Judit
-2 °C
8 °C

Nyuszi ül a fűben, világítva

2000.09.20. 15:02
A művészek mindig igyekeznek a legújabb technológiát alkalmazni alkotásukhoz, legyen az ecset, fényképezőgép, számítógép, vagy akár a génmanipuláció. Alba, a génmanipulált nyúl, teljesen átlagos életet él, sötétben azonban UV fényben foszforeszkál. A kísérletek a sötétben világító tulajdonság génjével évek óta folynak.
Eduardo Kac és Alba, a fluoreszkáló nyúl
Alba egy közönséges nyúl, illetve albínó, de ez a tenyésznyulak között normális jelenség. Alba mégis más, mivel génmanipulált. Teljesen átlagos életet él, nem eszik húst, nem hoz világra több utódot a szokásosnál és még csak nem is bírja jobban a környezeti viszontagságokat. Minden csak sötétben válik világossá, például ha Alba diszkóba menne, Alba ugyanis UV fényben zölden fluoreszkál.

Mire jó ez, kérdezhetnénk joggal? És kérdezzük is. Habár az UV lámpa tulajdonos rókák szövetsége üdvözölte a tudomány eme csodáját, a világnak semmi haszna nem származik belőle, igaz kára sem. Alba egy kísérlet alanya, mint megannyian a történelemben. Alba nem szolgálja semmilyen módon az emberi előrehaladást, pusztán a poén kedvéért jött létre. A nyúl, ha úgy vesszük műtárgy.

Az ötlet, hogy egy élőlényt műtárgyként használjanak fel Eduardo Kac fejéből pattant ki, aki mellesleg művész, főállásban pedig professzor a chicagói Művészeti Intézetben. Albát génmanipulációval hozták létre, a professzor kívánságai szerint. Ezzel szerették volna demonstrálni a géntechnika erejét, és persze azt is, hogy nem kell félni tőle. A nyúl példa akart lenni a génmanipulációt ellenzőknek.

Alba fluoreszkál
Úgy tűnik azonban, hogy a dolog visszafelé sült el. Természetes, hogy az állatok jogaiért harcolók nemtetszésüknek adtak hangot, habár esetenként ők is belátják, hogy a kísérletek hasznosak, ebben az esetben erről szó sincs. A tudóstársadalom is nemtetszésének adott hangot. Több kutató nyilatkozott úgy, hogy a világító nyulat "megcsinálni" nem nagy kunszt, viszont teljesen értelmetlen, és mint ilyen pazarlás. A színért felelős gént egyébként nagyon sok területen fel lehetne használni hasznosan, nem csak "feltűnősködésre". Ezért a kísérlet érdekes, de teljesen haszontalan" - mondta Osamu Shimomura, aki először foglalkozott a nyúlba is átültetett génnel.

Oshamura professzor 1997-ben az elsők között volt, aki foglalkozott az Aequera victoria nevű halfajjal, amely a sötétben világító tulajdonság génjét termeli. Kísérletei során neki is sikerült laboratóriumi egerekbe ültetni a tulajdonságot. A tulajdonság felhasználási lehetőségei számosak; legjobban a sebészetben venné hasznát az orvostudomány. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a világítás tulajdonságát bizonyos sejttípusokhoz kössék, így megoldható, hogy a rákos elváltozásokat mutató sejtek, illetve daganatok is észlelhetőek legyenek UV fényben, ami megkönnyítené sebészeti eltávolításukat.

Az ipar azonban nagy úr, a különböző cégek máris kísérleteznek, hogy eladható terméket állítsanak elő. Az anyag, amit a halak - és most már a nyúl is - termelnek, sok módon felhasználható. Elképzelhető, hogy a közeljövőben piacra kerül a sötétben világító hajhab, tortabevonat, vagy éppen zöldes fényben pompázó sör, csak győzzük kivárni.

Maga Alba pedig egy fontos vita egyik elhanyagoltabb témakörére irányította a figyelmet. Egyelőre az sem eldöntött, hogy a géntechnológia menyire avatkozhat bele a természet dolgaiba, ha az a haladást szolgálja. De szabad-e beavatkozni a művészet vagy a poén kedvéért (ha egy zölden világító nyulat egyáltalán művészetnek, illetve műtárgynak tekintünk.), esetleg kereskedelmi érdekből? Érdemes elgondolkodni ezen.