Jusztina
11 °C
22 °C

Orbán: Csoda és cigánybűnözés sincs

2010.09.13. 18:25

Az őszi parlamenti nyitányon Orbán Viktornak két fontos üzenete volt. Egyrészt elmondta, hogy nehéz és lassú lesz a kilábalás a gazdasági bajokból. Másrészt helyrerakta a cigánybűnözőző Vona Gábort. A miniszterelnökről ismét kiderült, hogy jobb szónok, ha fejből vitázik, és nem papírból olvas.

Az őszi parlamenti ülés elején a miniszterelnök negyedszer tartott komoly beszédet bő egy héten belül, ez volt a harmadik nyilvános megszólalása. Újdonságokat nem nagyon mondott, ám néhány hangsúly eltolódása alapján mégis többet nyújtott felszólalása, mint puszta önismétlést.

Nem lesz kolbászból a kerítés

Hogy nehéz a gazdasági helyzet, nyomasztó az adósság, és a külvilágból is gyűrűznek még be bajok, az fontos motívuma volt a múlt héten tartott beszédeinek is. Valószínűleg a nem nyilvános kötcsein lehetett a legerősebb, ahonnan az szivárgott ki, több ezer milliárdos megszorításra lesz szükség.

A mostani parlamenti szövegben nem szerepelt ilyen ijesztő szám, de a problémák leltárán túl az is erősebb hangsúlyt kapott, hogy „nem vár az ország csodára”. Orbán egy ügyes retorikai húzással nem arról beszélt, hogy kormánya belátta, csapdahelyzetben van, és a gazdasági mozgástér kisebb, mint gondolták, hanem a nép szájába adta a felismerést. Az volt a trükk, hogy megköszönte az embereknek, hogy többségük úgy is a Fideszre fog szavazni októberben, ha tudják, a ciklus végéig legfeljebb a 2002-es szintre lehet felhozni az országot.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Erre ugyan inkább ő jöhetett rá, de a lényeg, hogy választások előtt néhány héttel eddig nem festett miniszterelnök ennyire borús képet az országról. Persze a beszédben részletesebben ünnepelte az elmúlt 100 nap törvényeit, amivel szerinte lerakták az alapjait az új és fejlődőképes Magyarországnak, de a délibábok elutasításával mégiscsak arról beszélt, hogy a következő év még biztosan nehéz lesz.

Ennek jegyében megismételte, hogy a Bajnai-kormány által vállalt hiánycélokat tartani fogja a kormány. Idénre a 3,8, jövőre a 3 százalék alattit. Ezzel a kormány meghajolt az IMF és az EU követelése előtt, akkor is, ha Orbán azt is hangsúlyozta, hogy csak körülménynek tartja a nemzetközi szervezetek igényét, és lesz majd hazai kezdeményezésű gazdaságélénkítés is.

Amikor másodszor volt nála a szó, és reagált a frakcióvezetők felszólására, még drámaibb képpel jellemezte az ország állapotát: égő házzal („a szocialisták zsarátnokot dobtak a zsindelyre”). Ekkor már az volt a téma, hogy az előző kormányok a sok hitel felvételével mekkora bajba vitték az országot (itt is megismételte a professzorok előtt már elmondott számokat a következő években visszafizetendő összegekről).

Szurkoljon mindenki!

A beszéd többi része a Professzorok Batthyány Köre előtt elmondott összegzés pörgősebb reciklálása volt. A nemzeti együttműködés rendszere kifejezés sűrű ismétlésével sikerült az összes kormányintézkedés köré ideológiai kovászt erőltetni. Második felszólalása végén ezt azzal toldotta meg, hogy mindenkinek az összefogására szükség van, noha ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanoda kell szavaznia.

Ideológiai vitadélután Schifferrel

Az ellenzéki felszólalók közül Schiffer András (LMP) balról támadta a kormányt. Egyrészt kikérte magának azt a kormányzati kommunikációs gyakorlatot, hogy aki Orbánékat támadja, az a Gyurcsány-korszakot védi. Schiffer az Orbán által méltatott új törvényekről azt mondta, hogy részben a demokráciát gyengítették a hatalmi fékek kiiktatásával, részben a gazdagabbaknak kedveztek. Például az adócsökkentés is, míg az elesettekre csak a keményebb büntetőpolitika vár.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Orbán látható élvezettel tartott kieslőadást Schiffernek arról, hogy a méltányolható balos igényeket addig nem lehet kielégíteni, amíg ekkora bajban van a gazdaság. Előbb legyen munka, és csak utána lehet a munkások jogairól, magasabb béréről beszélni, fejtegette. A két politikus már a kormányprogram vitájakor is lejátszott egy hasonló csörtét, ami hosszú idő után először hozott világnézeti vitát a parlamentbe. Most is alkalmas volt a vitának e része a balos és jobbos kiindulópontok bemutatására, akkor is, ha Orbán később hosszan sorolta, hogy kormánya miért nevezhető mégiscsak szociálisan érzékenynek. Amikor a „tőkések nagy nyomásáról” beszélt kilakoltatásügyben, akkor már egyenesen szövetségbe hívta az LMP-t.

Mesterházy hátra is szólt?

Az MSZP-s Mesterházy Attila az adócsökkentésről szóló választási ígéretet és a devizahitelesek megmentését kérte számon Orbántól.

Nehéz eldönteni, hogy a szocialista párt elnöke mennyire tudatosan vállalta azt a kijelentést, hogy sok baja lett már az országnak abból, hogy egy párt mást ígért kampányban, mint amit kormányon teljesített. Ez ugyanis hosszú kárörvendő tapsra és gyurcsányozásra késztette a kormánytöbbséget. Az aktuális vitában Mesterházy látszólag öngólt rúgott, és alkalmat adott Harrach Péternek (KDNP), hogy a „bagoly mondja verébnek” mondással vágjon vissza.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

De nem kizárt, hogy Mesterházy ezzel Gyurcsány Ferenc nevű frakciótársának üzent elsősorban, aki a hétvégén rendszerváltásra szólította fel az MSZP-t, vagyis támadást indított a párt aktuális első embere ellen. Lehet, hogy Mesterházynak megérte a kormányoldal néhány perces csúfolódása cserébe azért, hogy Gyurcsányt és Orbánt hasonló figuraként állíthassa be a parlamentben. És bizonyíthassa, hogy Gyurcsány miatt ég az MSZP.

Orbán nem sokat törődött Mesterházyval, továbbra is vitte az előző ciklusban és a kampányban jellemző fideszes retorikát, miszerint „szocialistával nem vitatkozunk”. Mesterházy például magas labdát dobott fel a devizahitelesek ügyével is, hiszen pont a múlt héten jelentett be ezzel kapcsolatosan intézkedési tervet a Fidesz. Orbán szinte tálcán kapta a lehetőséget, hogy a bankok által egyébként keményen támadott pontokat hosszan sorolhassa. Ehhez képest azonban nem ment bele ebbe a vitába, hanem a zsarátnokos metaforával támadott vissza.

Cigánybűnözésről nem lehet beszélni

Sokkal komolyabban vette a jobbikos Vona Gábor javaslatait, akinek követeléseire pontról pontra válaszolt.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Ezek közül a legérdekesebb a cigánybűnözés elleni fellépésről szóló igény kezelése volt. Orbán most sokkal határozottabban utasította vissza a kifejezés használatát, mint például tavaly, a Cozma-gyilkosság idején. „Cigánybűnözés nincs, de cigány bűnözők vannak” – mondta akkor. Lényegében ezt mondta most is, de alaposan ki is fejtette, hogy mit gondol az egészről. Egyrészt kifejezte, hogy muszáj kimondani bizonyos dolgokat, nem csinál úgy, mintha a valóság nem létezne (vagyis utalt rá, de nem mondta ki, hogy vvannak cigány bűnözők). Másrészt viszont nagyon alaposan kioktatta Vonát, hogy erkölcsileg, politikailag és minden szempontból miért vállalhatatlan az etnikai alapú megkülönböztetés.

A többi jobbikos ötlettől lehet beszélni

Érdekes volt a magánnyugdíjpénztárak államosításával kapcsolatos jobbikos felvetés kezelése is. A kormány már korábban is tervezte, hogy az ide érkező pénzeket a költségvetés bevételi oldalán kívánja megjeleníteni, ám ezt az EU jelenleg nem engedi. Orbán azt mondta, hogy megvárják az EU ezzel kapcsolatos októberi döntését, és utána lépnek majd. Gyanús, hogy ezzel azt üzente, ha az EU nem enged, akkor államosítanak.

A Jobbiknak arra a felvetésére, hogy az egyszerre parlamenti és egyszerre önkormányzati képviselőkre is vonatkozzon kétmilliós bérplafon, Orbán szintén nyitottnak mutatkozott. Azt mondta, most még maradnak a szabályok, de amikor részletesen tárgyalják a kisebb parlamentről szóló új választási törvényt, vissza lehet térni az összeférhetetlenségre. Ezzel nyitva maradhat az út, hogy a most polgármesternek készülő fideszesek 2014-ben válasszanak tisztségeik közül, és ezzel fájdalommentesebben lehessen kevesebb jelölttel nekimenni a következő választásoknak.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az afganisztáni kivonulást követelő jobbikos kirohanásra azzal vágott vissza, hogy amíg van elég önkéntes a külföldi misszókra, addig olcsóbb és hatkényoabb a NATO-val biztosítani az ország védelmét, mint a szövetségi rendszeren kívül.

Orbán érezhetően sokkal jobban beszélt másodszorra, amikor az ellenzékre reagált, és nem papírból olvasott. Ez főleg a múlt heti unalmas és önismétlő szónoklataihoz képest volt üdítő fordulat.