Megmozdultak a csillárok Körmenden

Személyi sérülésekről nem érkezett bejelentés - mondta el az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei ügyeletese. A kisvárosban az emberek morajlást hallottak, a magasabb épületekből az utcára szaladtak, a képek, csillárok megmozdultak a falakon, a tányérok és poharak pedig összeütődtek - számolt be Völgyi Gyula. Rendőrségi közlés szerint hajnalban, negyed háromkor utórengés követte a földmozgást.

Az idén már több alkalommal volt földrengés Magyarországon. A múlt hónapban például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sály térségében egy héten belül kétszer is megmozdult a föld: július 8-án 2,2-es, 13-án 3,1-es erősségű rengést észleltek. Februárban Győr-Moson-Sopron, áprilisban Borsod és Tolna, júniusban - két alkalommal - Jász-Nagykun-Szolnok, majd júliusban ismét Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Nógrád megyéből regisztráltak talajmozgást.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb, 2,5 erősséget el nem érő földrengést regisztrálnak, ezek nagy része csupán műszerekkel észlelhető. A földrengések előfordulása alapján Magyarország "közepesen aktív" országnak számít. A térség országai közül Szlovéniában, Romániában és Ausztriában több a földmozgás, mint hazánkban - közölte korábban az Obszervatóriumának munkatársa.

Az eddigi legnagyobb magyarországi földrengés 1985. augusztus 15-én Berhidán és Peremartonban történt, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű rengés akkor jelentős anyagi károkat okozott.