Kikből lesznek a jövő tanárai?

2016.02.17. 07:02

Abban nagyjából egyetértenek a szakértők, hogy a jó oktatási rendszerhez jó tanárok is kellenek, ahhoz pedig, hogy jó tanáraink legyenek, az kell, hogy lelkes, elhivatott és okos emberek akarjanak tanárok lenni. Ehhez pedig az kellene, hogy a tanári szakma vonzó legyen, hogy az érettségizők sorban álljanak a tanári szakokon, hogy taníthassák a jövő gyerekeit. Viszont az OECD egyik nemrég megjelent tanulmányában találtunk egy érdeket ábrát, ami szerint

Magyarországon a tanári szakma már 10 éve sem volt vonzó.

Hogy lesz itt így jó oktatási rendszer?

Az OECD egy 2015 decemberében megjelent tanulmányában van egy érdekes chart egy felmérésről, amit még a 2006-os PISA felméréssel együtt végeztek el több országban. Az akkor 15 éves gyerekeknek tették fel a kérdést, hogy szeretnének-e tanárok lenni, ha felnőnek. A válaszok már csak azért is érdekesek, mert az akkor 15 éves gyerekek nagyjából most vannak abban a korban, hogy elkezdhetnének tanárként dolgozni. No de melyik országban, mennyien akartak egyáltalán tanítani?

 

A megoszlás nagyon erősen szór, Törökországban például a kamaszok negyede képzelte el magát tanárként, míg

Magyarország hátulról a harmadik a sorban, itt 10 éve a 15 éveseknek kevesebb, mint 1 százaléka készült erre a pályára. 

Az OECD átlag 4,8 százalék, a fiúk között kicsit alacsonyabb, csak 3, a lányok között pedig magasabb, 6 százalék az arány.

Hogy mi magyarázza az eltérést, azt nehéz lenne megmondani. Az OECD tanulmánya csak annyit ír, hogy átlagosan ott szeretnének többet tanárok lenni, ahol a tanárok fizetése magasabb. Ehhez képest például Németországban, ahol az átlagnál egy kicsit keresnek jobban a tanárok most, még Magyarországnál is kevesebben akartak tanárok lenni még 2006-ban, míg Lengyelországban az arány 6,1 százalék. 

Még talán érdekes adat az OECD tanulmányából, hogy azok a míg átlagosan azok a gyerekek, akik tanárok szerettek volna lenni, rosszabbul teljesítettek a PISA matek és olvasás felmérésén, mint akik más értelmiségi pályára készültek, addig Magyarországon (és még Németországban, Norvégiában, Chilében és pár országban) ilyen különbség nincs. Remélhetőleg legalább abból a 0,9 százalékból tényleg tanár lett, és így bár kevesen vannak, legalább nem rosszabb képességűek, mint a más pályát választó volt osztálytársaik.