Ki fogyaszt el nyolc tonna kokaint?

2006.03.04. 22:53
Bár a fenti kérdésekre választ nem kaptunk, annyi azért kiderült a Kolumbiai Köztársaság nagykövetének budapesti látogatásán, hogy Európa veszélyben van, a dél-amerikai kokainszállítmányokra egyre nő az igény. Rosso José Serrano Cadena, "a világ első rendőre" könyvet írt a drogmaffia ellen vívott harcáról, amit mostantól magyarul is olvashatnak.
Klikk a képre!
Klikk a képre!

Március 3-án, Sakk-matt című könyvének bemutatójára Magyarországra látogatott Rosso José Serrano Cadena egykori rendőr-tábornok, aki a kolumbiai rendőrség vezetőjeként a világ legnagyobb kábítószer-maffiája elleni harcot vezette. Az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházában tartott eseményen több magas rangú magyar rendőr is részt vett, a kolumbiai rendőrség kokainkartellek elleni küzdelmét közvetlen közelből, vagy legalábbis első kézből megtapasztalandó.

Naponta haltak meg emberek

"Keveset tudunk arról a harcról, sőt háborúról amit a kolumbiai rendőrség a kábítószerbűnözéssel foglalkozó szervezetek ellen évtizedek óta vívnak. Ennek a harcnak egy szakaszát irányította Serrano tábornok úr, mégpedig egy meghatározó szakaszát" - kezdte a könyv méltatását Cadena tábornok kollégája, Bene László, a magyar rendőrség országos rendőrfőkapitánya, majd a kolumbiai rendőrség nehéz helyzetét ecsetelte: "Egy nagyon nehéz időszakban vette át a rendőrség vezetését, az országban tombolt az erőszak, naponta haltak meg emberek, elsősorban a bűnözés jóvoltából. A rendőrség tekintélye a korrupció, a szavahihetetlenség és más okokból a mélypontján volt és azt várták tőle, hogy oldjon meg két problémát: számolja fel a kartelleket és állítsa vissza a rendőrség tekintélyét, jó hírét." Esetleges életrajzi párhuzamokról nem ejtett szót a magyar rendőrség vezetője.

A cali kartell felszámolása

Miután 1993 végén, hosszú, polgárháborúnak is beillő küzdelem után a kolumbiai rendőrség felszámolta a medellini drogkartellt és lelőtte Pablo Escobart, a kartell szökésben lévő hírhedt főnökét, a kolumbiai kormány elhatározta, hogy a medellininél jóval nagyobb és a politikába is beépült cali kartellt, a világ legnagyobb kábítószer-maffiáját is felszámolja. A feladatot Rosso José Serrano Cadena tábornokra, a kolumbiai Országos Rendőrség ebből a célból kinevezett vezetőjére bízták.

A cali kartell főnökei, Gilberto Rodríguez Orejuela és Miguel Rodríguez Orejuela nem Pablo Escobar vérengző módszereivel, hanem jóval körmönfontabban és láthatatlanabbul végezték tevékenységüket. A váltogatott rejtekhelyeken megbújó, fellelhetetlen maffiavezérek és társaik ellen hosszú és kitartó hadjárat indult, de nem fegyverekkel, hanem a felderítés legmodernebb eszközeivel. A tábornok hadjárata és az ezt követő Évezred Hadművelet végül sikerrel zárult, a Rodríguez Orejuela fivérek és más maffiavezérek börtönbe kerültek.

Rosso José Serrano Cadena tábornok, aki ezekért a sikeres akciókért az Egyesült Államokban megkapta "A világ első rendőre" című kitüntetést, könyvben írta le - Santiago Gamboa kolumbiai író közreműködésével - a drogmaffia elleni küzdelem történetét. A Sakk-matt Gabriel García Márquez Egy emberrablás története című, Pablo Escobarról szóló dokumentumkönyvének afféle kiegészítése. Nem véletlen, hogy éppen García Márquez beszélte őt rá arra, hogy írja meg a visszaemlékezéseit: "Tábornok úr, ezt meg kell írnia, mert ez Kolumbia történelméhez tartozik, és ön tud a legtöbbet mondani róla."

A magyar rendőrség ebben az időszakban erről a munkáról nagyon keveset tudott. Bene elmondása szerint legelőször igazán Kolumbiával akkor kerültek kapcsolatba, amikor 1987. január 12-én Kolumbia akkori magyarországi nagykövete ellen merényletet kíséreltek meg Budapesten, amelyet súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélt. Korábban a nagykövet volt Kolumbia igazságügy minisztere és kemény harcot folytatott a kábítószerbűnözés ellen, élete később állandó veszélyben volt. Ezért döntött úgy kolumbia kormánya, hogy "eldugja" a minisztert és Magyarországra nevezték ki, de később kiderült, hogy ez a távolság nem volt elég. A tetteseket végül nemzetközi körözés eredményeképp fogták el.

Különösen az Európai unióban

Az országos rendőrfőkapitány a könyv apropóján kitért a kábítószerekkel kapcsolatos társadalmi vitákra, a rendőrség ezzel kapcsolatos helyére. "Az egész világon, egész Európában és így hazánkban is állandó viták folynak arról, hogy hogyan kell fellépni, hogyan kell kezelni a kábítószerbűnözést. Nekünk rendőröknek természetesen elsősorban nem véleményünk, hanem feladataink vannak ezzel a munkával kapcsolatban, hiszen azt mindig a jogalkotó dönti el, hogy hogyan kezeljük a kábítószerbűnözést."

Bene László zárásképp felolvasott a könyvből néhány mondatot, mint hangsúlyozta, egyáltalán nem azzal szándékkal, hogy ezzel a magyar rendőrség véleményét jelezze: "Azokat az országokat, ahol a kábítószereket előállítják, megbélyegzi a világ, de a kábítószer-fogyasztásról azt tartják, hogy az csak egyesek személyiségi zavaraiból fakad, sőt vannak akik kiállnak amellett, hogy a kábítószer-fogyasztás az egyén alapvető joga: ebben rejlik a legsúlyosabb probléma, és ezért kell még erőteljesebben fellépni a kábítószer-kereskedelem ellen világszerte, de különösen az Európai unióban, ahol még mindig nem foglalkoznak vele a szükséges mértékben".


Cserjéből fehér por (Képek: colombiajournal.org)

Vannak, akik igénylik a kokaint

"A kábítószer-bűnözés megjelenése előtt nyugodt, békés, biztonságos ország volt Kolumbia" - térti ki országa múltjára a tábornok a Magyarországon most megjelent könyve kapcsán. "Az a kérdés, hogy miből született a kábítószer-bűnözés? A kábítószer-bűnözés olyan körülményekből ered, amelyek máig megvannak. Ez egy olyan ország, aminek nagyon jók az adottságai, nagyon magas hegyei vannak és nagyon kedvező a klímája, a világ legjobb kávéját termelik itt, de a legjobb kokacserjék is itt nőnek. Miért termelnek olyan sok kokaint? Mert vannak országok, akik igénylik a kokaint, vannak akik a vegyi előállítást teszik lehetővé és harmadfelől vannak országok amik a pénzmosást teszik lehetővé" - vázolta Rosso José Serrano Cadena a 45 millió lakosú Kolumbia kokainkereskedelemben elfoglalt helyzetét.

Rendőrből diplomata

Rosso José Serrano Cadena 1942-ben született Vélezben, középiskolai tanulmányai után jogi és politológiai diplomát szerzett a La Gran Colombia egyetemen. A kolumbiai nemzeti rendőrséghez 1960-ban csatlakozott, 1994-ben vezetője is lett a szervezetnek, és hat év tábornokoskodás után, 2000-ben vonult vissza. Jelenleg Kolumbia ausztriai és még kilenc más közép-európai ország, köztük hazánk akkreditált nagykövete, valamint Kolumbia bécsi ENSZ-missziójának vezetője. Nős, három gyermek apja. Mint az Indexnek elmondta, számára nagyon fontos a család, és a drogbűnözés megállítása szempontjából is, szerinte a kábítószer-függőség gyakran valamiféle családi hiányból vezethető le, sokszor a szülőkön múlik, hogy sikerül-e ilyen szempontból keményen fogni a gyerekeket.

"Az is kérdés, hogy kinek van nagyobb felelőssége, aki előállítja, vagy aki fogyasztja a kokaint? El kell mondanom, hogy Kolumbia az az ország, amelyik a legnagyobb küzdelmet folytatja a drogok ellen. Mit szeretnék én Magyarországnak üzenni ezzel a könyvvel? Azért szeretném megosztani a tapasztalataimat, hogy ne történjen meg ugyanaz, ami Kolumbiában már megtörtént."

Kábítószer-bűnözés, terror

Azt azért a tábornok elismerte, hogy valószínűleg nálunk nem lesznek kokaültetvények, nem fognak kokaint előállítani, mert az éghajlat nem teszi ezt lehetővé. "De a kábítószermaffia már globalizálódott és én úgy látom, növekszik Európában is a kábítószer-bűnözés. Lisszabonban például 8 tonna, Mallorcán 5 tonna kokaint foglaltak le az elmúlt napokban. Mind Európába érkezett. Az a kérdés, hogy ki fogyasztja el ezt? Afganisztánban 340 tonna heroint foglaltak le. Ki fogyasztja el ezt a 340 tonna heroint?" - hangzott a drámai felvetés.

A tábornok meglátása szerint 2001 szeptember 11. óta a drog elleni harcot felváltotta a terrorizmus elleni harc. Európában is fontosabb lett a terrorizmus elleni mint a szervezett bűnözés elleni harc, Kolumbiában viszont egyformán fontos mindkettő, tette hozzá. "Ha nem lenne kábítószer-bűnözés, terrorizmus sem lenne" - fogalmazott feketén-fehéren. "Most Európa egyesülése idején szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy foglalkozzanak intenzívebben a kábítószer-bűnözés problémájával. A biztos módszer arra, hogy kiírtsuk a kolumbiai ültetvényeket, hogyha nincs kereslet sem."

War on drugs - a másik oldal
A Kolumbiában folyó drogellenes küzdelem média által közvetített képét sokan kritikusan szemlélik és felhívják a figyelmet arra is, milyen egyenlőtlen, ellentmondásos és sokszor káros viszony fűzi a szegénységgel küszködő dél-amerikai országot a világ legnagyobb kokainfogyasztó államához, a kokain kartellek elleni harcot súlyos dollármilliókkal támogató Egyesült Államokhoz. A hivatalos propagandát kikerülő vélemények természetesen elsősorban azt hangoztatják, hogy nem a fegyverekre és a kokaültetvények vegyszeres - egyben környezetkárosító - pusztítására kellene költeni a pénzt, hanem a szegénység elleni küzdelemre kellene többet fordítani. E mellett szólnak a fegyveres harcot leginkább megszenvedő elszegényedett kolumbiai parasztokról is, akik gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy más forrásból teremtsék elő családjuk és önmaguk fenntartásához szükséges jövedelmet. Ők azok, akik a kábítószertermelés piramisának legalján megtermelik a kokaleveleket és rejtett dzsungellaborokban, egészségtelen körülmények között vegyszeresen nyerskokaint állítanak elő. A létminimum alatt élő emberek gyakran szenvedik el a rendőrség túlkapásait, vagy a kormányellenes gerillák öldökléseit, alapvető emberi jogaik csorbulásáról többnyire szó sem esik a híradásokban. (Alternatív beszámolók a kolumbiai helyzetről: www.colombiajournal.org)