Pusztul a Sió, mert túl sok vizet engedtek ki a Balatonból?

"Az ozorai hídtól lefelé a part tele van apróhalak tetemeivel, meg kilós-másfél kilós döglött csukákkal, domolykókkal és balinokkal. A víz bűzt áraszt, a parton gyerekek szaladgálnak és kis hálókkal próbálják kifogni a még élő halakat" - festi le a Sió tolnai szakaszának képét Dömötör Péter műlegyes horgász. Kovács József, egy közeli horgásztó tógazdája a víz színén sodródó barnás habról számol be, Bartha Péter vállalkozó az elpusztult halak mellett rengeteg döglött kagylót látott.

A helyzet információnk szerint napról-napra romlik, a szag erősödik és egyre több a döglött hal Ozora körzetében.

A tárcát nem érdekli a Sió

Miután nemrég teljesen lezárták a siófoki zsilipet, hosszú szakaszokon élettelen, bűzlő, dögszagot árasztó csatornává változott a Sió, ám a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot ez nem érdekli, mert nekik - bevallottan - csakis a Balaton fontos. "A Sió az egy zsilip, ami arra való, hogy leeresszük a Balatont" - szögezi le Bakonyi Ágnes szóvivő. A helyzet a környéken lakók szerint viszont válságosra is fordulhat, a Sió-csatorna vízszintje ugyanis eleve igen alacsony, a zsilipet viszont most három egész hónapra lezárták.

A sztori előzménye, hogy a Balaton igen alacsony vízszintje miatt a siófoki Sió-zsilipet öt évig gyakorlatilag zárva tartották. (Ha nem lenne világos: a Sió kifelé folyik a Balatonból és jókora szakaszon nincs gyakorlatilag semmiféle egyéb vízutánpótlása, mint maga a tó.) Miután sokan már kiszáradást vizionáltak és a legvadabb ötletek merültek fel a vízpótlásra, elkezdett esni az eső és a tó megtelt, sőt majdnem túlcsordult. 2005 őszén ezért megnyitották a zsilipet és elkezdték a leeresztést. Ez persze aranykor volt a Siónak.

Lehet, hogy túl sokat engedtek le?

A Sió mentén élő több informátorunk szerint a mostani válsághelyzet igazi oka az, hogy a vízügyesek "túlengedték" a tavat. A túlengedés azt jelentené, hogy nem hagytak benne nyárra elég vizet, amennyiből még ki lehetett volna gazdálkodni az ehhez hasonló kríziseket. Többen úgy vélik, hogy a teljesen hamisnak bizonyuló meteorológiai előrejelzések - miszerint idén nem lesz igazi meleg nyár - ludasak voltak ebben, hiszen miattuk nem tartalékoltak több vizet.

A siófoki vízügyesek szerint a túlengedési teória minden alapot nélkülöz. "A zsilipet azért zártuk el teljesen, mert a vízszint elérte az optimális, az üzemeltetési szabályzatban meghatározott mértéket" - mondta kérdésünkre egy helyi szakember.

A Sió mentén élők közül többen megemlítették, hogy tudomásuk szerint a napi párolgási veszteséghez képest - ami egy tüzesebb napon egy centivel apasztja a tavat - töredéknyi vízszintcsökkenést okozna, ha némi vizet folyamatosan átcsorgatnának a zsilipen. Vízügyes forrásunk a számítás matematikai alapjait megerősítette, de hozzátette, hogy a következő három hónapban nemhogy egy kevés, de egy csepp víz sem fog érkezni. Most hétfőn kezdték el ugyanis az utóbbi hónapok hegyifolyó-szerű vízleengedése miatt megsérült zsilip, illetve a Siófok belterületén fekvő Sió-meder rekonstrukcióját.

Mind megdöglött

Kovács József ozorai tógazda különösen bánta a víz elzárását, ugyanis horgászegyesülete éppen akkor teleptett pontyot és ragadozókat a Sióba. A halak a leapadt, a kánikula miatt meleg víz és a "nagyon büdös hab" miatt azonnal elpusztultak mind egy szálig.

Pap János vízügyes Sió-felügyelő megerősítette, hogy a tolnanémedi szakaszról érkezett hozzájuk bejelentés habosodásról és küldtek mintát is, amit a fehérvári vízügyesek vizsgálnak. "A meleg víz sok mindent előhozhat" - mondta aztán sokat sejtetően, azzal megtagadott minden további nyilatkozatot. Németh János rendőr-műlegyes horgász arra emlékeztetett, hogy korábban nagy kánikula idején csorgattak egy kis vizet a Sió-csatornába.

A zsilip irányítása Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezében van, ő utasíthatja a vízügyet a nyitásra-zárásra. A Sió "egy zsilip", egy "szabályozó eszköz", ami "arra való, hogy szabályozzuk a Balatont, ha túl sok a víz benne" - tette egyértelművé a tárca szóvivője a fontossági sorrendet. Bakonyi Ágnes emlékeztetett arra, hogy a Sió-csatornába öt évig nem is jutott víz. Ozorai informátoraink egyébként részben azzal magyarázzák a halpusztulást, hogy hosszú évek alacsony vízszintje után hónapokig 3-4 méter mély ár hömpölygött, ami kiirtotta a vízi növényzetet, így most, a drasztikus apasztás után nincs, ami útját állja a napsugaraknak. De ez talán mindegy is, hiszen a szóvivő szerint "A Balaton a nagyobb érdek". Annyit azért hozzátett, hogy a miniszter eddig mindig engedélyt adott kisebb zsilipnyitásokra, például amikor a bűzlő siófoki városi csatornaszakaszt akarta átmosatni az önkormányzat.