Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A kompakt gépeknek a - zsebre szabott méretükön kívül - legfőbb csáberejük, hogy mindent elvégeznek helyettünk: fényt mérnek, rekeszt és zársebességet választanak, élességet állítanak, sőt, ha kell még vakuznak is; nekünk csupán az exponálógombot kell megnyomnunk. A baj csak az, hogy ezt "önfejűen" és pontatlanul teszik: a számos beállítási lehetőség közül hajthatatlanul a "helyes" expozíció mlelett döntenek, nem engedve teret a kreatívitásnak; az egyébként sem túl nagy élesség pedig néha a teljesen érdektelen háttérre csúszik, rejtélyes homályban hagyva a kép közepére komponált főalakot. Az igényesebb kompakt masinákat változtatható gyújtótávolságú (azaz látószögű) objektívvel, rajzában gazdagabb lencsével és számos választható beallítási lehetőséggel (pl. portré-, tájkép-, makro-, és vakuprogram) tuningolják. Az extrákat persze a fogyasztói árak is tükrözik és ekkor felvetődik a kérdés: ha már kiadok egy rakás pénzt és így is, úgy is gombokkal kell bajlódnom, miért ne válasszam a jóval nagyobb szabadsággal - igaz terjedelemmel és súllyal is - bíró tükörreflexes fényképezőgépet.

A tükörreflexes gépek nevüket arról a tükörről kapták, amely egy ötletes optikai rendszer részeként úgy juttatja el a képet az objektívtől a keresőig, hogy amit látunk, pontosan megegyezzék azzal, amit majd a film rögzít. A korábbi modellek kézi beállításúak, mégis könnyen kezelhetők, mivel a válaszható üzemmódok száma csekély. A mostaniakban a részleges, de méginkább a teljes automatika már alapfelszerelés, ami mankóként szolgálhat a kezdők számára, hiszen a legfrisebb csúcsmodellek már annyira bonyolultak, hogy ember legyen a talpán, aki a tömérdek funkció útvesztőjében eltalál. A tükörreflexes gépek világa egy újabb dimenzió, ahol az alkotókedvnek és a fantáziának a technika nem szab határt. Kedvünkre alakíthatjuk a kép szinte összes jellemzőjét: a fedettségét, az élesség-életlenség tartományát, a téma bemozdultságát-kimerevítettségét. Az objektívet olyan más gyújtótávolságúra cserélhetjük, aminek a látószöge számunkra a legkifejezőbb; szűrőt csavarhatunk rá és ezzel módosíthatjuk, akár teljesen át is alakíthatjuk az eredeti látványt.

A fényképezőgépek gyorsan változó piaci kínálata aligha követhető, már-már áttekinthetetlennek tűnik. A választás már csak azért sem könnyű, mert a számos gyártó számtalan modellje néha csak nyüanszokban különbözik. Ha tanácstalan vagy, segítségedre lehet a Foto Video szaklap márciusi száma, ahol hét kategóriban negyvenöt tükörreflexes gép velős értékelését és árát találhatod. A felszerelésed későbbi bővíthetősége, fejleszthetősége tekintetében nem árt tudnod, hogy a különböző márkák tartozékai általában nem kompatibilisek. Megesett, hogy egy vadi új, félmilliós Nikon vázra erőltetett Zenit objektívet a szakszervíznek is csak fűrésszel sikerült eltávolítania. Az azonos márkájú, de más-más generációjú tartozékok össze-illeszthetősége terén sem mehetsz biztosra, ez alól az egyetlen kivétel a Nikon cég, ahol koncepció, hogy a tartozékok évtizedekre visszamenően egymással összeférhetők és "együttműködők" legyenek.

Sommázva, végül is kinek-kinek a képalkotási vágyai és pénzügyi behatároltsága szabják meg, hogy milyen gépet vásárol. A fénykép által közvetített üzenet végsősoron nem a fényképezőgép árától függ. Maga André Kertész, neves fotóművészünk mondotta, hogy "minden fényképezőgép jó".