Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Ha augusztus 24-25, akkor sziklamászó verseny Aggteleken, a barlang bejáratánál. Verseny laza hőgutával, az ország hegymászó krémje és roppant csinos mászó csajok mindenütt.

De kezdjük mindjárt a kijutással, ami tekintve a térképen Aggtelek szlovákiai határhoz való érintőleges viszonyát, nem is tűnt olyan egyszerűnek. Főleg, ha kocsi nincs, a vonat meg szegény tudósítónak macerás és drága. Így hát a: Budapest, M3 kivezető, benzinkút, 17.30 perc, filmjelenetbe illő kezdés utáni stoppolás mindjárt egy Bujtor krimiket idéző 60 éves Arcot hoz elénk lakájos, ággyal és szatellit tévével felszerelt furgonjában. Gyanúnk csak akkor kezdett megszületni, mikor kérdésünkre az Arc közölte, hogy Németországból Kijevbe tart az ukrán maffiához, lefelé tekintve pedig csererendszámtáblákat vehettünk észre. Nem lepődtünk meg, mikor szembejövő szakadt furgonoknak integetett, megemlítve, hogy "ő is az emberem", és megtanultuk, hogy ha nincs autópálya matricánk, akkor várunk egy kamiont és a kamerás hídhoz közeledve 5 centire ráállunk a kamion hátuljára.

Az Exit tudósítója nem nyomozóriporteri minőségben utazott, és tudta, itt felesleges kérdéseket nem illik feltenni, így hát a rádióból Jáksó László válogatott hülyeségeit hallgatva száguldottunk Miskolc felé...

Másnap, azaz szombaton megkezdődtek a selejtezők, melyek két részre voltak osztva. Hivatalos kiírás szerint a Férfi B kategóriában koedukálva indultak a hölgyversenyzők és a [9-] alatt mászó fiúk csoportja. Hivatalosan, de erre később visszatérünk. A falat természetesen on-sight kellett mászni, a versenyzők elmondása szerint [6-7]-es nehézségű volt, s aki toppot mászott, rögtön továbbjutónak érezhette magát. A Férfi A kategóriában az ország legjobb mászói teljesítettek a döntőbe jutásért, a fal kb. [9-] lehetett, amire jellemző volt, hogy senki sem tudott a 10 perces szintidő alatt a tetejére feljutni. A mászást nagyban nehezítette a nap olvasztotta sziklafal, ezenkívül az Exit helyszínen inkognitóban tevékenykedő, szigorúan titkos minősítésű tudósítója az előző este elhajlott éjszakára is elkapott pár utalást. Délutánra megérkezett, és a jelenlétével megtisztelte a versenyt Erőss Zsolt is. Ő szemmel láthatóan még mindig jól viseli az állandó autogram rohamokat és tévéstáb interjúkat.

A küzdelem egyenlőségét egyébként segítette, hogy az Aggteleki barlang bejáratánál lévő sziklafalat csak a verseny hétvégéjén lehet mászni, tehát senkinek sem volt éles tapasztalata a fallal kapcsolatban.

Este a hangulat fokozására újból megrendezésre került a nagysikerű Aggteleki Rekeszmászó Verseny, melynek lényege, hogy az alapzatra erősített első üdítőital rekeszre egymás fölé a lehető legtöbbet kell felpakolni úgy, hogy közben a rekesz oldalán lépkedve haladunk felfelé. Otthoni gyakorlás csak biztosító kötéllel ajánlott, mert ahogy az ősi dakotamondás is tartja: a csúcsról lehet a legnagyobbat borulni. A közönség tapssal és jókedvvel jutalmazta a bátor indulókat, az abszolút győztes az egész hétvégén parádésan teljesítő Kámvás 'Törpe' Bálint lett stílszerűen 29 egymás fölé pakolt rekesszel.

További esti programot nyújtott még az Aggteleki barlang 'nagytermében' megrendezett, Dr. Nagy Sándor a Magyar Hegymászó és Sportmászó Szövetség Elnöke által celebrált komolyzenei est. Az Exit sajtópáholyban megbújó tudósítója pusztán a barlang 8 fokos hidegének tulajdonította az arcok hibernált kinézetét, és a hátulról néha félrebillenő alvást szimuláló fejek látványát.

Másnap a döntővel folytatódott a hétvége, ahol mindjárt nulla meglepetésre Kámvás 'Törpe' Bálint másodpercek híján toppmászással nyerte meg az aggteleki sziklamászó verseny B kategóriáját, immáron harmadszor, így rögtön haza is vihette a vándorkupát. Hölgykategóriában szintén nem született meglepetés, és Péter Anna ugyancsak triplázva vihette haza a serleget, végleg.

A Férfi A-ban a roppant nehéz, végig áthajló falon a genetikailag is mászásra programozott Rákosy család László fia nyerte a versenyt, duplázva a tavalyi sikere után. A döntőkben toppmászás természetesen nem sikerült, mindkét esetben a fal közepén található kulcspont volt a vízválasztó a dobogó vagy a közeli helyekhez.

A díjkiosztó ünnepség előtti órában Péter Anna mintegy mellékesen megpróbálkozott az A kategória falával is, ahol dobogó közeli magasságba jutott. Kérdésünkre elárulta, hogy jövőre mindenképpen ebben a kategóriában szeretne indulni. Természetesnek vesszük ugyanezt Törpétől is, aki ezen felbuzdulva szintén nekiveselkedett az A falnak, és apai buzdításra, a fal tetején található félkörben áthajló műfal közepéig jutott, ami ebben a kategóriában is bőven az abszolút elsőséget jelentette volna neki. Emlékeztető a hivatalos kiírásra most...

A XXIX. Aggteleki Nyílt Sziklamászó Versenynek tehát ismét nagysikere volt, és reméljük, hogy a nagy meleg és a távolság ellenére a jövőre rendezendő jubileumi (nem félreérteni!) XXX. kupára is sokan kilátogatnak. Külön köszönet a szponzoroknak, az Aggteleki Nemzeti Parknak, Krizsán Mihálynak és a rendezésnek a gördülékeny programokért, és Urbanics Áronnak, aki a falakat építette.

Eredmények, döntő:

Férfi B

1- Kámvás Bálint
2- Balogh András
3- Soós Tamás
4- Szalai Dávid
5- Molnár Gergely
6- Horn-Barta Attila
7- Burucs Bálint
8- Vona Szabolcs
9- Maró Balázs
10- Jurácz László
11- Horváth Sándor

Női

1- Péter Anna
2- Nagy Szilvia
3- Rácz Alexandra
4- Szeift Zsuzsanna

Férfi A

1- Rákosy Laci
2- Juhász László
3- Bozsik Richard
4- Serényi Balázs
5- Payer Kornél
6- Rákosy Gergő
7- Zengő Márk
8- Csekő Árpád