Bár szegregálták őket, nem kapnak kártérítést a roma diákok

Nem ítélt meg kártérítést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság annak az öt roma tanulónak, akiket a Debreceni Ítélőtábla 2006-os, jogerős ítélete szerint hátrányos megkülönböztetés ért Miskolcon. A bíróság ugyan ismételten megállapította az önkormányzat törvénysértését, és azt, hogy a szegregációból a gyermekeknek hátránya származott, a kártérítést mégsem találta indokoltnak.

A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a roma iskolában rosszabb minőségű volna az oktatás. Sahin-Tóth Balázs, a felperesek képviselője ezt érthetetlennek tartja, hiszen a hátrányos megkülönböztetést megállapító korábbi bírósági döntésekben ezt már megállapították, az alacsonyabb színvonalat a bíróság korábban "köztudomásúnak" fogadta el.

A megyei bíróság szerint az átlagjegyek nem voltak "számottevően rosszabbak", mint a jobbnak tartott iskolában - nem mintha Magyarországon egységes osztályozás lenne.

A származásuk miatt megkülönböztetett gyermekeket nem vették fel az általuk választott középiskolába, és tanév közben többször is hiába próbáltak átjelentkezni a nem cigány többségű tanintézményekbe. A bíróság szerint a középiskolai felvételnél csak az átlagosztályzat számít, ez azonban nem igaz, Miskolcon csak a roma többségű középiskolában nem volt felvételi, a többi középiskola vizsgákat tartott.

A kutatások szerint nem azonos minőségű az oktatás

Havas Gábor és Liskó Ilona, Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában című tanulmánya szerint az iskolák 14 százalékában képzettség nélküli tanerőket foglalkoztatnak, és ez az eljárás az átlagosnál gyakrabban fordult elő azokban az iskolákban, ahol a 80%-ot meghaladta a roma tanulók aránya.

A roma tanulók iskolai oktatásának eredményessége természetesen nem csak a pedagógusok által alkalmazott módszereken és eljárásokon múlik, hanem azon is, hogy milyen a közérzetük az iskolában, fogalmaznak a szerzők. Az is- kolák 5%-ában az volt a benyomásuk hogy a roma gyerekek jobban, 27%-ában pedig az, hogy a roma gyerekek kevésbé szeretnek iskolába járni, mint a nem roma gyerekek.

Az óralátogatások és a helyszíni megfigyelések alapján megállapították, hogy mind a pedagógusok részéről megnyilvánuló negatív attitűdöt (a roma gyerekek gyakoribb büntetése, nega- tív eltérés a roma gyerekekkel való bánásmódban), mind a roma tanulók ré- széről tapasztalható negatív attitűdöt (negatív viszony az iskolához és a pe- dagógusokhoz) egyértelműen befolyásolja a tantestület képzettség szerinti összetétele. Vagyis minél kevésbé felkészültek pedagógiai és szakmai téren a pedagógusok annál gyakoribb a roma tanu- lókkal szembeni tanári diszkrimináció, és annál rosszabb a roma tanulók is- kolai közérzete.