Hajnalban nyerünk egy órát

Óraátállítás a MÁV-nál A MÁV belföldi vonalain a változás csak egy járat, a Füzesabonyból Budapestre közlekedő szerelvény indulási idejét érinti: a vonat már a téli időszámítás szerinti 2 óra 55 perckor gördül ki a pályaudvarról - közölték a MÁV-nál. Az átállás éjszakáján a nemzetközi vonatok közül a Dacia expressz mindkét járatát Magyarországon éri az óraigazítás: a Bukarestbe tartó szerelvény a lőkösházi, a Budapestre közlekedő pedig a szolnoki állomáson várja be a téli időszámítás szerinti indulási idejét. A Budapestről induló Beograd nemzetközi gyorsvonatot Kelebián éri a téli időszámítás - tájékoztatott a MÁV.

Az időszámítás-váltást az energiatakarékosság igényével indokolják. A reform háborús idők szülötte: 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív - nyári - időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet a front mindkét oldalán álló európai államok átvették. Magyarországon például a két időszámításos rendszer 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt, és csak a második világháborúban, 1941-ben vették elő újra. Akkor 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás - írja a Népszabadság.

Az elkövetkezendő években alig lehetett követni a változásokat. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor - már az EU-irányvonalnak megfelelően - szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Az órareform 1916-os bevezetése óta a munkaidő rövidült, az alvásidő összezsugorodott. A munkahelyi energiafogyasztás csökkent, az otthoni radikálisan megnőtt. Ma az óraigazítás energiatakarékos voltáról szóló korábbi elképzelések aligha igazak. Utoljára 1996-ban készült hatásbecslés, akkor egy csendes nyári nap energiafogyasztása volt az egész éves vélt megtakarítás. Az ember bioritmusát viszont nem lehet csak úgy ide-oda állítgatni. Amerikában összehasonlították az óraátállítás előtti és az azt követő hét baleseti statisztikáját. Kiderült, hogy az átállást követő napokban 6 százalékkal megnőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. Bár erre nincs adat, az óraigazítást valószínűleg a gyermekeink sínylik meg a leginkább. Az ő biológiai órájuk a mienknél érzékenyebb műszer - figyelmeztet a Népszabadság.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!