Új eljárás Nógrádi Ádám perében

2004.12.01. 14:16
A bíróság visszautalta első fokra az apja megölésével vádolt Nógrádi Ádám büntetőperét. Előzőleg az ügyész életfogytiglanig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő ügyfele felmentését javasolta.

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el az emberöléssel vádolt és első fokon 20 évre elítélt Nógrádi Ádám ügyében a Fővárosi Ítélőtábla szerdán hozott döntésében. Előzőleg az ügyész életfogytiglant, a védő felmentést indítványozott az édesapja megölésével és más súlyos bűncselekményekkel vádolt Nógrádi Ádám másodfokú ítélőtáblai tárgyalásán.

Közvetlen bizonyítékok nélkül

Az ügyész perbeszédében azzal érvelt, hogy bár közvetlen bizonyítékok nincsenek a gyilkosságra, a közvetett bizonyítékok zárt láncolata, köztük Nógrádi Ádám és Kovács Lajos ezredes titkosszolgálati eszközökkel rögzített beszélgetése kellő alapot ad a bűnösség kimondására. Nógrádi Ádám az ügyész szerint évekkel ezelőtt gyanúsítottként az Országos Rendőr-főkapitányság úgynevezett döglött ügyek osztályának vezetőjével beszélgetve mintegy beismerte apja megölését.

A szerdai nyilvános tárgyalás iratismertetésén a bíró által felolvasott jegyzőkönyv szerint a vádlott a rendőrtisztnek elmondta, hogy apja kikötözte a pincében, s úgy verte, megalázta, majd pedig meg akarta ölni. Ennek oka pedig részben egy videofelvétel volt, melyen Nógrádi Ádám volt látható a hálószobájában egy másik férfival.

"Pontosan meg nem határozható módon"

Az ügyészség szerint a rendőrtiszttel rögzített beszélgetés több más közvetett adattal együtt meggyőzően támasztja alá az elsőfokú ítéletet, amely azt állapította meg: Nógrádi Ádám 1998. október 25-én a család soltvadkerti házának pontosan meg nem határozható helyiségében, pontosan meg nem határozható időben, pontosan meg nem határozható távolságból egy, az eljárás során elő nem került fegyverrel fejbe lőtte apját, majd holttestét egy ismeretlen személlyel, egy nem azonosított gépjárművön, pontosan nem azonosítható időben elrejtette a környék egyik használaton kívüli kútjában.

Az apa földi maradványai 2001-ben kerültek elő a kútból egy rendőrséghez eljuttatott névtelen levél nyomán, melyről utóbb bebizonyosodott, hogy Nógrádi Ádám írta. Az ügyész szerint az első fokon kiszabott 20 év életfogytiglanra történő súlyosítását indokolja, hogy közvetlen hozzátartozója sérelmére követett el aljas indokból az emberölést a vádlott, s emellett csaknem tucatnyi vádpontban bűnös, többek között lőfegyverrel és robbanóanyaggal való visszaélés miatt.

Nógrádi állítja, csak ugratta a rendőrt

Ugyanakkor Nógrádi Ádám ügyvédje perbeszédében arról beszélt, hogy az elsőfokú ítélet feltételezésekre épül, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Nógrádi Ádám gyilkolta meg az apját. A titkosszolgálati eszközökkel rögzített beszélgetés kapcsán pedig a vádlott utólag azt mondta: csak ugratta a rendőrt. Ezzel kapcsolatban a védő megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy a bíróság az egyébként szavahihetetlennek minősített vádlott beismerő nyilatkozatára alapít ítéletet. Nógrádi Ádám az utolsó szó jogán, mint az eljárásban annyiszor, tagadta apja megölésének vádját.