Mária
-6 °C
-2 °C

Elvész a felelősség a petárdaraktárak útvesztőiben

2006.06.26. 16:44
Pirotechnikai egyeztető értekezletet hívtak össze a fűzfői, négy halálos áldozatot követelő raktárrobbanás miatt a Rendőrségi teve utcai Igazgatási Központjába hétfőn. A két évvel ezelőtti törökbálinti és a fűzfői baleseteket, illetve a nemzetközi tapasztalatokat értékelték.

A törökbálinti tragédia után soron kívül ellenőrizték az összes pirotechnikai céget és 2005-ben a polgári célú pirotechnikai tevékenységet szabályozó rendeletet szigorították, hangsúlyozta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter rövid felvezető beszédében, majd hozzátette: a hatóságok tisztában vannak azzal, hogy a jogszabályok nem zárhatják ki a hasonló balesetek lehetőségét. A miniszter szerint a cégek sokszor alábecsülik tevékenységük veszélyességét, pedig az engedéllyel rendelkezőknek mindent meg kellene tenniük a biztonsági előírások maximális betartásáért. Ezért rendszeres és szigorú ellenőrzésekre lenne szükség az emberi mulasztás, a szándékos vagy véletlen szabálysértések megelőzésére.

2004-ben húsz engedélyt vontak vissza

Mások kárán tanulni
Magyarországon eddig "csak" két nagyobb raktárrobbanás volt, a világban ennél jóval több és pusztítóbb balesetek történnek nap mint nap. A nemzetközi tapasztalatok alapján a pirotechnikai cégek tevékenységének legveszélyesebb része a gyártás, az átszerelés és a tárolás, derült ki a külföldi baleseteket elemző Kiss Imre előadásából. A Rebisz Tűzszerész Szolgálatának rendőr-alezredese rámutatott, hogy a szabálysértésen kapott raktárakban sokszor gyenge minőségű kínai termékeket tárolnak, túllépik a tárolókapacitást, nem tartják be a raktárrendet és előfordul, hogy az átszerelt, besült tüzijátékok visszakerülnek a raktárba. A raktárakban sokszor nincsenek személyi letapogatók, amik az elektrosztatikus feltöltődést megszüntetik, hiányoznak a szikramentes burkolatok, rossz a szellőzés, beázik a helyiség, ami miatt rongálódik a csomagolás, átnedvesednek, majd kiszáradva instabillá válnak a robbanóanyagok. A dolgozók nem viselik az előírt munkaruházatot, műszálas anyagokat hordanak, nem tartják be a biztonsági rendszabályokat, tiltott elektromos berendezéseket (például mobiltelefont, tévét) visznek be magukkal, kísérleteznek a bent lévő anyagokkal, manipulálják a pirotechnikai felszereléseket, vagy egyszerűen gondatlanul végzik munkájukat, sorolta a lehetséges baleseti források szinte végtelen listáját Kiss Imre.

Pócsik Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltó őrnagya a 2004-es rendkívüli ellenőrzés tapasztalatairól szólva elmondta, hogy 4 gyártási engedélyt és 22 tárolási engedélyt vizsgáltak felül, valamint 56 raktárat ellenőriztek. Egyedi vagy visszatérő hiányosságként többek között a következőket tapasztalták: az alkalmazottak nem tettek tűzvédelmi szakvizsgát, a raktárban kifüggesztett tűzvédelmi szabályzat nem teljes vagy nem naprakész, a tárolási előírásokat megsértik, a tűzoltókészülékekkel kapcsolatos szabályokat nem tartják be, hiányoznak a figyelmeztető feliratok, piktogramok. Sok helyen nem ellenőrzik az elektromos és villámvédelmi berendezések működőképességét, vagy ha igen, a feltárt hibákat nem javítják ki.

Az ellenőrzés következményeként azonnali intézkedést rendeltek el, ahol erre lehetőség volt. Ahol nem lehetett a hiányosságokat azonnal pótolni, ott felülvizsgálták az engedélyeket: 2004-ben ennek megfelelően húsz engedélyt vontak vissza. A fűzfői robbanás apropóján több feladatot kellene végrehajtani: jogszabálymódosításra, a biztonsági szabályok felülvizsgálata és összehangoltabb ellenőrzésre lenne szükség.

Végzetes kígyómarás

Ez utóbbit lehetett konzekvenciaként levonni Kincses Ildikó rendőr-ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetőjének szavaiból is. A rendőrség ellenőrzési munkájáról szólva Kincses Ildikó rávilágított, hogy jelenleg Magyarországon nincs egy olyan, abszolút szakértelemmel rendelkező hatóság, ami teljes rálátással lenne a hazai pirotchnikai cégek tevékenységére. Ennek megfelelően az ellenőrzésért felelős, intézkedési jogkörrel rendelkező, szabálysértési és büntetőeljárást indító rendőrségnek sem adatik meg minden szakértelem.


A fűzfői raktár maradványai (Fotó: Huszti István)

Bértárolás

A fűzfői robbanáskor derült fény a pirotechnikai anyagok tárolásának egyik problematikus részére, a bértárolás jelenségére. Jelenleg a különböző hatóságoknak eltérő adatai vannak arról, hogy hány raktárban, hány cég folytat ellenőrizendő tevékenységet. Gyakori, hogy egy raktárba több cég is "be van jelentve", az ellenőrzésekkor így gondot jelent a cég utolérése, sokszor más kezeli a termékeket, mint akié a raktár, a viszonyok ellenőrzése pedig körülményes. Nem arról van szó, hogy törvénysértő lenne az adott állapot, de roppant nehéz következetesen betartatni a szabályokat és a felelősség kérdése is elmaszatolódik.

A gond ott van, hogy a bértárolási gyakorlat miatt a kiadott engedélyek száma nem egyezik a raktárak számával, magyarázta kérdésünkre a főosztályvezető. Bár helyi szinten a rendőrségek tudják, hogy hány cég tevékenykedik egy-egy raktárban, magasabb, országos szinten már sokkal nehezebben követhető, hogy melyik cégnek hol van a székhelye és hol tároltat pirotechniaki eszközöket. Fűzfő esetében is képbe kerülhet a bértárolás miatti bonyodalom, azaz a felelősség megállapítása nehézségekbe ütközhet. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a rendőrség 44 pirotechnikai raktárról és 33 robbanóanyag raktárról tud, de ezek között lehetnek átfedések, ráadásul olyan is van, hogy a bértárolásra kiadott robbanóanyag raktárban pirotechnikai eszközöket tárol a bérlő cég.