Óriási sáskajárás kialakulásától tartanak

2004.06.09. 14:38
Szakértők szerint újabb hatalmas, Észak-Afrikát fenyegető sáskajárás alakulhat ki, ami a pesszimistábbak szerint akár Európára is átterjedhet. A 20. század közepén voltak olyan sáskajárások, amik 10-15 évig tartottak, és több mint hatvan afrikai országot sújtottak.
Ha Észak-Afrikában túlságosan elszaporodnak a sáskák, akár komolyabb sáskajárás is kialakulhat, ami elpusztíthatja a térség haszonnövény ültetvényeit - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), miután Spanyolország is csatlakozott a falánk rovarok elleni küzdelemhez.

Európa veszélyben?

Többmilliós raj
Múlt héten kilenc spanyol permetező repülőgép indult Marokkóba, hogy rovarirtó szerrel "bombázza" a sáskahadakat - írja a NewScientist.com, idézve Juan Pena-t, a spanyol projekt vezetőjét is, aki szerint sokkal egyszerűbb a sivatagban ellenőrzés alatt tartani a sáskákat, mint Spanyolországban küzdeni ellene.

A szakértők nagyobb része nem tart attól, hogy az észak-afrikai sáskajárás átterjedhet Európára is, ugyanis ehhez "szokatlan széljárás" is szükségeltetne, és rámutatnak arra is, hogy Európában jószerével ismeretlen jelenség a sáskajárás. "Roppant kicsi annak az esélye, hogy a sivatagi sáskacsapatok átkelnek Spanyolországba, vagy bárhova Európába, és számottevő károkat okoznak a mezőgazdaságnak" - nyilatkozott Clive Elliott a FAO sáskákkal foglalkozó csoportjának képviselője. "Sokkal aggasztóbb, hogy ezek a rovarok járványos méretű hadakká válhatnak, és tönkretehetik az amúgy sem gazdag afrikai földművesek munkáját, romba döntve az élelmiszerellátást, mint a legutóbbi - 1986-tól 1989-ig tartó, negyven országot érintő - sáskajárás alatt.

Esős évszak

Sivatagi sáska
2003-ban a rendkívül csapadékos időszakok következtében a sivatagi sáskák több utódnemzedéket hagytak maguk után, mint amennyit egyébként szoktak, és ez a sáskapopuláció létszámának drasztikus emelkedéséhez vezetett Észak-Afrikában. Clive Elliott aggodalma szerint idén nyáron nyílik utoljára esély arra, hogy kordában tartsák a sáskákat, ha azonban elszabadul a szaporodási ciklusuk, akkor megállíthatatlanok lesznek. "A 20. század közepén voltak olyan sáskajárások, amik 10-15 évig tartottak, és több mint hatvan afrikai országot sújtottak" - említi meg Elliot.

Jelenleg több észak-afrikai ország is szenved a sáskáktól: Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia is hatalmas erőfeszítéseket tesz a káros rovarok kordában tartására, de mivel a sáskák hatalmas területeket fertőztek eddig meg, a pesszimista jóslatok szerint képtelenség lesz teljesen megállítani hadaikat, mindig marad majd egy kisebb sáskahad, ami túléli a vegyszeres irtást és újra megfertőzi a mezőgazdasági területeket.

Az újabb esőkkel ráadásul a sáskáknak kedvez az időjárás: "2004 végére számulnunk kell azzal, hogy sáskajárás tombol majd a térségben" - hangzik Clive Elliott figyelmeztetése.

A Schistocerca gregaria
A sivatagi sáska normális esetben magányos rovar, azonban ha a klíma megfelelő (például esős évszakot követő közepesen meleg hőmérsékleten) gyorsan szaporodik. Ilyenkor a fiatal, még szárny nélküli egyedek csoportosan vándorolnak élelem után kutatva. A felnőtt, már röpképes egyedek többmilliós létszámú rajokba verődnek, és így csoportosan képesek nagy távolságokat is megtenni táplálékot keresve. Egy-egy ilyen raj percek alatt képes egy teljes ültetvény elfogyasztására. Az ENSZ szerint egy "teljesen kialakult" sáskajárás a Föld népességének egytizedét is megfoszthatja élelmiszerkészletétől. Nagy sáskajárás legutóbb 1987 és 1989 között pusztított, Nyugat-Szudántól egészen Indiáig letarolva a termőföldeket.