Hárommilliós óvadékért szabadlábon

2003.07.03. 13:26
Emberölés kísérletével vádolják azt a veszprémi férfit, aki az belső olyan személy Magyarországon, aki óvadék ellenében kerülhet szabadlábra. A vádlottnak három millió forintjába került a szabadság, de a pénz még akkor is visszajár, ha utóbb jogerősen elmarasztalják. Akkor veszik el az óvadék összege, ha a gyanúsított nem tartja be az óvadék szabályait.
Hárommillió forint ellenében szabadlábra került az első óvadékos, egy 33 éves fiatalember, akit emberölés előkészületével és lőfegyverrel visszaéléssel vádolnak; az ügy hátterében szerelemféltés áll - közölte az MTI érdeklődésére a Veszprém Megyei Bíróság elnökhelyettese csütörtökön.

Két és fél éve előzetesben

A vádlottat két és fél éve helyezték előzetes letartóztatásba, közben már egy rövid időre házi őrizetbe került megromlott egészségi állapota miatt, aztán ismét letartóztatták, mondta Kármán Miklósné. Hozzátette: az ügyész nem fellebbezett a megyei bíróság kedden, az új jogintézmény életbe lépésének első napján meghozott elsőfokú döntése ellen, így az nyomban jogerőre emelkedett és végrehajtották.

A vádlottat, az emberölés előkészülete és a lőfegyverrel visszaélés mellett, további súlyos bűncselekményekkel, fegyvercsempészettel, garázdasággal és rongálással is vádolják, melyekért halmazati büntetésként a törvény szerint akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható. Az eljárás adatai szerint azonban ezúttal mégsem egy megrögzött, veszélyes bűnözőről van szó, a történteket alapvetően szerelemféltés, féltékenység motiválta - mutatott rá Kármán Miklósné.

Hárommillió a házipénztárba

Tájékoztatása szerint a szabadlábra helyezés úgy történt, hogy amikor a bíró a tárgyaláson helyt adott az óvadék iránti kérelemnek és összegét hárommillió forintban állapította meg, a jelenlévő hozzátartozók azonnal befizették a pénzt a bíróság gazdasági hivatalában. "A hivatal gondban is volt, hiszen ekkora összeget nem szoktak kezelni, tárolni. Azonnal gépkocsit hívtak, hogy bankba vitessék a nagy mennyiségű készpénzt." - mondta Kármán Miklósné.

Így aztán a tárgyalásra bilincsben érkező vádlott még aznap szabadlábra került - tette hozzá. A jogszabály nem zárja ki, hogy átutalási csekken fizessék be az óvadék összegét, ám ennek átfutási ideje több nap is lehet, amely indokolatlan hátrányt okozhat a szabadlábra helyezettnek, magyarázta a bírósági vezető.

Köztiszteletben álló vállalkozó előzetesben

A Veszprémi Városi Bíróságon is elfogadtak egy óvadék iránti kérelmet szerdán. Kármán Miklósné beszámolója szerint ebben az ügyben egy szemérem elleni erőszakkal, illetve tiltott pornográf felvételek birtoklásával vádolt idős férfiról, köztiszteletben álló, büntetlen előéletű vállalkozóról van szó, aki a vádak alapján akár többéves szabadságvesztéssel is sújtható.

A vádlott hónapok óta előzetes letartóztatásban van. A szerdai tárgyaláson óvadék iránti kérelmet nyújtott be, melynek a bíróság helyt adott. Az összeget négymillió forintban határozta meg a városi bíróság, ám az ügyész fellebbezett, és így az elsőfokú döntés nem emelkedhetett jogerőre. A megyei bíróság, amint megkapja az iratokat, soron kívül határoz az óvadék kérdésében - mondta az elnökhelyettes. Megjegyezte: mindkét ügy már a vádemelést követő bírósági szakban volt és az eljáró bíró a büntetőper tárgyalásán döntött az óvadékról. A Veszprém megyei ügyekben eddig még nem érkezett óvadék iránti kérelem. Hozzáfűzte: ezekről a nyomozási bírónak kell majd döntést hoznia első fokon.

A bűnismétlés veszélye kizáró ok

A törvény szerint óvadékra csak akkor van lehetőség, ha az előzetes letartóztatási okok közül kizárólag a szökés, elrejtőzés veszélye merülhet fel, bűnismétlés, illetve az eljárás megnehezítése nem.

Az új jogintézmény célja, hogy a terhelt fogva tartása nélkül biztosítsák a hatóságok részére történő rendelkezésre állását, az eljárási cselekményeknél való megjelenését. Az óvadék összege a jogerős elítélés esetén is visszajár. Csak abban az esetben veszíti el a terhelt a befizetett pénzt, ha nem tartja be az óvadék szabályait. Az óvadék összegét csak kézpénzben lehet befizetni, és ezt bárki, nemcsak természetes személy, de cég, alapítvány vagy egyesület is megteheti.