A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint a feliratkozásos választási rendszernek racionális értelme nincs, egyetlen várható hatása az lesz, hogy csökken majd a választási részvétel. Az új törvényeket kifejezetten 2014-re szabták.

Orbán Viktor hétfőn megnyitotta a parlament őszi ülésszakát, és a Demokrácia és Dilemma Intézet is ott folytatja, ahol júliusban abbahagyta: továbbra is úgy tűnik, hogy a Fidesz máris kezdi a 14-es kampányt.

Ha tényleg feliratkozáshoz kötik a választójog gyakorlását, akkor 2014-ben teljesen más kampány lesz, mint eddig szokott lenni. Sokkal korábban kezdődik majd, és hisztérikusabb is lesz. A feliratkozás bevezetésétől a Fidesz valószínűleg versenyelőnyt remél, mert racionális magyarázatot még nem adtak arra, hogy mi értelme lenne az új rendszernek, vélekedik a Demokrácia és Dilemma Intézet (DeDi).

Győztes háborúról, a sajátos és igazságos magyar út győzelméről kezdtek beszélni a kormányoldal legfontosabb vezetői. A kormány első két évét magyarázó új kommunikációs stratégia szerint most fordulópont van, bár ez a Demokrácia és Dilemma Intézet szerint egyáltalán nem egyértelmű.

A Demokrácia és Dilemma Intézet ezúttal arra figyelmeztet. hogy az előítéletesség félrevezető. Hiszen még egy gárdista egyenruhában parádézó, cigánybűnözésről szónokló politikus is lehet zsidó!

A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint egy szokatlan fejlemény okozhatta, hogy a Tárki mérése szerint a Fidesz és az MSZP támogatottsága egyforma lett: most rakott a kormány először közvetlenül új terhet a lakosságra. Ebből az is kiderül, hogy a szociális demagógia csapdájában vergődő magyar politika hogyan termelte ki a nem ortodox gazdaságpolitikát.

Félidőnél tart a kormány. Magyarországon sok minden megváltozott, de az ország általános helyzete épp úgy lehangoló, ahogyan az volt a Fidesz páratlanul fényes győzelme előtt. Persze két év alatt egy országot megváltani nem lehet, ráadásul Európa gazdasága évtizedek óta nem látott válságba sodródott. A kormány ebben a helyzetben durva, és sokszor suta mozdulatokkal kapálózik.

Magyarország éllovasból sereghajtó lett. A magyarok szeretik Közép-Európában a legkevésbé a demokráciát. Több közvélemény-kutatás szerint a társadalom nagyobbik része aranykorként gondol vissza a Kádár-rezsimre. Magyarország mostani gondjainak az egyik fontos eredője a Demokrácia és Dilemma Intézet szerint, hogy nem sikerült kilépni a 100 éve született diktátor árnyékából.

Az érvek, a ritmus és a helyzet vállalhatatlansága is pont ugyanolyan.

Schmitt Pál lemondott. Jobb lesz így mindenkinek.

Schmitt Pál nem mond le. Ettől minden csak rosszabb lesz.

A tényfeltáró bizottság megállapította, hogy Schmitt doktorijának túlnyomó része másolat, és kijelentették, hogy a disszertációnak saját tudományos eredményen kell alapulnia. A két premisszából nem vontak konklúziót, de ettől még nem kellene mást belehazudni a szövegbe, mint ami ott áll.

Míg Orbán Viktor vállapos elvtársak utódává lépett öltönyös bürokratákkal riogat a Kossuth téren, addig a kormány igyekszik brüsszeli igények szerint átírni a törvényeket és a külügyminiszter erősebb Európát szorgalmaz. A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint a harcos szóvirágok ügyes konstrukciók, hogy legyen ellenségkép, de közben igazi nagy háborúról szó sincs.

Az LMP népszavazási kezdeményezése a Demokrácia és Dilemma Intézet szerint hasonlóan szabadságharcos megoldás, mint a kormány gazdaságpolitikájának néhány nem ortodox eleme. A rövid távon kényelmesebb életet ígérő népszavazás intézményét a Fidesz találta ki, most visszahull rá a 2008-as módszer.

Az életszínvonal csökken, külföldről sosem látott össztűz zúdul a kormányra, mégis, a kormány ereje nem látszik megrendülni. A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint Orbán Viktor személyes ereje és az ellenzék szervezetlensége e jelenség két legfontosabb oka.

Ugyanazok a bajok mint tavaly, csak talán még nagyobbak is, vélekedik a Demokrácia és Dilemma Intézet. Minden januárban Magyarországnak esik az EU, most is nagy megszorítási tervet kovácsolnak tavaszra és most is közelgő konszolidációt ígér a kormány. 2012 hasonlóan kezdődik, mint ahogy 2011 indult.

Keményen ránk szálltak. Lehetséges, hogy a külföldi bankok bosszúja vezette Magyarországot a szamárpadra? A DeDi szerint az elméletben van logika, de nincs itt semmi váratlan összeesküvés.

Magyarország nem volt nyugat felől ennyire elszigetelve 1957 óta, mint most. Miért kell ezt átélni? Hogyan lehet az, hogy akiktől pénzt kér a kormány, azok feltételeivel direkt szembe mennek? A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint azért, mert az eddigi kudarcok beismerésének elkerülése a fideszesek számára fontosabb, mint az ország boldogulása.

Lehet normális polgári demokráciáról beszélni ott, ahol parlamenti vita nélkül lehet törvényt hozni? Ahol csak külföldi forrásokból derül ki, hogy miért szakadt félbe a kormány és az IMF tárgyalása? Ahol a miniszterelnök szóvivője hazudik? A Demokrácia és Dilemma Intézet a Fidesz 2010-es választási programjából idéz, és úgy találja, hogy az akkor felvetett problémák épp úgy fennállnak, mint a kormányváltás előtt.

Orbán inkább csak a szívére hallgathatott a feje helyett. Talán volt igazsága, csak rosszkor és rossz helyen.

A Demokrácia és Dilemma Intézet munkatársai a héten az előrehozott választásokon gondolkodtak, és arra jutottak, hogy lenne benne ráció.

Hitelesen ebben a felállásban már nem lehet folytatni – ez a végkövetkeztetése a Demokrácia és Dilemma Intézetnek, miután a kormány csütörtök délután kénytelen volt feladni eddigi gazdaságpolitikájának alapvetését. 2008-hoz képest alig változott Magyarország helyzete: ha vihar van a világgazdaságban, akkor Magyarország nem képes egyedül állni a sarat. Európában 2008 óta egyetlen kormány sem élte túl, hogy az IMF-hez fordult.

A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint az európai gazdasági válság politikai válsággal jár együtt. A legnagyobb bajban lévő tagállamokban egyik párt sem vállalja a kormányzás felelősségét. A közösségi döntések pedig egyedi alkuk mentén alakulnak.

Válságban mindent lehet, de nem mindennek van értelme, vonta le a következtetést a Demokrácia és Dilemma Intézet a kormány gazdaságpolitikáját vizsgálva.

„Őszre minden szétesik, összeomlik a világ”, vésette fel még júliusban a Demokrácia és Dilemma Intézet homlokzatára Homoki-Szabó Attila. A jóslat beigazolódni látszik, kiutat ebből a megszorítások jelenthetnek. És bár a kormány még mindig kerüli e szitokszót, kihasználja a nemzetközi válság adta kommunikációs lehetőségeket.

A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint aggasztó, hogy hiába kedveli a pénzszerzési akcióknál a nem ortodox megoldásokat a kormány, a nehéz helyzet átfogó kezelgetése mégiscsak egy unalmas és mindeddig sehol sem hatékony hagyományos rendszer szerint zajlik. Az ellenzék meg olyan gyorsan osztódik, hogy vezért kell keresnie.