszámolnánk, közel százmilliárd forint lenne a számla végösszege

Főbb adatok:
  • Hely: Agra, India
  • Épült: 1631 és 1648 között
  • Építtette: Sandzsahán császár
  • Stílus: iszlám
  • Funkció: síremlék, mauzóleum
  • Anyag: fehérmárvány
  • Magasság: 65 méter

A legszebb szerelmi emlékmű megvalósításán a fennmaradt iratok szerint húszezer munkás dolgozott, huszonkét éven keresztül, minden áldott nap. Az építőanyagokat ezer elefánt vitte a birodalom legtávolabbi vidékeiről a Jamuna folyó partára. Az építőmunkásoknak külön várost létesítettek Agra közelében, a halott császárnéről elnevezett Mumtazabad, ma Tádzs Gandzs néven található a térképeken.

A csodás szimmetriájú Tádzs egy 96x96 méteres négyzet alakú, magasított platformon áll, az épület alaprajza 57x57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Az építmény négy kisebb és egy nagy, központi kupolát foglal magába, a jellegzetes hagyma formájú, csúcsos főkupola 65 méter magas. A platform négy sarkában négy karcsú minaret áll, a fehér tornyok ötven méter magasak.

A Tádzs Mahal részeként tartják számon a tőle balra és jobbra lévő, vörös homokkőből épült mecsetet és vendégházat, valamint az előtte elterülő hatalmas, zöldellő mogul kertet is. A kert négy részre oszlik, és mindegyik rész további négy részre tagolódik. A csaknem egy négyzetkilométeres területű kertet középen egy márványmederben futó, mesterséges patak vágja félbe, vizében visszatükrözve a Tádzs alakját.


A Tádzshoz a kert déli kapuján át, a halált jelképező ciprusokkal szegélyezett patak mentén vezet a mesébe illő út. A látvány napkeltekor és alkonyatkor a legszebb, ködös, párás reggeleken, a Jamuna folyó felől szemlélve szinte lebegni látszik a halott császárné palotája. A császár és felesége holttestét rejtő Tádzs azonban akkor a leglenyűgözőbb, amikor a telihold fényében sejtelmesen ragyogni kezd a márvány. "Könnycsepp az idő arcán" - írta róla Rabindranath Tagore.