Tüdőgyulladás-járvány a baromfifeldolgozóban

Takács Anikó megyei tisztiorvos, járványügyi osztályvezető az MTI érdeklődésére elmondta, hogy néhány nap alatt összesen 25 dolgozónál jelentkezett enyhébb vagy akutabb tünetekkel a tüdőgyulladás, 39-40 fokos láz, kínzó száraz köhögés, gyengeségérzet, izomfájdalom, hányinger, hányás és hasmenés voltak a jellemző tünetek. A 25 betegből tizet ápoltak kórházban, de mostanra őket is hazaengedték.

A kórokozó jól ismert

A járványos megbetegedést csak az üzem dolgozóinál észlelték, a városban máshol nem fordult elő. Az ÁNTSZ elsődleges vizsgálatai azt mutatták, hogy valószínűleg a Chlamydia kórokozójával állnak szembe, amely főként a vízi szárnyasoknál fordul elő, és egyik fajtája az embert és az állatot egyaránt megbetegítheti. A kórokozó jól ismert, a tüdőgyulladások 20 százalékát ez okozza. A vizsgálatok még folyamatban vannak, mintát vettek mind a betegek torokváladékából, mind pedig a környezeti elemekből, így a vízrendszerből és az üzem légtechnikai berendezéseiből. A gyanú szerint ugyanis a légtechnikai berendezés felerősíthette a levegőbe került kórokozók hatását. Az elmúlt hét végén kétnapos fertőtlenítést végeztek az üzemben, amely egyébként időszakonként korábban is előírásszerűen megtörtént.

A vizsgálatban kezdetektől részt vesznek a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakemberei is. Lehotay Árpád igazgatóhelyettes az MTI-nek elmondta, hogy a kritikus időszakban levágott kacsák tenyésztői helyén végeztek vizsgálatokat annak megállapítására, volt-e a beszállított állatok között az emberre is veszélyt jelentő megbetegedés.

Élőállatból jut a szervezetbe

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kacsák egészségesek voltak. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kacsaállomány klinikai tünetek nélkül is hordozza a Chlamydia kórokozót, amely az élőállattal érintkező dolgozók szervezetébe jutva megbetegedést okozhat. Ez azt jelenti, hogy a tollak közül a porral együtt kikerül az üzem levegőjébe, és azt a vágást végző munkások belélegzik. A vágóállatok egészségügyi állapotáról egyébként a feldolgozó üzembe kerülés előtt először a kezelő állatorvos állít ki igazolást, hogy a fejlődésük során volt-e bármiféle járványos megbetegedésük, másodszor pedig a hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy egészségesek-e a vágásra kerülő állatok.

Ez esetben az ellenőrzések nem mutattak ki semmiféle betegséget az állománynál. A kiskunfélegyházi baromfi vágóüzem egyébként európai követelményeknek megfelelő színvonalú feldolgozó, amely európai exportra is termel. Lehotay Árpád hangsúlyozta, hogy az elvégzett vizsgálatok eredményei megbízhatóak, tehát a feldolgozóból kikerült hús nem fertőzött, és emberi fogyasztásra biztonsággal alkalmas. A tömeges megbetegedést kiváltó kórokozó megállapítására csakis valamennyi vizsgálat eredményének ismeretében lesz mód. Az üzem a fertőtlenítést követően jelenleg is végez vágásokat.