Árpád
-2 °C
9 °C

Toborozzunk tankokkal!

2001.06.29. 19:12
Egy harckocsival kábé olyan könnyedén lehet manőverezni, mint egy feltunnigolt Lada ezerötössel, ráadásul még a katonai píár szűkös eszközkészletébe is remekül passzol. Erre a kétfajta jellemzőre alapoztak péntek délelőtt Tatán, ahol tankok, PSZH-k imitálták azt, amibe az ember komolyabb CNN-tudósítások után erősen kételkedik: a magyar haderő nemcsak Szabó János és néhány keménytökű álmaiban létezik. A gépek szakítottak, gyorsultak, ügyeskedtek és remekül illusztrálták a Búvár zsebkönyv-sorozat haditechnikával foglalkozó részeit. Simán a mieinkre fogadnék - vallta be magának a riporter, de letett arról, hogy csillagsávos pólóban orosz mozaikszavakat gagyarászó tiszteket provokáljon.
A helyszín kompatibilis a koszovói durvább tájegységekkel
- Ha megbaszod a parancsot, csak tovább szaporodik - szólt be valaki a sebtiben felállított parancsnoki sátor alatt, és ezzel roppantul megkönnyítette az első mondatát kereső riporter dolgát. Ráadásul a helyzetre is remekül vonatkoztatható: az első Lánctalpas Harcijármű Gyorsulási Verseny kétnapos programját ugyanis félnaposra szűkítette a Honvédség vezérkara, és mivel ők birtokolják a hazai tankállomány jelentős részét a szervezőknek szalutálni kellett a tiltó vezényszavak után. Ezt persze nem nagyon akarta senki, lévén az egész hajcihőnek az volt a legfőbb célja, hogy tömeget csábítsanak a Tata melletti zöldbe, amit a helyi Klapka György Gépesített Lövészdandár gyakorlóterepnek hív könnyedt délutánokon.

Szó, ami szó a helyszín valóban kompatibilis a koszovói durvább tájegységekkel, bár a süppedős homoktalaj inkább egy északra tolt elhanyagolt balatoni part hangulatát idézi a század húszas éveiből. A rendezvényt a László-napi Lövésznapok programfolyamába illesztették, amelybe a szkanderverseny épp annyira szervesen illeszkedett, mint a kispályásderbi két gulás között.

Toborzás

A gépek viszont önkéntelenül a háború szagát hozták, így rögtön ide kell írnunk, hogy a Spektrum tévé műsorán, valamint a középiskolai negyedikes törikönyvben egész oldalas fotográfiákon szereplő harcijárművek élőben sokkal sokkolóbbak: elég csak a hangját hallani egy ilyen állatnak, az emberben a perc törtrésze alatt sűrűsödik be a vér.

'Érezzék a katonák, hogy ők is ugyanolyan állampolgárok, mint mi'
A kétszáz látogató persze nem anatómiai élményért érkezett, hanem hogy tanúja lehessen a harckocsik gyorsulási és ügyességi versenyének. Ezt megkapták, hozzá porfelhőt és vizes homokot, amelyet a "hol jártál már megint fiam" kezdetű dialógokban lehet majd hivatkozási alapnak előráncigálni.

- Érezzék a katonák, hogy ők is ugyanolyan állampolgárok, mint mi, és mi becsüljük őket a munkájukért. És persze azt szeretnék, ha ez a rendezvény toborzóerővel hatna, és minél több embernek felkeltsük az érdeklődését a katonaság iránt - foglalta össze a rendezvény célját Kurtyán Ferenc, a Magyar Gyorsulási Szövetség elnöke, akinél lelkesebb emberrel még nem találkozott a riporter.

Szponzorálják a honvédséget

Kurtyán szemeiben az elmúlt napok éjszakái egyszerre üzennek a verseny ars poeticával. Feri nem volt katona, viszont van jogsija BMP-re, ami nem látva a lakott települések templomtornyait nem tűnik hátránynak.

A rendező szövetség talán az egyetlen olyan civil szervezet Magyarországon, amely szponzorálja a haza honvédségét. Tavaly egy millenniumi zászlót és egy Ferenc József korabeli huszárobsitot kapott tőlük a helyi dandár egyes és kettes zászlóalja. Innen a jó kapcsolat honvéd és autós között - ezért kérték fel őket a szervezésre. És ezért tűnik még inkább érthetetlennek, hogy a kétnapos verseny előtti estén visszakozott a katonai vezérkar. "Felsőbb utasítás" szólt az indoklás, és az ember itt már nem kérdezhet tovább. Pedig arra is jó lenne választ kapni, hogy akkor most milyen monstrumok miatt szopjuk be ezt a rengeteg porszemcsét.

A 980 lóerős "drága"

A T72-est csak ritkán használják az ellenség észrevétlen megközelítésre
A felvonult ármádia tagjai - egy kivételével - a Páncélozott Szállító Harcijárművek közé tartoznak, amit a köztudat PSZH néven jegyez, és felbukkanásukat erős havazásokhoz, valamint évszázados árvizekhez köti. Egyedül a T72-es harckocsi az igazi tank, amiről keveseknek van közvetlen élménye, bár ha végiggondoljuk apáink konyhában elmesélt katonatörténeteit, akkor mégis érezzük a jelentőségét. A T72-est csak ritkán használják az ellenség észrevétlen megközelítésre, és vélhetően még egy alacsonyan képzett közkatona is kiszúrja a méretes csövet, amely most itt ágaskodik fellettünk.

- 980 lóerős a drágám - mondja az egyik katona, aki elmeséli, hogy ez a "drága" 400 liter gázolajat fogyaszt százon, és "önsúlya kábé negyven tonna", amit csak a csecsen szakadárok nem mérlegelnek a harc előtt. "Van ebbe minden: gázpedál és fék is" - nevet rám Bálint Balázs, aki társával Forgács Sándorral tavaly az országos terepralli bajnokai voltak, és látták a naiv ember kétkedését.

Rugalmas tisztek

A tank egyébként az eseményre kilátogatók kedvence volt, mindenki őt akarta fotózni, meg hallani, hogy ,megy, és kisebbfajta tumultus alakult ki akkor is, amikor egy tűzoltók által már felgyújtott és lángvágókkal szétkapott azonosíthatatlan gépkocsi maradványain keresztül gázolt oda és vissza.

A T72-es nem kifejezetten gyors jószág, így a gyorsulási versenyen nem figyelt fel rá a Ferrari menedzsmentje, és a tataiak bánatára a sofőrjére sem, aki az egyszerűség kedvéért csak Öreg néven jegyeztette be magát a jegyzőkönyvbe. A katonai parancsnokok rugalmasságát jelzi, hogy a versenyre csak azok nevezhettek, akiket kivezényeltek. Kurtyán Feri szerint tágabb teret kellett volna adni a katonáknak, mert azért "ez mégiscsak az ő napjuk, és a rendezvény is őértük van."

Az orosz mozaikszó

Jó szívvel ajánlott minden puccsra készülő, de anyagi gondokkal küzdő ezredesnek
A BMP azon kívül, hogy kategóriájában a leggyorsabb jószág, egy orosz mozaikszó, de ahhoz túl gyorsan hadarta el a régmúlt emlékeit felvillantó katonatiszt, hogy félelem nélkül leírjuk. A BMP csupán tizenkét tonna, százon csak száz litert fogyaszt, így jó szívvel ajánlott minden puccsra készülő, de anyagi gondokkal küzdő ezredesnek.

Gyorsaságban veri a mezőnyt, még úgy is, hogy neccesebb politikai helyzetekben gépfegyverekkel és nyolc deszantossal a fedélzetén indul útnak. Mellette csak taligának tűnik a Bika becenéven illetett VPV, illetve az első ránézésre szupersebességekre is képes BTR 8o-A jelzésű harcijármű. A BMP-k csupán háromszáz lóerősek, és a már említett deszantosokon kívül egy sofőr, egy parancsnok és egy irányzó tartozik a humán erőforrásaihoz.

Tibi, a májer

A versenyt úgy kell elképzelni, mint egy teljesen normális harcijármű gyorsulási versenyt. Egymás mellé gördülnek a gépek, vannak zászlók, amelyeket a starttól száz méterre álló csávó emelget, és lehet hogy meglepetésként fog hatni, de még katonáéknál is a gyorsabb győz.

A célvonalon keresztül akár 60 kilométeres sebességgel is átvágódhatnak a járművek, így a bizonytalanabb cseh határőrök minden futam előtt idegesen markolták meg szolgálati fegyverüket. A versenyzők közül Tibi volt a májer, aki kábé úgy porzott és pörgött, mintha Tiszaalpáron mutatná be legújabb és legszebb Lada ezerötösét a helyi kolóniának.

Nyomják az ipart

Tibinek az ügyességi versenyen is sokan szurkoltak. Általában katonai egyenruhában, mert a közönség jelentős része a laktanyából érkezett. Az ügyességi verseny, a trial elemei nagyban hasonlítanak az "off road" autóversenyek paneleire, amelynek főlényege egy karókkal kijelölt pálya, ahol különböző feladatokat kell végrehajtani. Tolatás, forgás, hogy csak a legjellemzőbbeket említsük.

A meccsek végén a harcijárművek széttrancsírozták a roncsautókat
A riporter szinte minden versenyzőt végignézett, így bízvást állíthatom, hogy az utolsó feladatban mindenki megbukott. Ennek az volt a lényege, hogy hátrafelé kellett megközelíteni egy emelkedőn leszúrt karót, amelynek tetejébe egy golyót raktak. Ha a golyó leseik, bukik a versenyző. Tapasztalt sofőrök szerint ezt még autóval is nehéz megcsinálni, nem véletlen, hogy Tibi kajakra kettétörte a karót.

Ez azonban senkit sem érdekelt, a meccsek végén a harcijárművek széttrancsírozták a roncsautókat, a parancsnok megnyugodott: hál'istennek vége, Feriék meg tovább nyomják az ipart, hogy minél több gyorsulási versennyel lepjék meg kicsiny hazánk aranyos lakóit.

A gyorsulási verseny végeredménye:

1. Kekk Gyula
2. Nagy Szabolcs, Nagy Lajos
3. Ifj. Kéringer Géza

Mindannyian a tataiak frontemberei.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!