Pótolhatatlan műtárgy tűnt el Bécsben

2003.05.12. 08:52
A bécsi művészettörténeti múzeumból vasárnapra virradóra eltűnt egy 50 millió euró eszmei értékű középkori ötvösmunka. A tolvajok az épület körül felállított építési állványzaton keresztül juthattak be. A biztonsági őröket felfüggesztették, mivel csak a betörés után négy órával risztották a hatóságokat.
A bécsi művészettörténeti múzeumból vasárnapra virradó éjjel eltűnt Benvenuto Cellini (1500 - 1571) olasz szobrász kereken 50 millió euróra (12,2 milliárd forintra) becsült értékű szobra, a Saliera (Sószóró). A múzeum 70 ezer eurós (17,1 millió forintos) jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek.

A bécsi műkincslopás egy sor kérdést vet fel. A múzeum igazgatója, vasárnap az APA-nak nyilatkozva "gigantikus műkincsrablásról" beszélt. Wilfried Seipel nevezte meg egyébként 50 millió euróban az egyedi műkincs eszmei értékét.

A Sószóró a műkincspiacon eladhatatlannak számít, ami arra utalhat, hogy a rablást egy "őrült gyűjtő" megbízásából, vagy zsarolási célzattal követték el.

Beolvasztani értelmetlen

Az ellopott műtárgy 26 centiméter magas, két ülő alak tart egy középső edényt. Ez az aranyozott viaszszobor az egyetlen fennmaradt ötvösmunka, amit egyértelműen Cellininek tulajdonítanak a művészettörténészek.

A műtárgy művészettörténeti értéke messze meghaladja az anyagárat, hiszen a sótartót mintázó szobor nagyrészt viaszból készült, felületi aranyozással. "Remélhetőleg senkinek nem jut az eszébe, hogy beolvassza" - fogalmazta meg félelmeit Seipel.

Nem segített a páncélüveg

A Raffaello teremben kiállított Sószóró tolvajai a múzeum körüli állványzaton keresztül az első emeletre másztak be, közölte a rendőrség.

A múzeum igazgatója szerint az állványzat volt a biztonsági rendszer gyenge pontja. A tolvajok beverték az emeleti ablakot, majd brutálisan szétverték a Sószórót rejtő vitrin páncélüvegét.

Három biztonsági őr volt szolgálatban

A múzeum adatai szerint az épületet modern riasztórendszerrel védték. Ennek részét képezik a mozgásérzékelők és a videomegfigyelő berendezés.

Az igazgató nem gondol arra, hogy felmondták volna a szolgálatot a modern műszaki biztonsági megoldások. A mozgásérzékelőn alapuló rendszernek mindenképpen riasztania kellett.

Jelenleg azt vizsgálják, a jelzésre miért nem reagáltak azonnal a biztonsági őrök. Seipel egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mikor indult be a riasztórendszer, viszont a feltételezések szerint hajnali négykor történt a betörés.

Kiesett négy óra

Saliera
A szobor Cellini 1540 és 1543 közötti párizsi tartózkodása alatt, I. Ferenc francia király megbízásából készült. IX. Károly 1570-ben II. Ferdinánd tiroli főhercegnek ajándékozta. A Cellini által aranylemezből szabad kézzel készített asztali kiegészítő gyakorlati feladata mellett egyúttal a Föld allegorikus megjelenítése.

A szobor legszebb leírása magától Cellinitől származik: "Hogy megmutassam, a tenger hogyan ölelkezik össze a földdel, két figurát készítettem, jó tenyérnyi méretűeket, amelyek behúzott lábbal egymással szemben ülnek. (...) A tenger, férfi formájában egy gazdagon kidolgozott hajót tart, amelyben sót lehet tárolni. A föld női alakot kapott, mégpedig olyan szépet, amilyen létrehozására csak képes voltam."

A művészettörténeti múzeum biztonsági központjában 24 órás szolgálatot látnak el. Itt azonnal észlelték a betörésre figyelmeztető riasztást, viszont az őrök csak jelentős, több mint négy órás késéssel tették meg a szükséges lépéseket.

Az éjszakai műszakot három őr látja el, akik rendszeres időközönként az épületet bejárva ellenőrzik annak biztonságát. Ideiglenesen felfüggesztették az őrőket, akik Benvenuto Cellini Sószórójának ellopása idején szolgálatban voltak.

A múzeum igazgatója a műkincslopás ismertté válása után azonnal felhívta Ernst Strasser belügyminisztert. Azóta a bűnügyi nyomozóhivatal a tettesek esetleges külföldi kapcsolatait vizsgálja. Ennek ellenére nem zárják ki, hogy helyiek voltak az elkövetők.