Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Új fék beszerzése előtt –hasonlóan a többi alkatrészhez- először a felhasználási területeket érdemes tisztázni.

Tegyük fel tehát magunknak a következő kérdéseket:

-Mire (hol) szeretnénk majd használni az új cuccot?
-Milyen a vázunk (van e a vázon / villán tárcsafék rögzítési szem)?
-Mennyi pénzt szánunk az akcióra?

Ahol érdemes tárcsaféket használni:
-downhill
-rossz időjárási körülmények (eső, hó , sár )
-ha szükség van nagyobb (néhány tárcsafék gyengébb lehet, mint egy jó v-fék !)
-gyakran koptatjuk el a felnit (nagyon intenzív használat)
-fordított mozgású (Up Side Down) kerékpárvilla (erre csak tárcsaféket lehet rakni) pl. Marzocchi RAC
-speciális teleszkópos vázak
-nagyon nagy külsőgumi méretek (2.5 " +)

Ahol érdemes V-féket használni:
-ahol nagyon számít a súly, pl. CrossCountry versenyzés (bár egyre többen használnak ott is tárcsaféket)
-nincs szükség nagy fékerőre (néhány tárcsafék gyengébb lehet, mint egy jó v-fék !),
-nincs a tárcsafékhez rögzítő szem a vázon vagy villán
-váltóval egybeépített fékkarral szerelt a gép
-speciális agy van a kerékben, amire nem szerelhető tárcsa
-gyenge teleszkópos villa, ami nem bírja a féloldalas terhelést (lásd lejjebb),
-ár (pl. egy legtöbbször országúton használt túragépnél nincs túl sok értelme a tárcsaféknek)

V-fék előnyei , a tárcsafékek hátrányai:

A V-fék egyszerű és egyenlőre könnyebben szervizelhető, mint a tárcsafék (olajos). Tárcsafékeknél két gyakori probléma adódhat, a fellevegősödés és az olajcső rövidítés vagy hosszabbítás. Mindkét esetben légteleníteni kell kell, ami azt jelenti, hogy a benne lévő olajat ki kell cserélni, vagy pótolni kell. Ehhez természetesen olajra és egyéb speciális kellékekre van szükség. Ezeket az eszközöket egy hosszabb túrára nehézkes magunkkal vinnünk, de az otthoni szerelése is bonyolultabb.

Természetesen a csövet nem vagdossuk egy túra során, de egy esésnél, vagy más ok miatt eltörhet, vagy a tömítés megsérülhet és máris fék nélkül maradtunk. Erre a problémára már a gyártók is rájöttek és fémhálóval szövött vagy nagyon erős műanyagból készült csövekkel építik a fékeket. Ezért nem ajánlott nagyon hosszú túrákra a tárcsafék. Egy tartalék bowdent sokkal egyszerűbb magunkkal vinnünk a hátizsákban. Ezek természetesen egy kiélezett problémák, a mostani, korszerűbb tárcsafékekkel ilyen gondok nagyon ritkán történnek. De ez is lehet egy fontos szempont a választásnál.

A V-fékhez nem kell speciális agy, vagyis a már meglévő kerekeinket nem kell megbontani vagy átépíteni. Ha újonnan építünk kereket, akkor számolni kell azzal, hogy a tárcsafékhez valószínűleg drágább agy kell és egyenlőre nem mindegyik gyártó féke használható más gyártók által készített agyakkal. A Hope fékei például nem használhatók a Shimano tárcsafékes agyakkal.

Ha a kerékpár vázán vagy villáján nincs szem, ahova fel lehet erősíteni a tárcsaféket, akkor ez szintén probléma Néhány vázra lehetne utólag szemet felrakni, de ezt nem ajánlom senkinek sem, mert egyrészt veszélyes lehet (könnyen letörhet, és elég súlyosat eshetünk), másrészt a vázat is tönkretehetjük vele. Ebben az esetben érdemesebb másik vázat vagy villát kell vennünk, ami további költségekhez vezet.

Vannak olyan hiedelmek, miszerint a tárcsafék miatt a kerékpár villája sokkal jobban terhelődik fékezéskor. Ez így nem igaz, mert a fékezéskor fellépő erők így is- úgy is a villát terhelik, legfeljebb az lehet probléma, hogy a tárcsaféknél a villa csak egyik oldalán terhelődik. Ezért a gyengébb villák minimálisan csavarodhatnak fékezéskor, bár ez legtöbbször nem jelentős, azért ügyelni kell rá. Itt nincs nagy különbség a két fajta fék között.

Annál inkább a küllőknél. A küllők sokkal nagyobb csavaró erőnek vannak kitéve, miután a fékezőerő a tárcsaféktől a küllőkön keresztül adódik át a felninek, majd a guminak, ami ideális esetben lelassítja a kerékpárt. Ezért a keréknél semmiképpen sem szabad radiális (vagyis nem keresztezett) vagy egy keresztes* fűzést alkalmazni.

*A 1-2-3 kereszt a fűzésnél azt jelenti, hogy egy küllő hányszor keresztez másik küllőt. A legtöbb kerékpáron 2 vagy 3 keresztes fűzés található.

A tárcsafékekek hátránya a melegedés. A v-fék is melegszik, de ez eloszlik a felni egész felületén.

A tárcsaféknél viszont a fékerő által keltett hőhatás egy relatív kis helyre összpontosul (tárcsa), ezért a fékbetét és - olajos fékeknél - az olaj is jelentősen –akár több száz fokra is- felmelegedhet. Ez sajnos befolyásolhatja a fékerőt és a fékkar működését is. Ennek csökkentésére speciális fékbetét anyagokat alkalmaznak és az olajos fékeknél szinte mindegyik gyártó ún. túlfolyó tartályt is elhelyez a fékkarban. Ez az olaj hőtágulását küszöböli ki. A melegedés probléma inkább csak a lassú, de nagy fékerőt igénylő helyeken, vagy a nagyon nagy fékerőt igénylő downhill versenyeken / pályákon jelentkezik.

A V-fék előnye tehát az olcsóság, a kis súly, a könnyű szervizelhetőség és a széleskörű használhatóság.

Tárcsafék előnyei, V-fék hátrányai:

A v-fék hátránya, hogy a felni a fékező felület. Ez több problémát is okoz :
-ha van egy jó minőségű felnink, akkor előbb vagy utóbb elkopik a fékező felület, és ki kell cserélni. Ez fokozott használatnál egy éven belül megtörténhet.
-ha üt a felni, vagyis nyolcas van benne, akkor ez befolyásolja a fékezést és nagyobb ütésnél állandó fékezést is okozhat,
-sáros, havas, vizes helyen a felnire mindenképp kerül az előbb említett anyagokból. Ekkor drasztikusan csökkenthet a fékerő, fokozottan kopik a fékbetét (vékony fékbetétnél akár egy hét alatt is elkophat !), és a felni is hamarabb megy tönkre.
-a sárnál külön probléma lehet, hogy a v-féknél - felépítéséből adódóan - a féktest és a bowden szinte súrolja a gumit, ezért nagyon könnyen összegyűjti a sarat, ami bizonyos esetekben megállíthatja a kerekeket.
-bár ez inkább csak kényelmi szempont, de a fékbetét kopását, csak kézzel lehet után állítani.

Itt a tárcsafék jelentős előnyökre tesz szert :
-a fékező felület a legtöbb esetben nem érintkezik sárral, hóval stb. ezért a fékhatás ilyen eseteken is azonos vagy jó marad,
-nem koptatjuk a felnit, hiszen a tárcsa lesz a fékező felület,
-a felni ütése egyáltalán nem befolyásolja a fékezést,
-az olajos fékeknél előny, hogy a működési elv miatt teljesen zárt rendszer megakadályozza a kosz bejutását, ezért a fékkar és a fék működtetése mindig könnyű marad, szemben a v-fékkel,
-a kerék könnyebben elforog sáros terepen, csak a váz miatt gyűlhet össze a sár,
-a tapasztalatok alapján a betétek élettartama sokkal hosszabb, mint a v-féknél,
-a fékbetétet nem kell állítani, magától állítódik a kopás során (a bowdeneseknél nem !),
-downhill használatnál a gumi méretét csak a váz korlátozza (2.5"-3"-), a fék nem.

Egy hátrányt mindenképpen meg kell jegyezni a tárcsafékekkel kapcsolatban. Ez pedig a melegedés. A v-fék is melegszik, de ez eloszlik a felni egész felületén. A tárcsaféknél viszont a fékerő által keltett hőhatás egy relatív kis helyre összpontosul (tárcsa), ezért a fékbetét és - olajos fékeknél - az olaj is jelentősen felmelegedhet, ez több száz fok is lehet. Ez pedig sajnos befolyásolhatja a fékerőt és a fékkar működését is. Ennek csökkentésére speciális fékbetét anyagokat alkalmaznak és az olajos fékeknél szinte mindegyik gyártó ún. túlfolyó tartályt is elhelyez a fékkarban. Ez az olaj hőtágulását küszöböli ki. A melegedés probléma inkább csak a lassú, de nagy fékerőt igénylő helyeken, vagy a nagyon nagy fékerőt igénylő downhill versenyeken / pályákon jelentkezik. Természetesen ez igen váltakozó mértékben jelentkezik az egyes típusoknál.

Összefoglalás:

Az eddigiekből talán már kiderült, hogy nem egyszerű dönteni a V-fék és a tárcsafék között. Ha csak az árat, súlyt és az egyszerűséget nézzük, akkor minden bizonnyal a V-fék a nyerő. Akik CrossCountry versenyzésre használják, súlymegszállottak, vagy túl drágának találják a tárcsaféket, minden bizonnyal maradnak a jól bevált v-féknél. Ha nagyon olcsó gépünk van, vagy csak hétvégi laza kis túrázgatásra kell, sárban nem fogjuk használni, akkor szintén teljesen megfelelő a V-fék.

Ha viszont valaki rászánja a pénzt és sokat használja downhill- vagy egyéb keményebb körülmények között a kerékpárját, akkor mindenképpen érdemes beruházás a tárcsafék. Nagyon jó fékerő, megbízható a működés minden fajta időjárási körülmények között és finom, egy ujjas a működtetés. Tapasztalatok szerint egy márkás olajos vagy bowdenes tárcsafék gyakorlatilag szervízelés nélkül és használattól függően évi egy-két fékbetét cserével megbízhatóan használható.

Tárcsafék lista

V-fékről tárcsafékre átépítés költségei:

Amennyiben egy alap felszerelésű kerékpárunk van, amit V-fékkel szereltek, valószínűleg le kell cserélnünk a következőket:
-kerék agyak = 2 x 10-15 ezer Ft = 30'000 Ft,
-ezzel együtt valószínűleg a küllőket is (az eltérő agy méretek miatt) = kb. 3000 Ft,
-fékkar (ez legtöbbször a tárcsafékkel együtt van szerelve) és ha egybeépített fékváltókarunk volt, akkor kell egy új váltókar is, (ha bowdenes a tárcsafék akkor nem kell, maradhat a régi kar) = jobb és bal markolatváltó 7000 Ft,
-bowdenes tárcsaféknél a bowdenek és tokok maradhatnak az eredetiek, ha jó minőségűek voltak, ha nem akkor kb. 3000 Ft plusz költség
-ezekhez jöhet még a szervizdíj, ha nem saját magunk szereljük: kerékfűzés, centirozás, tárcsafék szerelése = kb. 4000 Ft.

Ezek együttesen kb. 30'000 - 40'000 ezer forintot tehetnek ki. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, ne csak a tárcsaféket számoljuk! Néhány bowdenes tárcsafékhez agyat is szoktak adni, ezek együtt legtöbbször elég kedvező árúak.

Árak összehasonlítása:

Az itt felsorolt árak csak tájékozató jellegűek, jelentősen változhatnak az alkatrészek márkájától !

V-fék :

-kar : 1'500-tól
-fék : 4'000-től
-betét : 1'200-tól
-bowdenek, tokok : 1'000-től
-agy : 3'000-től

Tárcsafék :

-fék : 20'000-től
-tárcsa : 6'000-től
-betét : 4'000-től
-bowdenek, tokok (csak bowdenesnél kell): 1'000-től
-agy : 10'000-től