Index-olvasók: megannyi Dagobert bácsi

2014.02.18. 09:52
10 hozzászólás

Múlt heti, a világ jövedelemeloszlásáról szóló cikkünkben megszavaztattuk olvasóinkat, hogy a megadott szabályok és a kalkulátor segítségével mire elég a jövedelmük a világban. Ki lehetett számolni, hogy a háztartás teljes jövedelmének ránk eső, az árszínvonallal kiigazított része alapján a globális pénzlétrán meddig jutunk.

A szavazás végeredménye:

 

Mint látható, összesen 21 461-en szavaztak, közülük 19 649-en tartoznak a globális legfelső húsz százalékhoz. Ez a válaszolók 91,6 százaléka. A világ felső tíz százalékához – a leggazdagabb 600 millió emberhez – a válaszoló olvasóink 66,3 százaléka, a felső öthöz pedig 44,4 százaléka tartozik. De a globális elitklubhoz, a világ leggazdagabb 1 százalékához az olvasóink ötöde tartozik, ha hihetünk a válaszoknak.

A szavazáson megadtunk egy olyan lehetőséget is, ami a kalkulátorból nem is jöhetett ki, a legfelső 0,001 százalékot – ide csak érzésre sorolhatták be magukat olvasóink. Ha komoly szociológusok lennénk, azt mondanánk, hogy ez egy kontrollváltozó, amivel kiszűrhetjük azokat a 0,1 százalékból, akik viccből sorolják be magukat a legmagasabb szintre.

Talán nem meglepő, hogy a válaszok nagy vonalakban egybevágnak azzal a magyar társadalom és a régiós országok teljes metszeteit mutató grafikonnal, amit Branko Milanovic egyenlőtlenségkutatótól kaptunk. A magyarok felső háromötöde itt is a globális legfelső 20 százalékban van, a legtöbben a 80-as és a 95-ös százalék között állnak.

jovedelem

Ugyanennek az ábrának van egy újabb változata is. Ez a grafikon a fenti országokat mutatja a 2012-es európai adatok alapján. A különbség az, hogy itt nem a világ többi részéhez mérjük őket, hanem egyszerűen pénzben. Balról jobbra azt látjuk, hogy mennyi pénz kell, hogy bekerüljünk a következő tízszázalékos rétegbe (a jobbra legutolsó lépcső pedig a legfelső 1 százalékot jelöli az egyes országokon belül).

 

Három fontos dolog:

  • Magyarországot 2008 óta valóban leelőzte Lengyelország és Szlovákia a társadalom teljes metszetében. Tehát nem csak az egy főre jutó átlagos GDP-jük magasabb, hanem a háztartások jövedelme is az összes jövedelmi csoportban. A csehek pedig mindig is előttünk voltak.
  • Úgy tűnik, Ausztria itt sokkal messzebb van, mint a fenti grafikonon. Ennek az az oka, hogy az első ábra a világ többi részével hasonlítja össze az osztrákok jövedelmét, márpedig ahogy egyre feljebb megyünk a világban, egyre több pénz kell az előrelépéshez. Évi ezer euró a világ jövedelemeloszlásának felénél elég arra, hogy akár húsz százalékkal is feljebb kerüljünk, a 98. százaléknál viszont már szinte semmire nem elég.
  • A pénznem itt euró PPS, ami gyakorlatilag nem más, mint a vásárlóerő-paritással kiigazított euróárfolyam. Ez azt jelenti, hogy mezei euróban a különbségek még nagyobbak. Az osztrák ötven százalékhoz évi 21 807 valódi euró kell, míg Magyarországon ehhez már évi 4753 euró is elég. Ez a különbség tehát közel négyszeres, mint a fent mutatott, az árszint különbségével (Magyarország olcsóságával, Ausztria drágaságával) finomított eltérés: így csak háromszoros a magyar-osztrák távolság a társadalom közepén.