Sikeres gyerekkönyv szerző lett a halálraítélt

2000.11.30. 22:26
Stanley 'Tookie' Williams négyszeres gyilkos, 1981 óta ül a kaliforniai San Quentin fegyintézete halálraítélteknek fenntartott traktusában. A Los Angeles-i Crips utcai gang egykori rettegett vezetője a siralomházban elsajátította az írást és az olvasást, és gyermekkönyvek szerzőjeként vált ismertté.

A gyerekkönyvíró halálraítélt cellája 120 centiméter széles és nem egészen 3 méter hosszú. A helyiség egyetlen bútordarabja a vékony matraccal fedett acélpriccs. Stanley a matracot minden reggel felcsavarja, és ülőalkalmatosságnak használja. A fekvőhely így íróasztallá alakul át. A cella egyetlen luxus felszerelési tárgya egy kivénhedt írógép.

Life in Prison
Stanley Williams 1996 óta nyolc könyvet jelentetett meg. Ezekben Los Angeles South Central kerületének életéről ír, ahol a gyermekkorát töltötte, és ahol 17 évesen megalapította a Crips utcai bandát. Könyveiben óva inti fiatal olvasóit, nehogy drogokkal, fegyverekkel és utcai bandákkal keveredjenek kapcsolatba, és kéri őket, legalább tanuljanak az ő hibáiból. Leírja mindennapját az általa csak ketrecnek nevezett cellában, ír a barátja és a családja hiányáról illetve a bűncselekményei áldozataival szemben érzett lelkiismeretfurdalásról.

Tookie Williams a siralomházban más emberré lett, mondja Barbara Becnel, a könyvek társszerzője. A 46 éves Stanley sok gyereket megóvott attól, hogy gangek tagjai legyenek, és tönkretegyék az egész életüket. A két szerző egyébként egy internetes projektben is dolgozik 'Békét az utcákon' címmel, South Central, Dél-Afrika és Svájc veszélyeztetett fiataljai számára. Email és chatszobák útján egykori bandatagok is felveszik a kapcsolatot, és segítenek egymásnak feldolgozni a bűnözői múltat.

Winnie Mandela, az előző dél-afrikai elnök exfelesége tavaly felkereste Stanley Williams annak San Quentin-beli cellájában. A kétórás találkozót később mint kaliforniai uzatásának csúcspontját írta le. Mario Fehr svájci parlamenti képviselőt is úgy lenyűgözték a fogoly kivételes erőfeszítései az ifjúság megóvására. hogy Stanley Williamst a 2001-es Béke Nobeldíjra javasolta.

A halálraítélt író "Gangs and wanting to belong" (Gangek és a hozzájuk tartozás vágya) című könyvében leírja, hogy már hét évesen harcolni tanult, és gyorsan tagja lett egy utcai bandának. De a remélt "család" helyett ott csak problémákat, fájdalmat és gyászt talált. 1981-ban, erőszakos bűncselekménnyekkel eltöltött 10 év után, a Crips banda vezetőjeként négyszeres gyilkosság miatt bíróság elé állították, és halálra ítélték. Ő az élő bizonyíték arra, hogy az ember képes megváltozni - mondja Barbara Becnel.

Hetente kétszer egy órára keresheti fel Stanleyt a siralomházban. Ez alig elegendő arra, hogy a világ minden tájáról író fiatalok leveleit és emailjeit el tudják olvasni. Williams maga a fegyintézet szigorú előírásai miatt nem férhet hozzá számítógéphez.

Könyveivel a fegyenc már két irodalmi díjat is elnyert. Ma már egész napját az írásnak szenteli, a címére érkező sok pozitív levéltől sarkallva. Írnak neki fiatal olvasói, azok szülei, sőt még rendőrök is, akik egyöntetűen támogatják új életcéljában - ameddig az amerikai igazságszolgáltatás élni engedi.

Williams nem veszítette el a remény utolsó szikráját, a fellebbezési lehetőségeit még nem merítette ki teljesen.