Virág
-1 °C
5 °C

Princz: A pánik miatt omlott össze a Postabank

2004.11.18. 18:00
A volt bankvezér szerint máig tisztázatlan miért tört ki a '97-es Postabank-pánik, amikor az emberek néhány nap alatt hetvenmilliárd forintos betétüket vonták ki a pénzintézetből. Princz Gábor elmondása szerint mindössze az egymilliárd forint értékű apró maradt akkor a kasszában.
A Postabank összeomlása az 1997-es februári bankpánik eredménye, amelyben számos furcsa egybeesés volt, oka azonban mindmáig tisztázatlan - mondta Princz Gábor vádlotti vallomásában a Fővárosi Bíróság csütörtöki tárgyalásán. A Postabank 36 milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt egykori elnök-vezérigazgatójának meghallgatása második napja tart, de várhatóan még legalább egy tárgyalást igénybe vesz.

"Csak az apró maradt"

"Mindenki azt javasolta: zárjuk be a bankot és jelentsünk fizetésképtelenséget. Mi azonban még hét végén is nyitva voltunk, és kilapátoltunk minden pénzt, csak az apró maradt, 1 milliárd forint" - mondta a bankvezér az 1997. február 27-én kezdődött tömeges lakossági betétkivonásról szólva.

A bankpánik egy csütörtöki nap délutánján indult és péntek reggel már országszerte százezrek álltak sorban a Postabank fiókjai előtt, hogy kivegyék ott elhelyezett pénzüket - idézte fel Princz Gábor. A bankelnök szerint akkor, amikor egy többségében állami tulajdonú lakossági bank ilyen helyzetbe kerül, a pénzügyi kormányzatnak, vagy a jegybanknak állami garanciavállalást kell kezdeményeznie, de ez akkor elmaradt.

Épp rendeződni látszott a bank helyzete

Hozzátette: furcsa, hogy mindez éppen akkor történt, amikor a bank helyzete rendeződni látszott. A volt bankelnök számára érthetetlen az is, hogy február 27-e előtt állami vállalatok a Pénzügyminisztériumból kaptak arra utaló jelzéseket, hogy ne üzleteljenek a Postabankkal, problémák lehetnek.

Princz Gábor felidézte azt is, hogy már '96 novemberében baljós előjelek mutatkoztak. Az OTP érthetetlen módon bejelentette, hogy a Postabankot kizárja a bankközi pénzpiacról, hitelt nem nyújt neki. Ez annál is érthetetlenebb volt, mert akkor többnyire még maga a Postabank volt hitelezői pozícióban ezen a piacon.

Princz Gábor erre a jelenségre akkoriban azt a magyarázatot kapta, hogy az OTP bejelentése csak technikai jellegű, de mégsem vonták vissza. A vádlott hozzátette: a bankpánik nem csupán azzal a 70 milliárd forintos veszteséggel járt, amit akkor az emberek néhány nap alatt kivontak a pénzintézetből, de a korábbi növekedés megtorpanásával együtt több százmilliárdos kárt okozott.

Óráról órára terjedt a hír

Elmondása szerint a bankpánik napján megfigyelhető volt, ahogy az országban óráról-órára újabb városokat ért el a betétkivonási hullám. Princz Gábor a tárgyaláson elmondta azt is, hogy a bankpánik méretéhez képest nagyon szerény rendőrségi nyomozás folyt, csupán egy nyugdíjas alkalmazott felelősségét vetették fel, holott egyetlen személy nyilvánvalóan nem idézhette elő az akkori eseményeket.

Bírói kérdésre, hogy mi lehetett a bankpánik valódi oka, Princz Gábor csak annyit mondott: nem akar vádaskodni. Hozzátette: a banküzemben a bizalom a legfontosabb. Ezt a lakosság körében másfél évi szívós munkával sikerült is visszaszerezni, ám éppen akkor, 1998 nyarán elmozdították őt a pénzintézet éléről.

Jövő héten folytatás

A Fővárosi Bíróság következő, november 23-i, keddi tárgyalásán Princz Gábor vádlotti vallomása várhatóan véget ér, és megkezdődik vádlott társainak, a négy vezérigazgató-helyettesnek és két ügyvezető igazgatónak a meghallgatása.