Ambrus
-7 °C
3 °C

Ufóper Magyarországon

Nagy nap volt 1992 július másodika Verőczei Ernő okleveles mérnök életében: ekkor találkozott először intelligens plazmagömbökkel. Úgy döntött, hogy életét ezek tanulmányozásának szenteli, ám a Magyar Tudományos Akadémia sarlatánt látott a megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség kutatójában. Ezért több mint tíz évvel az első észlelés után arra kérte a független magyar bíróságot, hogy mondja ki: "léteznek olyan ismeretlen repülő tárgyak, foltok és a sötétben világító repülő gömbök, amelyek nem emberi eredetűek, de valós fizikai jelenségek, mert szemmel is láthatók".
Verőczei úr találkozása a plazmagömbökkel
Verőczei úr 1992 július másodikán találkozott először intelligens plazmagömbbel. Két évig magányosan kutatta őket, majd miután kidolgozta a nyilvánvalóan földön kívüli intelligencia jelenlétére utaló jelenség rendszeres kutatásának módszereit, 1994-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a nyilvánosság elé lépjen. Társadalmi támogatót szerzett ügyének Csepi Lajos személyében, és megkereste Bokor Imrét, a hadtudományok kandidátusát, hogy hozzanak létre egy tudóscsoportot a jelenség kutatására. Mire elkészült az összefoglaló jelentés, a kezdetben hétfős kutatócsoportból kilépett Abonyi Iván és Almár Iván. Almár azzal indokolta távozását, hogy szerinte a jelenségnek sem csillagászati, sem űrkutatási jelentősége nincs, ezért az ő részvétele nem indokolt. A bizottság mindenestre úgy találta: nem tudták "teljes egészében és részleteiben igazolni Verőczei Ernő Intelligens plazmagömbök c. könyvében szereplő, a korábbi megfigyeléseiről leírtakat, de ott egy plazmagömbnek nevezett különleges fényjelenség meglétéről meggyőződött, és további vizsgálatát érdemesnek és szükségesnek tartja". Verőczei azonban hiába ostromolta anyagi segítségért az Akadémiát, nem méltatták válaszra. De Glatz Ferenc és Vizy E. Szilveszter mellett intenzív levelezésbe bonyolódott a politikusokkal is, többek között Göncz Árpáddal, Pokorni Zoltánnal, Pálinkás Józseffel, Lendvay Ildikóval, Stumpf Istvánnal, Magyar Bálinttal, Kuncze Gáborral. A Miniszterelnöki Hivatal sem segített a sorsüldözött magyar kutatónak, pedig tőle szokatlanul tárgyilagos hangvételű levélben kérte, hogy ugyan küldjék el neki a magyar állam birtokában lévő ufókkal kapcsolatos adatokat és a tisztánlátás végett az ufókkal kapcsolatban kötött nemzetközi szerződéseket.
A nemzetközi sajtótájékoztató akár intergalaktikus is lehetne, gyaníthatóan akkor sem ment volna el több újságíró. Verőczei Ernő okleveles mérnök egy horgászszéken ül a bíróság épülete előtt, ezzel is bizonyítva: belerokkant az elmúlt tíz év csatározásaiba. Körülötte cégének, a kutatást finanszírozó Robottechnikának az alkalmazottai, akik a Fővárosi Bíróság kerítésére aggatták szatyraikat, amelyek vaskos dokumentumgyűjteményeket és egy leleplező kazettát tartalmaznak. Hogy nem műkedvelő ufóhívők haknijáról van itten szó azt a kazetta bizonyítja. Fényesen. Egy országos televízió felvételén maga Schobert Norbi, a fitnessisten látható Brazíliában, amint két fekvőtámasz között röhögve elhúz fölötte egy plazmagömb.

A gabonakörökre nincs földi magyarázat

A nemzetközi sajtótájékoztatóra beesik a Népszava tudósítója, aki az első adandó alkalommal Verőczei úr szavába vág, irigyeljük érte, és elnézést kérve közli, hogy várják egy másik sajtótájékoztatón. Az Index két újságírója marad csak, és kétségbeesve keres egy kérdést. "Erre számított?" "Legalább hagyták elmondani a véleményem, és én már ennek is örülök." A szerényebb érdeklődés talán megbocsátható; addigra túl voltunk a világ első ufóperén, és éhgyomorra ezt senkinek sem kívánjuk.

Verőczei Ernőnek az elmúlt évek fejleményei megmutatták, hogyan mennek mifelénk a tudományos viták. Ezért inkább a bírósághoz fordult annak kimondását kérve, hogy "léteznek olyan ismeretlen repülő tárgyak, foltok és a sötétben világító repülő gömbök, amelyek nem emberi eredetűek, de valós fizikai jelenségek, mert szemmel is láthatók"; és hogy "a gabonaköröket nem csaló emberek tapossák általában, hanem ezek keletkezésére nincs földi magyarázat". Továbbá a bíróság állapítsa meg, hogy az ismeretlen fejlett civilizáció földi jelenléte "közérdekű információ, melyről kérés nélkül is tájékoztatni kell a közvéleményt", a tárgyalás során pedig "kérjen részletes és közérthető magyarázatot az alperesektől a videófelvételein látható minden egyes jelenségre".

Ne, ne, ne, ne, ne

Kutatjuk, de nem találjuk
A két alperest, Almár Ivánt és a Magyar Tudományos Akadémiát húsvérügyvédek képviselték a bíróság előtt, így a külső szemlélő rokonszenve ösztönösen irányul a jogi segéderőt nem kérő felperesre. Nagy gyakorlata van a bírósági ügyekben, a munka közben kötögető liftkezelő hölgyet például névről ismeri. Az Alkotmány paragrafusait citálja, és amikor kísérletet tesz arra, hogy eltérjen a tárgytól, a bíró kétségbeesve szakítja félbe: "Ne, ne, ne, ne, ne menjünk bele, mert elveszítjük a fonalat." A szenvedélyes szélmalomharcos és a polgári bíró csörtéjének voltak emlékezetes pillanatai.

Verőczei: - Az MTA tudósai lejárató módon tárgyalják, hogy a Földet figyelik-e földönkívüliek.
Bíró: - És Ön szerint vannak?
V: - Igen, kutatjuk is őket, de nem találjuk.

V: - Megkerestem Bokor Imrét, a hadtudományok doktorát, elétártam bizonyítékaimat, és kértem, hogy hozzunk létre eseti bizottságot.
B: - Miért pont hadtudóst választott?
V: - Egyrészt a Zrínyi akadémián kollégák voltunk, másrészt a hadtudósok nem szobatudósok, ők a terepen is tudnak tájékozódni.

V: - A plazmagömb szerintem élőlény, vagy egy ismeretlen civilizáció szondája. Megjegyzem, mi is küldünk ilyen szondákat a világűrbe, csak ezeket eltitkolják.
B: - Koncentráljunk az alperes jogsértésére!

V: - Randi-díjat, amerikai jutalomutazást kapnak, rendszeresen publikálnak tudományos lapokba. De most nagyon elmentünk a személyi sérelmeim felé.
B: - Miután Ön a felperes, ez azt hiszem, megbocsátható.
V: - A gabonaköröket támogató csaló diákokat támogatják, nagy publicitást kapnak, ez a fő problémám. Pedig a gabonaköröket nem ők csinálták, azokból egy csomó tudományos következtetés levonható volna, például az antigravitáció.
B: - Ne menjünk ebbe itt bele.
V: - Jó.

A bíró nem okoz jogi szenzációt. A keresetet elutasítja, mondván, ez egy tudományos, társadalmi, szociológiai vita, melyben a bíróság nem tud állást foglalni.

Randi bűvész segítségével

Az MTA-t és Almár Ivánt húsvér ügyvédek képviselték
Verőczei úr nem lepődött meg, hogy a bíróság nem mondta ki az uralkodó tudományos paradigma trónfosztását. Készült az eseményre a Galilei-per. Magyarország a XXI. Században című dokumentumgyűjteménnyel, no és a nemzetközi sajtótájékoztatóval, melynek a beígért tudományos bomba ellenére belföldön sem ment híre. A Magyar Távirati Iroda ugyanis valamiért nem volt hajlandó betenni a napi tükörbe, hogy Verőczei Ernő okleveles mérnök a tárgyalást követő sajtótájékoztatón megvilágítja, hogy az "Akadémia milyen szerepet játszik a Majmok bolygójának megvalósításában, és hogyan titkolja el a létező földönkívülieket Randi-bűvész segítségével".

Negyvenkilencezer plusz áfa

A plazmagömb élőlény
Verőczei úr, az intelligens plazmagömbök felfedezője, a szó szoros értelmében belerokkant a hivatalos tudománnyal vívott 8 éves harcába, de még mindig szenvedélyes. Magától értetődő számára, hogy a tárgyalás jóval többről szól, mint az ő jóhírnevének, szavahihetőségének megsértése. Utoljára Galileivel és Giordano Brunóval bántak el úgy, mint vele. Az alperesek "sztálinista koncepciózus módon" a személyiségi jogokra koncentrálva akarják elterelni a figyelmet többi súlyos törvénysértésükről. A Magyar Tudományos Akadémia megpróbálja eltitkolni a nép elől, hogy idegen civilizáció eszközei vannak jelen a földön. "A bíróság világtörténelmet ír, amikor majd ítélkezik" - világította meg az esemény jelentőségét keresetkiegészítésében.

Addig is a tények: az első magyarországi ufóper negyvenkilencezer forintba - kilencezer eljárási díj, negyvenezer perköltség - került Verőczei Ernőnek, plusz áfa. Ez nem nagy ár, hiszen a középkorban akár meg is égethették volna nézeteiért.