Nem vagyunk szegények, de nyaralni nem tudunk elmenni

2016.10.19. 18:01
20 hozzászólás

Bár a hivatalos szegénységi statisztikák szerint a szegények aránya Magyarországon nagyjából annyi, mint Svédországban vagy Ausztriában, mégis a magyarok több mint kétharmada képtelen lenne fedezni egy váratlan kiadást, több mint negyede pedig nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst egyen. 

Ahogy az a Tárki Társadalmi Riport 2016 című jelentésének egyik tanulmányából kiderül, a magyarok 44 százaléka él valamilyen szintű anyagi deprivációban, ami a harmadik legrosszabb arány az EU-ban. Viszont a helyzet évek óta folyamatosan javul.  

Szemben a szegénységi statisztikákkal, amelyek az alapján mutatják ki a szegénységet, hogy mekkora a családok jövedelme, az anyagi depriváció mutatói azt vizsgálják, hogy mekkora pénzügyi stressz ér egy háztartást, hogy milyen dolgokat kell megvonnia magától, mert nem engedheti meg magának. A Tárki kutatói azt írják, hogy ez a mutató jobban korrelál a háztartások jövedelmi szintjeivel és így jobban tükrözi az országok közötti életszínvonalbeli különbségeket, mint a relatív jövedelmi szegénység mércéje. 

Ez Magyarországnak rossz hír, mert bár a magyar népességnek "csak" 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben 2015-ben az Eurostat datai szerint, szintén az Eurostat azt mérte, hogy 

a magyarok 35 százaléka anyagi deprivációban, 19 százaléka pedig súlyos anyagi deprivációban él.

A Tárki Háztartás Monitor felméréséből nyert saját adatai szerint a helyzet még egy picit ennél is rosszabb, ezek alapján a lakosság 37 százaléka számít depriváltnak, 23 százaléka pedig súlyosan depriváltnak. 

Hogy mit jelent mindez? Az anyagi deprivációt kilenc indikátor alapján mérik, amik mind arról szólnak, hogy mi okoz komoly pénzügyi stresszt egy családnak.

  • El tudnak-e menni például nyaralni legalább egy hétre? 
  • Tudnak-e venni autót?
  • Képes-e a nem várt kiadásokat fedezni?
  • Tudja-e fűteni rendesen a lakását?
  • Tud-e enni legalább kétnaponta húst?
  • és hasonlók.

Ezután azt nézik, hogy ezekből mennyi igaz egy családra, így dől el, hogy az deprivált-e, és ha igen, mennyire. Magyarországon a legnagyobb problémát a nyaralás és a váratlan kiadások jelentik, ezt a háztartások 65 és 68 százaléka nem tudja fedezni. A háztartások negyede nem engedhet meg magának egy saját autót, 27 százaléka nem tud legalább kétnaponta húst vagy halat enni, 13 százalékának pedig gondot okoz, hogy befűtsön otthon. 

 

Mindezzel eléggé az EU átlag alatt van Magyarország. Míg az EU átlag 2014-ben az Eurostat adatai szerint kevesebb, mint 20 százalék alatt volt, a 2004 óta csatlakozott tagállamok átlaga pedig 30 százalék alatt volt, Magyarország viszont 40 százalékkal csak Romániát és Bulgáriát tudta megelőzni. 

 

Anyagi depriváció az EU tagállamaiban 2014-ben
Anyagi depriváció az EU tagállamaiban 2014-ben
Grafika: Eurostat 2014

A helyzet viszont, ha nemzetközi szinten nem is feltétlenül, de Magyarországon belül folyamatosan javul. 2009-ben még a magyarországi népesség több mint fele, 53 százaléka élt valamilyen anyagi javaktól megfosztottan, ez 2015-re már 37 százalékra csökkent. Mindennek az oka főleg az, hogy a magyar gazdaság is kikecmergett a válságból. Ez persze a legnagyobb anyagi deprivációban élőkön annyira nem segített.