Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Egyre népszerűbb a garázdaság és az önbíráskodás

2006.05.22. 09:28
Budapesten a VIII., a IX., a X., a XI., a XIII. és a XIV. kerületekben a leggyakoribb a bűnözés, a rendszerváltás óta nagyban növekedett az erőszakos bűncselekmények - különösen a garázdaság és az önbíráskodás - száma, leginkább a nők félnek, és romokban a közlekedési morál, derült ki egy szabadegyetemi előadáson, amit a Rendőrségi Igazgatási Központban tartottak.

Nincs bűnözésmentes terület, de mivel a bűnözés mértéke összefügg a település méretével, a fővároson szemléltethetők leginkább az urbánus bűnügyi viszonyok, mondta Kerezsi Klára, az Országos kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának vezetője a városi bűnözés tipikus formái, az új bűnözési trendek elemzésekor.

Nyócker, meg kilenc, meg tíz

A kriminológusok négy zónára osztják a fővárost a bűncselekmények gyakorisága, illetve a bűnelkövetők száma szerint. A bűnözéstől leginkább fertőzött terület az úgynevezett átmeneti zóna - ide sorolják a VIII., a IX., a X., a XI., a XIII. és a XIV. kerületeket. A legbiztonságosabb - körülbelül harmadannyi bűncselekménnyel - a hegyvidéki zóna (II. és XII. kerület), amitől csak kicsit marad el a belső (I., V., VI. és VII. kerület) és némileg jobban a külső zóna (azaz a főváros szélein található kerületek).


Budapest kriminális zónái (zöld: hegyvidéki zóna, citromsárga: belső zóna, narancssárga: külső zóna, piros: átmeneti zóna)

Az átmeneti kerületekben állandó a mozgás, az emberek áramlása, a belső kerületekben lévő munkahelyekre, szórakozóhelyekre, kulturális létesítményekbe - ez a mozgás jó lehetőséget nyújt a bűnözőknek mind a rejtőzködésre, mind a bűncselekmények elkövetésére. A rendőrségi statisztikák szerint a bűnözők lakhelye is zömmel az átmenti zónában van.

A városi bűnözés kialakulásának alapvetően kétféle magyarázata és kétféle elméleti gyógymódja van. Egyes elemzők szerint a fő ok a társadalmi dezorganizáció, tehát a társadalmi kötelékek megerősítésével visszaszorítható a bűnözés. A praktikusabb irányzat szerint a "rutincselekvések" szülik a bűnözőt, azaz ha adódik alkalom, akkor élnek is vele - ezt a "még több kamerát az utcákra" megoldás hívei hangoztatják.

Trendőrség

Az európai bűnözés trendjei jelentős eltérést mutatnak: míg Nyugat-Európában csökkenőben van a bűncselemények száma, addig Kelet-Közép Európában - így Magyarországon is - a 90-es évek első felében intenzíven növekedett, majd magas szinten stabilizálódott a bűnözés. A negatív tendenciák legsúlyosabbika, hogy egyre több rablásban vesznek részt kiskorúak, illetve hogy növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. A statisztikák szerint három budapesti bűnelkövetőből kettő megússza a felelősségrevonást.

A bűnözés kialakulása négy fő okra vezethető vissza: a munkanélküliségre, a szegénységre, a fegyverek birtoklására, valamint a drog- és alkoholfogyasztásra. Talán az első kettő lehet az oka annak, hogy félelemérzet azokban erősebb, akiket közvetlenül érint a munkanélküliség és a szegénység. A szakértő szerint a bűnözési adatokat tekintve szembetűnő, hogy nem azok félnek, akiknek kellene: egy felmérés szerint Budapesten a megkérdezettek 19 százaléka mondta, hogy tart a bűnözéstől, a községekben ez az arány 31 százalék. A félelem egyébként a nőkben, az idősekben, az egyedülálló szülőkben, az alacsony jövedelműekben, a bérlakásban és a belvárosban élőkben a legerősebb.

Riasztó adatok

Budapesten az elmúlt tíz évben a vagyon elleni bűncselelmények voltak a leggyakoribbak, számuk azonban csökkenő tendenciát mutat. Második helyen a közrend elleni egyre gyakoribb bűncselelmények, míg harmadik helyen a rablások és más erőszakos bűncselekmények állnak, ráadásul számuk egyre nő.

Riasztó adat, hogy a vagyon elleni bűncselekmények (lopások, gépkocsi elkötések, lakásbetörések) 14 %-át fiatalkorúak követik el, és egyre népszerűbb a garázdaság és az önbíráskodás. A szakemberek szerint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények viszonylag ritkák, de aggasztó, hogy számuk nagy ütemben növekszik. Kerezsi Klára a közlekedési vétségek és bűncselekmények összehasonlításával zárta a fővárosi trendek elemzését. A statisztikák szerint ugyanis többen halnak meg évente közlekedési okokból, mint erőszakos bűncselekményekben, a közbeszédben mégis kevesebb szó esik a közlekedési morál siralmas állapotáról.