|
Kenuval az Ipolyon, kerékpárral a Duna menténKedvcsináló kiadvány ökoturistáknak2001. 02. 02., 14:09 | Frissítve: 2001. február 08., csütörtök 15:12
Megjelent az Ipoly Unió és a „Két Kerékkel Kevesebb” Egyesület ingyenes kiadványa. A térség természeti és kulturális értékeit ismertető, 36 oldalas, magyar, angol és német nyelvű füzet az ökoturizmus népszerűsítéséhez kíván hozzájárulni. A publikáció kapcsán nyilatkozott az Exitnek Kelemen Zoltán, az Ipoly Unió képviselője.
A Borostyánkő-út Program keretében megjelent kalauz két túraleírást, egy dunakanyari kerékpártúrát és Ipoly vízi-túrát tartalmaz. A képekkel illusztrált füzet a túraajánlatok mellett hasznos információkkal, valamint térképpel szolgál a térségbe látogatóknak. A térképszelvények a Duna-mente Szob és Budapest közötti, valamint az alsó Ipoly mentéről adnak tájékoztatást. A publikáció különleges értékét az adja, hogy hazánkban ez az első olyan kiadvány, mely az Ipoly folyóról vízi-turisztikai térképeket tartalmaz.
Kelemen Zoltán, az Ipoly Unió képviselője szerint a Dunakanyarra jobbára a tömegturizmus jellemző, negatív hatásai ma még elsősorban a Duna jobb partján jelentkeznek. Éppen ezért arra kell összpontosítani, hogy a bal parton – erre a Dunakanyar és az Ipoly-völgy sokarcúsága kiváló lehetőséget nyújt - inkább a minőségi turizmus, azon belül is elsősorban az ökoturizmus terjedjen el. További szempont, hogy a már túlterhelt területekről a feltáratlan helyszínek felé irányítsák az érdeklődőket - természetesen vigyázva arra, hogy a táj és az ott élők nyugalmát a turizmus ne zavarja meg.
A kiadványt megjelentető szervezetek ezért döntöttek eme két túra leírása, népszerűsítése mellett, mivel a helyesen értelmezett kerékpáros és a vízi turizmus nem zavarja a helyiek életét, nem tesz kárt a helyi természeti és kulturális értékekben. Ugyanakkor a bringás vagy a kenus turista - több időt töltve a térségben - alaposabban megismeri a helyi látnivalókat, folyamatokat, elsősorban a helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket, szolgáltatásokat veszi igénybe, vagyis jelentősen hozzájárul a turizmusból származó bevételek helyben történő lecsapódásához, a térség fejlődéséhez. Ahhoz, hogy az ökoturizmus vonzóvá váljék, a térség településeinek is meg kell teremteni azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyekkel az idelátogatók megismerhetik a tájképi szépségeket, bepillanthatnak a hagyományos életformákba - hangsúlyozta Kelemen Zoltán. Hozzátette: ehhez szükséges többek között a kerékpáros útvonalak fejlesztése, a vízi túrázás lehetőségeinek biztosítása, a tájba szervesen illeszkedő látnivalók, turisztikai érdekességek létrehozása, illetve felújítása, valamint olyan falusi szálláslehetőségek kialakítása, amelyek a térségre jellemző építészeti formák megőrzését segítik. Mindezeken túl a helyi önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek, egyházi közösségeknek érdemes olyan műemlék-felújítási, környezetvédelmi, stb. akciókat szervezniük, amelyekbe a turisták egy része előzetes bejelentkezés alapján bekapcsolódhatnak. Ez azért fontos, mivel az ökoturisták nem kizárólag fogyasztani, élményt szerezni akarnak, hanem adni is, vagyis szívesen bekapcsolódnak azokba a kezdeményezésekbe, amelyeknek közösségi hasznát látják. Kelemen Zoltán kiemelte, hogy az ökoturizmus térhódítása várhatóan hosszas folyamat eredménye lesz. Azonban abban az esetben, ha öt-tíz év múlva megállapíthatják, hogy az ökoturizmus ismérvei közül három-négy területen jelentős előre lépés történt (kerékpáros szolgáltatások bővülnek a térségben; számos környezetkímélő, a tájra jellemző építészeti formákat magán viselő szálláshely működik; a turizmusból egyre több helyi lakos kap megélhetést, stb.), úgy a fejlődését segítő szakemberek és szervezetek elégedettek lesznek.
Kapcsolódó anyagok |