Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Kattints a nagyitáshoz

Manapság Európa nagyvárosaiban fotózni sokkal inkább gondolati, mintsem technikai jellegű kihívás.

Az előre tálalt látványosságok mögött rejtőző városi életet meglelni, és őszintén feltárulkozó képeit megörökíteni legalább annyira feltételez oknyomozói és pszichoanalitikusi, mint fotográfusi tudást.

Kattints a nagyitáshoz

Azok a bensőséges pillanatok ugyanis, melyek a harmadik világban annak közvetlensége miatt könnyen megörökíthetők, itt Európában csak a szentnek tartott magánszféra megsértésével fotózhatók le.

A puszta lelkesedésből, egyéni ambícióból folytatott fotózás így sajátos akadályok leküzdését kívánja meg a fotóstól, még ha a filmutánpótlással, elemek lemerülésével kapcsolatos problémákat el is felejtheti.

Kattints a nagyitáshoz

London mindennapjai emellett persze szerencsésen ötvözik a paparazzi-kultúra ellen fegyelmezett arckifejezést öltött brit, illetve a világ szinte minden más táján kialakult egyéb magatartásformákat.

Az irigylésre méltó angol türelem és tolerancia olyan tarka világvárossá, a civilizációk zsúfolt metszéspontjává tette fővárosukat, ahol tipikus londoni karakterről, vagy jellemző londoni életképről már nem igen beszélhetünk. A bevásárló utcák, parkok, utcazenészekkel zsúfolt terek, avagy a bevándorlók által színesre festett tradicionális városrészek egyszerre hordozzák a felejthetetlen londoni életérzést.

Kattints a nagyitáshoz

Olyasfajta város ez, ahol a metró szemközti ülésén utazó arcába bámulni nagyfokú udvariatlanság, de egy pubban vadidegeneket sörre invitálni a legtermészetesebb gesztus.

Zagyvának és ellentmondásosnak tűnő szokásokból, fegyelmezett magatartásmintákból és korlátlan szabadosságból összeállt megfoghatatlan egész.

Kattints a nagyitáshoz

Ilyenformán ellentmondásos a város viszonya a fotóshoz is. A túrista fényképész megszokott jelenség, legalább egy beleegyező bólintás híján fotóra komponálni valakit azonban felettébb illetlen cselekedet. A lopott pillanatok fotósa persze egy kis beszélgetéssel gyakran utólag is jóváteheti bűnét. A reakció ezzel együtt többnyire kiszámíthatatlan, jóllehet az elítélő vélemény is csak udvarias körmondatokban jelenik meg olykor-olykor.

Kattints a nagyitáshoz

Hasonlóképp ne számítson visszautasításra, aki bárkitől előzetes engedélyt kér portré avagy életkép fotójának elkészítéséhez.

Ez azonban a legkevésbé sem jelent őszinte feltárulkozást, jellemzően sokkal inkább udvarias és előzékeny jóváhagyást, majd hasonlóan automatikus, elzárkózóan semmitmondó arckifejezés felöltését.

Az önvédelmi célú távolságtartás a nyugati világváros lakójának feltételes reflexe, mely érthető ugyan, de a fotós szemszögéből nehezen megbocsátható.

Kattints a nagyitáshoz

London fotóin ezért megejtő és közhelyszerű pillanatok találkoznak, hol a rejtekadó távolból, hol udvariatlan közelségből szemlélve.

Szürke időjárásba beleszokott idillek, a túrista fotósokra közömbössé vált mutatványosok, állandósult tócsákban ázó történelmi nevezetességek és az öntörvényű szabályok szerint nyüzsgő városi élet. Egy világ, melynek életéből csak szemelvény jellegű pillanatfelvételek készíthetők.

Fotó: A szerző