Néhány országban több nő van a munkaerőpiacon, mint férfi

2017.10.05. 05:07
0 hozzászólás

A női dolgozók a világ rengeteg országában munkaerőpiac több mint 40 százalékát teszik ki, de a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Indiában még mindig alacsonyabb az arány az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2016-os adatai szerint.

Első ránézésre érdekes adat, hogy a munkaerőpiac legnagyobb részét a Szubszaharai Afrika országaiban teszik ki a nők: az első négy helyzett Ruanda, Mozambik, Burundi és Togo. Afrikai országokon kívül a top 10-be csak a délkelet-ázsiai Laosz és Nepál, valamint Barbados és Litvánia fért be.

Az ellenkező oldalon, vagyis a legalacsonyabb női foglalkoztatási arány szerinti rangsorban olyan országokat találunk, ahol vallási, kulturális okokból alacsony a nők részvétele a munkaerőiacon. A muszlim országok abszolút sereghajtók, a legkevesebb nő az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozik, ahol az összes munkavállaló csupán 12,4 százalékát adják a nők (és valószínűleg ők is nagyrészt bevándorlók). Még az alsó tíz ország legjobbikában, Libanonban is a munkávállalók alig negyede nő. A közel-keleti országok sorából Izrael tűnik csak ki.

Az unión belül kirívóan alacsony, 37,6 százalék a máltai adat, de az olasz is csupán 42,1 százalék, amiben valószínűleg szerepet játszik az ezekben az országokban széles körben jellemző (a katolicizmussal kéz a kézben járó) hagyományos családmodell. A többi EU-országban azonban jócskán meghaladja a 40 százalékot a nők aránya a munkaerőpiacon, a leginkább kiegyenlített arányokkal férfiak nők közt a balti államokban találkozhatunk. Az EU-ból kilépve igen változatos képet mutatnak az európai országok, a balkánon több ország nem éri el még a 40 százalékot sem a nők hányada terén a dolgozók közt. Közép-Ázsia és Oroszország viszont fele-fele körüli arányokat hoz. 

Magyarországon az ILO adatai szerint 45,7 százalék a nők aránya a dolgozók közt, ami regionális szinten átlagosnak mondható. Ugyanakkor a KSH statisztikáiból tudjuk, hogy lenne még hova növelni a dolgozó nők számát, a hazai foglalkoztatási mutatók további javulása is elsősorban a munkaerőpiacon nem jelen lévő nők bevonásával lenne elképzelhető. 

Az 50-50 százalék körüli foglalkoztatási arányra általában pozitív körülményként szoktunk tekinteni, hiszen a női emanciáció szempontjából fontos, hogy a nőknek legyen önálló keresete. Ezt azonban árnyalja például a magas női foglalkoztatási rátájú afrikai országok esete, ezekben ugyanis sok dolgozó nő a szabályozatlan, informális gazdaságban tevékenykedik, alacsonyabb státuszú és fizetésű, de kemény munkát végezve. Arról nem is beszélve, hogy minél tradicionálisabb egy társadalom, annál nagyobb eséllyel hárul rá még a fizetetlen, reproduktív háztartási munka egésze is. 

Az ILO adatai szerint a Szubszaharai Afrikában a nők 74 százalékát az informális gazdaságban foglalkoztatják alacsony jövedelem mellett, szemben a férfiak 61 százalékával.