Árpád
-2 °C
9 °C

Napfogyatkozást lesik az űrből és Ausztráliából

2002.12.04. 07:34
A nemzetközi űrállomás két amerikai és egy orosz asztronautája három és fél órán keresztül követhetik a kétezer kilométeres sebességgel elsuhanó sötét foltot. Ausztrália déli részén élők már nem ennyire szerencsések, nekik alig félpercnyi napfogyatkozás jut, az is nem sokkal napnyugta előtt.
A Nemzetközi Űrállomás hatodik állandó legénysége - amely a héten költözött be négy hónapra a Föld körül keringő űrtámaszpontra - is megszemléli a greenwichi idő szerint szerdán a reggeli-délelőtti órákban a déli félteke térségében lezajló teljes napfogyatkozást, de az űrhajósok nem felfelé, hanem lefelé fognak tekintgetni.

Lencsevégre kapják

Kattintson a nagyításhoz!
DÉL AFRIKA - VENDA Fotó: Alexander Joe
A két amerikai asztronauta orosz társával nem azt a jelenséget szemléli majd amint a Nap a Hold mögé "bújik", hanem azt az Afrika déli részén, az Indiai-óceán víztükrén és Ausztrália déli térségein óránkénti 2 ezer kilométeres sebességgel átsuhanó sötét foltot, amelyet a Hold a Nap elé kerülve vetít a Föld felszínére majd három és fél órán át. A repülésirányító központ szakemberei elmondták: az Űrhajósoknak erre három szakaszban is lehetőségük nyílik. Az a kedvező helyzet áll elő ugyanis, hogy a Föld körül egy fordulatot 90 perc alatt megtevő űrállomás a fogyatkozás ideje alatt háromszor is az India-óceán fölötti térségbe jut, és bár az űrhajósok nem repülnek szorosan a folt haladási ösvénye mellett, a 400 kilométeres keringési magasságból jó rálátásuk adódhat a jelenségre.

A legénység egyik tagja, Don Pettit - aki amatőrcsillagász és szenvedélyes asztrofotós - megpróbálja lefényképezni, sőt videóra is felvenni a napfogyatkozás foltját. Ilyenre egyénként már volt példa. Az azóta már megsemmisített Mir orosz űrállomás legénysége 1999 augusztusában lencsevégre kapta az akkor Európán és Magyarországon is átvonult holdárnyékot.

Napnyugta előtt

Magyarországon legközelebb 2081-ben
A napfogyatkozás glóbuszunk egészén viszonylag gyakran, átlagosan másfél évente fordul elő, a Föld egy meghatározott pontján viszont ritkán. Magyarországon például legutóbb 1999. augusztus 11-én volt napfogyatkozás, az ezt megelőző 1842. július 8-án varázsolta sötétté az eget, a következőt pedig 2081. szeptember 3-án csodálhatják meg utódaink.
Ausztráliában is lázas előkészületek folynak a fogyatkozás fogadására. Emberek tízezrei vándoroltak a nagyvárosoktól távolabb eső helyekre annak ellenére is, hogy az ország gyéren lakott térségeiből megfigyelhető totalitás már csak fél percig fog tartani helyi idő szerint nem sokkal napnyugta előtt. Greenwichi középidőben számolva a napfogyatkozás reggel 5 óra 50 perckor kezdődik Angola fölött. Ezt követően Zambia, Namíbia, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik bizonyos területein át jut az Indiai-óceán fölé. Miután a több ezer kilométernyi víztükör fölött végigsuhant az árny, következik Dél-Ausztrália, Új-Dél-Wales és Queensland, majd 9 óra 12 perckor befejeződik a misztikusnak tűnő, de teljes mértékben természetes és normális jelenség.