Tagadta bűnösségét a hűtlen kezeléssel vádolt főúttörő

Tagadta bűnösségét a csillebérci vadászház értékesítésével kapcsolatban hűtlen kezeléssel vádolt Rácz Péter úttörő-szövetségi vezető büntetőperének első tárgyalásán, kedden, a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerint a Magyar Úttörők Szövetsége ügyvezető elnöke mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió forint értékű ingatlant. A Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya által emelt vád szerint Rácz Péter szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron az ingatlant.

Az adásvételi szerződést Rácz Péter írta alá az úttörőszövetség többségében pedagógus végzettségű, kellő szakértelemmel nem rendelkező vezetőségi tagjainak felhatalmazásával.

Rácz unokatestvére és egy kínai

A keddi tárgyaláson Rácz Péter bírói kérdésre elmondta, hogy az ingatlan 1999 márciusi értékesítését követő hónapban a vásárló Bau-bérc Kft. ötven százalékos tulajdonosa lett unokatestvére, a másik ötven százalékos tulajdonrészt pedig egy kínai állampolgár szerezte meg. Arra a bírói kérdésre, hogy mindez puszta véletlen-e, Rácz Péter leszögezte: nem működött közre rokona tulajdonszerzésében, a másik újdonsült tulajdonosról pedig egyáltalán nem tudott semmit.

A bíróság felvetette: miután az úttörők szövetségét állandóan támadások érték, nem gondolta-e Rácz Péter, hogy a történtek erre újabb alapot adhatnak. "Joszip Tot és Kaja Ibrahim óta ez elég gyanús" - jegyezte meg a bíró. Rácz Péter erre annyit válaszolt: akkoriban "ezer más dologgal voltam elfoglalva", majd a vádirattal kapcsolatban leszögezte, hogy nem követett el bűncselekményt, teljességgel ártatlan.

Az úttörő-szövetségi elnök hosszasan fejtegette, hogy a szervezet milyen anyagi gondokkal küszködött, és többek között éppen a csillebérci tábor üzemeltetése miatt a 90-es években hitelfelvételre kényszerült, amit maga előtt görgetett, ezért a szövetség vezetése 1998 végén, kényszerhelyzetben, arra az elhatározásra jutott, hogy eladja a tábor területén lévő emeletes vadászházat és a hozzá tartozó területet. Rácz Péter rámutatott: 1995-től árulták az összesen mintegy 2 milliárd forint értékűre becsült csillebérci tábor egyes részeit, de nem jött létre az üzlet. A befektetők visszariadtak a rendezetlen tulajdonviszonyok, a XII. kerületi önkormányzat hozzáállása miatt, továbbá nem kis részben azért, mert a tábortól pár száz méterre kutatóreaktor működik. Rácz Péter szerint a valóságos piaci viszonyokat tekintve végül reális áron kelt el az ingatlan, annál is inkább, mert maga az épület nyolcvan éves, 1991 óta lakatlan, lomtárnak használták, teteje berogyott és nincs közművesítve.

"Felelős és jó döntés"

Bírói kérdésre Rácz Péter elmondta azt is, hogy miután a Bau-bérc Kft. megvette az épületet, az úttörőszövetségtől kapott tervek alapján felújíttatta, és azóta a szövetség bérli. Rácz Péter szerint körültekintő, felelős és jó döntés született az ingatlan értékesítésekor.

Rácz Péter vádlott-társa egy igazságügyi ingatlanszakértő, akit az ügyészség a vadászház eladása során adott szakvéleménye miatt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádol. A büntetőperben, ami nem sokkal a legutóbbi országgyűlési választások előtt kezdődött, az ingatlanszakértők és a tanúk meghallgatása után, várhatóan októberben hirdet elsőfokú ítéletet a Budai Központi Kerületi Bíróság.

Rogán tett feljelentést Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő 2002 februárjában a Fidelitas alelnökeként tett hűtlen kezelés gyanújával feljelentést a csillebérci vadászház ügyében. Rogán Antal feljelentése szerint a Rácz Péter által megtévesztett Magyar Úttörők Szövetségének vezetése 1999 márciusában jóval áron alul, 94 millió forint helyett 15 millió forintért adta el az épületet a Bau-bérc Kft.-nek. Ismeretlen tettes ellen nyomozás indult, de miután a hatóságok nem állapítottak meg bűncselekményt, 2002 decemberében megszüntették az eljárást. Rogán Antal azonban panaszt tett a nyomozás megszüntetése miatt. A Fővárosi Főügyészség ennek helyt adott és 2003. január 30-án utasította a rendőrséget a pótnyomozásra, melynek határidejét utóbb meg is hosszabbították. Rácz Pétert 2003 márciusában gyanúsította meg a rendőrség. Az ügyvezető elnök a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be és az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Tavaly augusztusban emelt vádat ellene a Fővárosi Főügyészség.