Film: kodak T-Max C-41 400,

Gép:Canon AE1,optika 29mm

Szerettem volna megfogalmazni azt a lelki, erkölcsi, gazdasági térvesztettséget, amely jellemzi a volt Szovjetuniót. Otthon, az albérletemben találtam meg a legalkalmasabb témát. Házinénimet távol élő húga látogatta meg, aki ebéd után megmasszírozta a hátát. Azt a pillanatot akartam kivárni, amikor a két kissé megkeseredett néni egyszerre néz ki az ablakon. Nagylátószögű lencsét (29-es) raktam fel a nagy mélységélesség érdekében. Azt akartam, hogy az ablak élei vezessék be a tekintetet a képbe. A kompozíciót az ablakon túli és inneni látvány összhangjára építettem fel. Fontos volt, hogy kilássak az ablakon, hiszen meg akartam mutatni a lakótelep sivár környzetét. Amennyire tudtam, igyekeztem függőlegesen tartani a kamerát, hogy a képen látható függőleges síkok ne torzuljanak.

Visszavert fényt mértem a legvilágosabb és a legsötétebb pontokon. A kettő átlagát a nénik arcán és ruháján mért felé toltam el, végül ezt exponáltam (kb 125/8). Az ablakon túl nagyon sok volt a fény. Az exponálthoz képest öt blende eltérés. A fekete-fehér negatív ennyit elbír, tehát a részletek nem égnek be. Tudtam, hogy a belsőhöz képest az ablak nagyon világos lesz. A kézi nagyítás során ezt kitakartam.