Értelmetlen a BKV tarifaemelése

Húsz év alatt a fővárosi tömegközlekedésben a vonaljegyek ára több mint harmincszorosára emelkedett. Egy BKV-vonaljegy 1990. január 1-jén 10 forintba került, ma már 320 forintot fizetünk érte. A jegyek húsz év alatt huszonötször drágultak, pedig a kilencvenes években még nem is volt éves rendszerességű az áremelés.

Például 1992 januárja után csak 1993 áprilisában emelkedett az addig 18 forintos vonaljegy ára 19 forintra. Ígaz, utána júniusban 25 forintra drágult, ám ezt követően 1995 januárjáig nem változott. Nem volt áremelés 96 januárja és 97 novembere között sem. A 100 forintos árat 2001-ben, a 200 forintosat 2007-ben átlépő vonaljegyek ára 1999 óta minden évben emelkedik, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben és tavaly évközbeni tarifaemelés is volt.

Mindezt a lendületes drágítást a cég menetdíj-bevételeinek emelkedése nem követi le. A BKV kasszájába 1990-ben 4,318 milliárd forint folyt be az eladott jegyekből és bérletekből – valamint, bár nem ismerjük a BKV elszámolási rendszerét, feltételezhető, hogy ide tartoznak a bírságok is –, ami húsz év alatt kevesebb, mint tizenkétszeresére nőtt.

Sőt, az utóbbi évben már kifejezetten kontraproduktívnak hat a viteldíj emelése. Miközben ugyanis a vonaljegyek a 2009 januári 290 forintról 320 forintra drágultak (vagyis 10,3 százalékkal emelkedett az áruk egyetlen év alatt), a menetdíjbevétel 50,908 milliárd forintról 50,551 milliárd forintra, tehát nagyjából 350 millióval csökkent.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!