Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Belevágni valamibe, ami agy valószínűséggel kellemetlen végkifejlettel zárul, nem kifejezetten érett, felelősségteljes gondolkodásmódra utal. Rosszul vizsgázom magam előtt. Ismét. Ezzel a csotrogány mikrobusszal Szlovéniába indulni_ Egy csöpp józan ésszel az ember ilyet nem tesz. Várható volt, hogy cserbenhagy az autó, de felülkerekedett a szenvedély. A megszállottság.

Itthagyni ezt a bódító valóságot, a földi álomvilágot és a felhőket lovagolva más módon szemlélni a dolgokat. A repülés ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol rám. Valójában nem pusztán a repülésről van szó, hanem a hiányról. Az érzelmi és szellemi hiány konstans érzéséről. Volt már olyan szakasza az életemnek, amikor háttérbe szorultak a veszélyes sportok és a tanulmányaimnak szenteltem magam. Belső - és legszövevényesebb Ázsiában kutattam társadalmi lét rejtélyeit Tulajdonképpen ez is a kalandról szólt. A valóság végtelen leckéjéről. Az űzöttségről és teljesség kereséséről. Lévén, hogy Óbudai lakásunkban, a munkáimban, sűrűn változó partnereimmel nem találom meg az olyannyira áhított teljességet. Azért vágok neki az ismeretlennek, akár az emberei, akár a fizikai világról van szó, mert félek igazi kihívástól. Megkötni az élettel egy két igazán komoly kompromisszumot és megállapodni. Barátaimon végigtekintve - siklóernyős pilóták, hegymászók, szellemi kihívásokat kereső kalandorok- úgy látom, sokan osztoznak ennak az érzésnek valamilyen formájával. Vajon generációs tünet ez, vagy típusos személyiségjegy?

Minig lenyűgöz a a siklóernyőzés, amikor végiggondolom a működését. Hihetetlenül egyszerű -pár madzag, sok négyzetméter orkányszerű anyag és egy heveder amiben a pilóta ül. Az egész egy nagyobb hátizsákba is belefér. A pilóta tudásától és az időjárás aktuális adottságaitól függően mindenre képes. Repül.

Start után egy azonnal termiket fogok és emelkedem. Siklom az ég végtelen kékjében és emelő légáramlatokra vadászom. Döntőgombóccá zsugorodva a testem és az agyam nagysebességű processzorként elemez minden információt. Figyelem a levegőben szálló pihéket, a felhőket, a hegyek formáját és a fák csúcsát. Előbb avatkozik be a kezem az ernyő alakjának változásába, mint az tudatomig eljutna. Régen még tudtam mit miért csinálok. Mostanában már csak érzem. Kis fék a baloldalon, testsúlyáthelyezés. Vissza, majd megint fék, termikbe érek, lefékezem az ernyőt_Társas viszonyom van a levegővel és az ernyőmmel, de ebben a játékban én csak kedvezményezett vagyok. Alárendelt. Függő.

Két szlovén pilótával kelet felé indulunk a Storžič nevű sziklás hegy felé. Hatalmas szikalafalak mellett repülünk. Békésen tekergetjük a nem túlságosan erős lifteket. Mióta a sziklamászással szakítottam, nem kerültem közel szédítően magas falakhoz. Régi jó ismerősként üdvözlöm őket. Itt is egy repedés, ott egy szép áthajlás. A sziklákon mászva méterről méterre kűzd az ember. Most meg egy két forduló egy termikben és száz métert emelkedek. A csúcs fölé érve e hihetetlenül erős koncentráció mellett is magával ragad az érzelmi vihar. Az ég kékjében úszom, az álmok tengerén. A tudatomat átjárja a tér és időbeli korlátok nélkül való létezés élménye. A távolban a Triglav, a Juliai Alpok legmagasabb csúcsa. Hó fedi a tetejét. Sziklás gerincek, fenyőerdő. Szeretnék fényképezni, de nincs itt a gépem.

Starthely

Mindig szerettem volna megosztani azt az élményt, amelyet a levegőben átélek. Fényképezni meglehetősen nehéz feleadat, hiszen kockázatos az ernyőt kontrollálatlanul hagyva a fényképezőgéppel törődni. A kis automata fényképezőgépek teljesítménye, minősége pedig sok kívánnivalót hagy maga után. A következő nap, akármennyire is kockázatos, magamra akasztok egy tisztességes gépet. Egy tapasztalt szlovén pilótával megbeszéltük, hogy megpróbálunk átrepülni egy távoli hegyre. Startoláskor érzem, hogy nehéz és kellemetlen lesz, mert az vigyáznom kell a gépre és akadályoz a mozgásban. Az optika erektált hímtagként meredezik az overállom alatt. Kissé turbulens az idő - köszönhetően az erős keleties szélnek. A szlovén srác az egyetlen pilóta a levegőben, őt követem - próbálok fölétekerni. Hogy jó képeket készítsek, közel kellene mennem hozzá. És főlé. De a turbulenciák ez kockázatos, fényképezni meg méginkább kínos. El-elkattan a gép. Nincs időm komponálni, kivárni olyan helyzeteket, amikor megmutatkozik az a varázs, amit fenn érez az ember. Ketten repülünk a fenyves felett. Miénk a világ. Sorra hagyom el magam mellett a hegyeket, de használható emelés nincs. Siklom, erőlködve girhelem át magamat az egyik völgyből a másikba.

A fenyves illatát hozzák felfelé a termikek. Mint megannyi gigantikus karó vagy füstölő, számvetésre ösztökélnek. Meditációra. A repülés, mit hobbi aránytalanul fontossá vált minden mással szemben A teljesség helyett fura értékátrendeződést élek meg. Keresem önmagam, saját magam emelte válsztóvonalon egyensúlyozok. A kétely óriási: beilleszkedjem a hétköznapi életbe és elfogadjam annak behatároltságát és éljek azzal a biztonsággal amit ez adni tud, vagy egy életre vállaljam fel a tengernyi hányattatással járó, ám egyébként mézédes függetlenséget? Az egyik völgy végén megpillantok egy nagyobb települést és egy tavat. Könnyű lélekkel a tó felé indulok és leszállok a partján. Errefelé mindennapos jelenség a siklóernyős, így 'hál Istennek nem keltek feltűnést. A légi sportok itt a természetjárás és a testkultúra elfogadott részét képzik, nem úgy mint Magyarországon. Itthon gyakran bűnözőnek, gyanús alaknak tartják a landoló pilótát. A tó partján nyár délutáni idill: gyerek pancsolnak, lányok napoznak. A falucska procc kávézójában a "Café Lev"-ben bájos pincérlányra akadok. Kis bazsajgás után a mobiljáról sms-t küldök Lukas-nak, aki a cimborám, hogy jöjjön értem a halódófélben lévő járgánnyal.

A pincérlány kacér. Nagyopn kacér. Eljátssza a szemérmes kislányt - ezzel csak még jobban adva a lovat az udvarláshoz. Cinikus arisztokrataként ülök a kávézó előtt. Cigizem, kavargatom a capuccino-t. Kortyolgatom a szememmel a pincérlányt. Van valami jó a szláv nőkban. Nyersek, mint a posztó és egyben finomak is, mint a selyem. A nikotin és a koffein átjárja vérkeringésemet. Karjába fogad az öröm és a szeret. Ez egy TÖKÉLETES PILLANAT. Szépnek látom a világot, cinkosa vagyok minden emberinek. Én ezeket a tökéletes pillanatokat gyűjtöm. Méghozzá megszállottan. Mosolygok, akár egy belőtt narkós vagy megingathatatlan nyugalmú szerzetes. Ez a mosoly kitart a budapesti utcákig. A költő erről annyit mond: "Létem mosolya minősülhet szemedben hülye grimasznak." (Fodor Ákos)

<

Kriska Gora: a Kriska csupán az egyik starthelye a Karavanka nevű hegyláncnak, amely közel 80 km hosszan húzódik. Iránya déli, délkeleti illetve délnyugati. A szálirány nem sokat számít, lehet itt repülni gyenge északi szélben is, mert a magas hegyek lefogják a szelet. Főként a nyári hónapokban alkalmas reülésre, de jó idő esetén alkalmas a tavasz és az ősz.

Az alsó starthelyre, a kb. 800 m magasGožd-ra autóval fel lehet menni. Jó időben innen ki lehet tekerni és át lehet menni a Kriskára, amely 1400 m magas. Az előbb említett hegytől keletre és nyugatra 2000 m magas hegycsúcsok vannak.

Távrepülés: a gerinccel párhuzamosan lehet repülni. Jó feladat a csúcsok közti völgyeket átütni. Közepes időben ez jó feledat. Erős időben nem kell nagyon erőlködni.

Termékek: időjárásfüggő. Találkoztunk 7.2 vel, amit Lukas tekert, de szükségből tekertem 0.2-t is. A kiterjedt fenyőerdők miatt és a nagy magasság miatt nem kell lerohadástól tartani. A hely bika.

Megközelítés: a gyors haladás érdekében érdemesebb Ausztriuán keresztül menni Klagenfurtig, onnan dél felé a Kranj-Ljubljana óton menni Trižič városig, ott elkanyarodni Golnik falu felé. Ott a leszálló. A falu előtt van egy meredek út amely Gožd-ba vezet, arra van a starthely. Szlovénián keresztül a Maribor Ljubljana autópályán kell menni Kranj-ig ( amit a helyiek Kranjsterdamnak neveznek, ki tudja miért????). Ott Trižič felé fordulni és Golnikba menni.

Szállás: az ernyősök általában Babní Vrt-ben szoktak lakni. Sátrazás kb 5 DM / fő éjszakánként, a szoba 15.

Költségek: a Slovene Free Flying Association éves tagsága, amely minden starthelyre érvényes (és persze kötelező, ha repülni akarunk) évi 20 DM-be kerül. Az autópályadíjak nem vészesek, a benzin olcsóbb, mint itthon. A kaja ára kb azonos a hazaival.

Kommunikáció : a fiatalok általában beszélnek angolul, az idősebb generáció tagjai inkább németül értetik meg magukat a külföldiekkel.

Időjárásjelentés: utazás előtt érdemes a www.met.hu Aladdin modelljét megnézni, mert becsapós tud lenni a hegyek időjárása.