Pénzbüntetésre ítélték a Papát

Sándor Istvánt, a "Papa" néven ismert nyugállományú rendőrtisztet hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett jogerős határozatában.

A tényállás Tekintse meg képeinket! A tényállás lényege, hogy az ORFK KBI egykori magas rangú felderítő tisztje 1997-ben egy, az Energol-ügyben később megvádolt vállalkozóval összefüggésben konstruált rendőri intézkedést hajtott végre, majd arról valótlan tartalmú rendőri jelentést készített. A tábla határozatának szóbeli indoklásában elhangzott, hogy Sándor István 1997-ben, egyik jelenlegi vádlott-társa felkérésére, az olajos bűncselekményekkel kapcsolatos Energol-ügy egyik későbbi vádlottjának, Vadnai Gábornak a céges iratait tartalmazó táskát egy előre megrendezett rendőri akció keretében foglalta le. A táska előzőleg vádlott-társa birtokába került, de Sándor Istvánnal abban egyeztek meg, hogy harmadik vádlott-társuktól foglalja le bűnjelként és erről rendőri jelentés is készült, melyben Sándor István valótlanul azt írta, hogy az intézkedés kezdetén úgy vélte, Vadnai Gábor ellen lép fel. Mindezt az ítélőtábla úgy minősítette, hogy Sándor István tettesként, egyik vádlott-társa felbujtóként, másik pedig bűnsegédként követett el hivatali visszaélést. Továbbá a rendőri jelentés elkészítése miatt Sándor István bűnös hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében is. (Forrás: MTI)

A bűnügyben többek között vesztegetés, hivatali visszaélés, hamis tanúzás és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat az ügyészek. Sándor István az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét. A csütörtöki másodfokú tárgyalás az elsőfokú eljáráshoz hasonlóan zárt ajtók mögött zajlott, az ítélethirdetés azonban teljes egészében nyilvános volt.

Koncepciós per?

Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának nyugállományú felderítő tisztjét 2000 októberében vették őrizetbe az ügyészségi nyomozók, egy nappal azelőtt, hogy a parlament olajbizottsága meghallgathatta volna. Sándor István ezután fél évig volt előzetes letartóztatásban, a büntetőper 2002 májusában kezdődött.

Sándor István a nyomozást és a vádakat koncepciósnak nevezte. Úgy vélte, hogy az olajos alvilág lejárató kampányai juttatták hatósági segédlettel a vádlottak padjára. Ugyanakkor a sajtóban korábban napvilágot láttak olyan vélemények is, amik szerint a "Papa" bűnös kapcsolatot tartott fenn bűnözői csoportokkal.

Első fokon felmentették

A Fővárosi Bíróság végül tavaly februárban kihirdetett elsőfokú ítéletében minden vádpont alól felmentette Sándor Istvánt. Az első fokon eljáró ügyész részben fellebbezett a Fővárosi Bíróság ítélete ellen, így a hatból négy vádlott, köztük Sándor István ügyében is egyes vádpontokról az ítélőtábla dönt másodfokon. A mindvégig zárt ajtók mögött folyó büntetőperben csak az ítélet rendelkező részét hirdette ki nyilvánosan elsőfokú bíróság, mivel a hatóságok államtitokra hivatkozva nyolcvanöt évre titkosították az ügyet.

Az ügy hat vádlottja közül egyedül Csizmadia Imre másodrendű vádlott, egykori várpalotai rendőrkapitány bűnösségét mondta ki a Fővárosi Bíróság. Csizmadiát másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték első fokon hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. A másodrendű vádlott is fellebbezett az ítélet bűnösséget kimondó része ellen.

Top secret

Az eljárás titkosításával kapcsolatban korábban Sándor István védője úgy vélekedett: azon túl, hogy ki dolgozott a rendőrségnek, nincs államtitok az ügyben. Lamperth Mónika belügyminiszter az elsőfokú, felmentő ítélet kihirdetése után nem sokkal bejelentette, arra fogja kérni az irányítása alá tartozó titokgazdákat: az indokolatlan, államérdeket nem sértő titkosításokat oldják fel Sándor István ügyében.

Bene László dandártábornok, aki akkor még a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője volt - jelenleg országos rendőrfőkapitány - többek között azt közölte: felülvizsgálják a dokumentum titkosságát, de a várható eredményről, a munka befejezésének időpontjáról nem tudott nyilatkozni. Bene László szerint az ügyirat azért titkos, mert azok az információk titkosak, amelyek Sándor István korábbi hivatali és egyéb tevékenységéhez kapcsolódnak. "Természetesen az eljárással összefüggésben is vannak olyan adatok amelyek titkosak, például, ha olyan eszközt vagy módszert használtunk fel, amelyet az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény annak minősít" - mondta tavaly februárban Bene László dandártábornok.