Mit csinálnak a magyarok a Hegyen? Idén két magyar expedíció is elindult, hogy elsőként hódítsa meg a Föld legmagasabb hegyét, a Mount Everestet. A Millenniumi Mount Everest Expedíció, és a Magyar Everest-Lhotse Expedíció egy időben, néhányak szerint egymással versengve próbál a csúcsra jutni. A magashegyi hegymászás mesterfogásai A magashegyi mászás nem "túrázás, csak kicsit magasabban". Speciális módszerek híján nehéz lenne feljutni 5-7000 méteres magasság fölé. Ingázás, csapatmunka, különleges felszerelés. Manapság még a környezetvédelem is képbe kerül. A legöregebb, a legfiatalabb és egy vak a világ tetején
Aki a Mount Everestet elérhetetlen vidéknek hitte, ahol csak ritkán tűnik fel egy testben és lélekben szilárd hegymászó, jobb, ha leszámol romantikus elképzeléseivel. Áll majd magyar a világ tetején?
Az idén két expedíció is indul az Everestre. Koncz Ákos hegymászót kérdeztük, miért végződött tragédiával a '96-os kísérlet, és milyen esélyeket lát a mostani expedíciók előtt.
10.19. Reggel... Szörcsög a gázfőző, nyiszog alattam a jég-párkány, egy-egy kósza lavina dübörög a környező oldalakban, reccsen a rádió. A párkányomról jól
látni az amfiteátrumot. A jégbő, kényelmes hálóhelyet faragtam magamnak - oldalvást kikötöttem magam, le nem csúszhatok. Vastag piheöltönyből és hálózsákból fészket építettem, a madarak elismerően csiripelnek, figyelem a napfelkeltét. Hatezer párszáz méter - a Traverz szakasz. A rádió recsegése tájékoztat: jön a rossz idő. Lecsúszom jó egy óra alatt a Depóig. Zoliék és András itt várnak. Együtt ballagunk le ABC-be, majd Miki, Zoli, András és én le BC-be. Mindent vastagon beburkol a felhő. No igen, a Hegy féltékeny szeretője, az IDŐJÁRÁS nem nézi jó szemmel kísérleteinket. Egyetlen lehetőségünk maradt: holnap fel ABC-be, utána fent alvás a Fészek-táborban, majd 1. tábor és elszánt nyomulás, egyetlen lendülettel, tovább, a nyereg
felé. Ez egy nagyjából 6 napos terv. Az utolsó esélyünk a csúcsra. Rossz idő, mély hó, szél - bármi felboríthatja - törékeny, mint a hímes tojás - és
íme, Birbál meg is érkezett a vacsorával, pontot téve ezzel édesbús gondolataim végére. (Dávid)
10.05-09. Mezey László a minap ezt írta egy éjszakai hegymászásuk után: "Ha nincs légmozgás, és süt a nap, az emberfia olyan hőséget tapasztal, még itt a Himalája hegyein is, amihez fogható kevés akad. A meleg kiszívja a maradék erőt, a küzdelem van úgy, hogy reménytelenné válik. Éppen ezért egyáltalán nem ritka, hogy a mászó az éjszakát választja, amikor más rendes emberek az időt alvással töltik. Tehát napközben igyekszünk pihenni, aludni, bár ez sajnos nem megy, és délután négykor elindulunk. Még a szürkület előtt felérünk a kis sárga sátorhoz, amely hihetetlen helyen, egy gleccserhasadék hóhídján áll, félig benne a lukban, és felette védelmezően egy jég fal emelkedik. Ez a néhány méteres sánc védi meg a tábort az esetleg erre tévedő lavináktól, hiszen az egyszerűen átugorja a sátrat. _ A fixen berakott kötelek végéig kell eljutnunk, és onnan folytatjuk a mászást az ismeretlenben. Az Everestből keveset látok, de a távolabbi gigantikus csúcsok a holdfényben, mint valami mesebeli világ óriásai állnak és légies, már-már lebegő érzést sugallva, barátságosan néznek vissza rám. A hold fénye ezüstösen simogatja a hegyfalakat, úgy tesznek a hegyek, mint a meglesett lány, aki tudja, hogy nézik és szemérmesen, csak félig-meddig engedi magát láttatni, de ezzel még sejtelmesebb, izgalmasabb lesz a tünemény ..."
10.01-04. Bár az 1-es tábor áll, - a legutolsó hírek szerint 6500 méteren
- a 2-es tábort még mindig nem tudják elkezdeni kiépíteni a fiúk. Ennek elsősorban az időjárás szab gátat. Vihar, szűnni nem akaró hóesés, hideg és köd tombol most az Everesten. A csapat kedve, lendülete mégis töretlen, a sátrakban (ki az alaptáborban, ki pedig az előretolt alaptáborban) sütéssel, főzéssel, énekléssel telnek a napok, a jobb idő reményében. A kettes tábor kiépítését 7200-7300 méter magasra tervezik és 3-4 napot vesz majd igénybe. A legnehezebb, és talán a hegymászás legszebb részét jelentő szakaszon túl vannak a csapat tagjai. Különböző lefolyások, havas, jeges sziklapilléreken keresztül, szabadmászás stílusban teljesen új útvonalon érték el a rettegett Skót-folyosót.
09.26-30. Felépült az 1-es tábor 6100 méteren és ezzel egy időben a 2-es tábor kiépítése is megkezdődött. Ez nagyjából 7400 méteren lesz majd. A csapat túl van az u.n Skót folyosón és a Big Al lavinagyűjtőt is már csak felülről szemlélik. A magasság, ahol most tartózkodnak, már a traverz nevet viselő szakaszban van. A falon kialakított fix kötélpályán mozogva, néhányan az 1-es táborban, néhányan az ABC-ben térnek nyugovóra. Az időjárás pillanatnyilag kedvező, -6 és -12 C körül van. A csapat számításai szerint október 13-án kerül sor az Everest csúcstámadására.
09.17-20.
Az alaptábor kiépítése után a fiúk az előretolt alaptábor
(ABC) kiépítését is befejezték. A két tábor egymástól
mindössze 5 km távolságra van, mégis a megterhelő feladat volt a
20-40 kilós hátizsákok átszállítása. Az ABC-be minden olyan
felszerelést átvittek, amire szükség lesz a következő, egyes
tábor (és értelemszerűen a többi) kiépítéséhez. Az ABC
sátrai gleccser táblákon állnak, amelyek 30-40 cm átmérőjű és
2 cm vastag jégtáblákból tevődnek össze, ezeket a fiúk
gyűjtötték be és "csempézték ki" vele az alapot. A
következő tábor nagyjából 6400 méteres magasságban lesz majd a
Kangshung falon, és kiépítése több mint egy hetet vesz majd
igénybe. Az időjárás változó, hol köd és havazás hol pedig
napsütés várja őket reggelente.
09.10-13.
Ferenci Miki és Várkonyi Laci, az előre küldött két felderítő
visszaérkezett a csapathoz, méghozzá egy eredeti PNEUFT
koponyával. A PNEUFT pedig nem más, mint a rettegett hegyi vadember
neve_ A csapat orvosa azonnal "kézébe vette" a leletet, hogy
különböző érdekességeket állapítson meg. Az eredmények a
csapat honlapján részletesen olvashatók lesznek. A kedvezőtlen
időjárási körülmények ellenére - sok csapadék és hideg
nehezíti a csapat útját - sikeresen megérkeztek az alaptáborba.
A felszerelések egy részét ott hagyták, a többit pedig a
Kangshung fal lábához, az előre tolt alaptáborba vitték fel.
Innen kezdődik majd a falon való további táborok kiépítése és
a hegymászás, amellyel 2450 méter szintkülönbséget kell
legyőzniük. Így feljutnak a Mount Everest Déli nyergébe, 7950
méter magasra. Onnan a csúcs "már csak egy lépés".
09.08-09.
A Kharta gleccser után az Everest - Lhotse expedíció tagjai a
Langma La hágónál táboroztak le. A környéken kirándulgató
osztrák turistákkal eltöltöttek néhány kellemes órát, majd az
este folyamán spontán zenekar verődött össze. Másnap ketten a
csapatból előre mentek, hogy kijelöljék az alaptábor helyét. A
többiek közben átjutottak az 5000 méteren lévő hágón. Az út
során az egyik csomagot cipelő jak megbetegedett, helyét tibeti
asszonyok vették át. Végül 4653 méteren vertek tábort.
09.05-07. A Katmanduból megtett 460 km alatt szerencsére semmilyen
felszerelés nem szenvedett komolyabb sérülést. Pár nap alatt a
fiúk az összes csomagot megmozgatták és szétpakolták, majd az 51
jakkal Kharta elővárosából 6-án dél körül indultak tovább. A
jakok között volt mindenféle, attól függően milyen klánhoz
tartoznak az állatok (tömzsi, magas, alacsony, világos bundájú,
hosszú szőrű). A következő állomás a Kharta gleccser, amely
3650 m-en van. A csapat várhatóan szeptember 11-én érkezik meg az
5500 m-en lévő alaptáborba.
09.04 A kínai-tibeti határtól a csapat teherautók és jeepek
segítségével eljutott a már jóval 4000 ezer méter felett fekvő
Tingriig. Az utak nem sokat javultak, így meglehetősen "rázós"
volt mondható a megérkezés. A fiúk az éjszakát Tingriben
töltötték, majd hajnalban tovább indultak Kharta felé.
A városhoz közel telepedtek le és megkezdődött a csomagok
szétosztása, mivel különveszik az alaptáborhoz és az előre tolt
alaptáborhoz szükséges felszereléseket, úgy hogy azokat a jakok
is elbírják.
08.30-09.02. Pénteken, azaz augusztus 31-én hajnalban indult el a csapat Katmanduból, miután Indiából végre megérkezett a csomagok hiányzó fele is. A kínai-tibeti határ felé sajnos nem egyszerű az út, mert nagyon sok a földcsuszamlás. Ez azt jelenti, hogy az időjárás által megrongált szakaszok között teherhordók segítségével kell átpakolni a 3,5 tonnás felszerelést, az egyik teherautóról a másikra. A csapat tagjai végül szombaton átlépték a kínai határt és 2300 m-re emelkedtek a fiúk. A következő állomás Kartha lesz, ahonnan az utat jakok segítségével folytatják. Hogy mennyi idő alatt tudnak annyi állatot összegyűjteni, ami a felszerelést továbbviszi, még bizonytalan. De a fiúk jókedve és elszántsága töretlen.
08.28-29.Az augusztus 28-ai indulás 30-ra csúszik át, bár Klein Dávid, a
csapat vezetője babonából már semmit nem mer mondani_. A
probléma az, hogy a csomagokat Indiából teherautókon már
elindították, de az utak egész Nepál területén nehezen
járhatók az állandó esőzések miatt. Így kétséges, pontosan
mikor érkeznek meg az autók. Bár az expedíció tagjainak már
régen az alaptáborban kellene lenniük, a részükről egyöntetű a
vélemény, hogy a szükséges akklimatizációs folyamatot a késés
nem befolyásolja. A fiúk az időt Katmanduban uszodába és
mozizással próbálják meg elütni.
08.26-27. Megérkeztek a csomagok Indiába, amelyek majd 20 napos csúszást okoztak a csapatnak. Bár még hátra van az indiai-nepáli határ átlépése, ennek ellenére jó a hangulat és a fiúk lelkileg és fizikailag is jól vannak. Ma és holnap pakolnak, csomagolnak, hogy 28-án hajnalban el tudjanak indulni. Katmanduban Budapesthez hasonlóan nagyon meleg van. A fiúk még utoljára elmentek a helyi szerzetesek hajnali imájára.
Az idén két expedíció is indul az Everestre. Koncz Ákos hegymászót kérdeztük, miért végződött tragédiával a '96-os kísérlet, és milyen esélyeket lát a mostani expedíciók előtt.
