Ötöslottó: gépi vs. kézi sorsolás

Nagy nyeremények ígéretével indul a február, ugyanis az ötöslottón 400 milliós jackpot gyűlt össze, a joker százmillió fölött jár, 55 milliót fizetne a határszámon belül elért (egyetlen) Luxor, s még vasárnapra is marad egy "kisebb" tétel: 70 millió a hattalálatos e heti várható értéke - tájékoztatta az Indexet Somorai László, a Szerencsejáték Rt. marketing és kommunikációs igazgatója.

Régi kívánságot teljesítenek

Sokak kívánságának megfelelő újítás, hogy február elsejétől, tehát szombattól fogva az ötöslottó nyerőszámainak kisorsolása vagy a hagyományos módon, géppel, vagy a még ennél is tradícionálisabb "eszközzel", kézi húzással történik. Azt, hogy adott alkalommal melyik módszert alkalmazzák, a stúdióban lévő néző-játékosok döntik el, szavazással.

Az ötöslottó sorsolására mindig 45 játékos kap meghívást (párjukkal együtt így adják ki összesen a kilencven főt) azok közül, akik előzetesen pályáztak. Ők kilencvenen szavazhatnak - a sorsolást megelőző percekben, de már a tévé előtt ülők szemeláttára - arról, hogy a stúdióba bekészített, hitelesített, egyaránt "bevetésre" kész gépi sorsoló eszközt, avagy a kézi húzásra alkalmas sorsolási kereket kell-e aznap használni.

A módszer

Voksukat a kézi sorsolás, illetve a gépi sorsolás jelzésű tábla valamelyikének felmutatásával adják le. A sorsolási bizottság azt a megoldást alkalmazza, amely a néző-játékosok több mint felének, azaz legalább 46-nak a tetszését elnyerte.

A játékosok korábban húztak egyet-egyet az egyforma, jelzés nélküli zárt borítékokból. A borítékok egyike számhúzó feliratot rejt, a többiben a néző szócska található. Ha a többség a kézi húzás mellett voksolt, az a játékos húzhatja ki az öt nyerőszámot a sorsoló kerékből, aki a számhúzó cédula birtokosa. Amennyiben a sorsolás géppel történik, a számhúzó a szerkezet elindításában segédkezhet.