Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Érdekes dolog, hogy időről időre összefutunk ugyanazokkal a bicajosokkal. Itt Queenstown-ban például újra találkoztunk E.T. –vel, aki egy holland bringás, és döbbenetes módon hasonlít kedvenc földönkívülinkre, csak a nyaka nem olyan hosszú. Vele Christchurch-ben találkoztunk először.

A belvárosban Jim-mel, a Marlboro Man-nel futottunk össze, akivel Milford-ban táboroztunk együtt. Ő amerikai, úgy néz ki, mint egy cowboy, akárha egy Marlboro reklámokból lépett volna ki. Még a sisakja is marhabőrből van! Próbáltuk rávenni a bungy ugrásra, de nem állt kötélnek. Mutatott viszont néhány bringaidomító trükköt. A kedvencünk az volt, amikor menet közben a csomagok mögé bújt, és a fedezékből lövöldözött minket vizipisztolyával.

A városban jó pár bringás volt még rajtunk kívül, ami nem véletlen, hiszen a helyet majd’ mindenki útba ejti. Többek között azért, mert Queenstown az ország extrémsport fővárosa. Amit itt nem lehet csinálni, azt talán nem is érdemes - állítják a helyiek. Az aranyláz hatására alapított város ma teljesen a túrizmusból él. Állandó lakossága csupán ötezer fő, de ez megsokszorozódik a szezonban, és hétvégéken. Most is minden szállás telve volt.

A legtöbben tehát valamilyen extrém, vagy annak nevezett dolog miatt érkeznek ide. Lássuk a legfelkapottabbakat.

Természetesen a bungy jumping indította be a város turisztikáját, most is ez a legnagyobb attrakció. Öt ugróhely van a város körzetében, különböző magasságokban. A klasszikus kawaraui ugróhelyen garantálják a víz megérintését is! Nagyon profin csinálják, egy baleset sem volt eddig. (Vagy csak nem mondták…)

Queenstown-hoz mellett húzódik a Shotover folyó. Ez a helyi vízi sportélet szíve. Az egyik legfelkapottabb vízi attrakció a JetBoating. Ez egyfajta motorcsónak, amit irányítható vízsugár, nem pedig propeller hajt. Előnye a hihetetlen kormányozhatóság, amire a sziklás folyón szükség is van. Olyan sekély helyekre is el lehet jutni vele, ahova a propelleres csónakkal nem. Hajmeresztő sebességgel halad a sziklákkal csipkézett folyón, néhol „kézifékes” 360 fokos pörgésekkel pumpálva adrenalint a kedves vendégekbe.

Itt történnek a vadvízi evezések is. A folyók leküzdhetőségük szempontjából értékelve vannak I-VI között (gyakorlatilag a VI-on már nem lehet raftingolni). A Shotover folyó III-V+ között mozog, az évszakok függvényében.

Lehetőség van még White-Water Sledging-re is. Ebben a különös vízi sportban egy úszódeszkán kell navigálni a folyón békalábakkal. Igazán ekkor van az ember a legközelebb a vízhez. Lehet még „folyószörfözni” is a folyó állóhullámain, szóval van itt minden.

A repülni vágyóknak is rengeteg lehetőséget biztosítanak. Egy figura megunta azt, hogy mindenki egyre magasabbra akart bungy helyeket létesíteni. Ezért ő ajánl helikopteres bungy-jumpingot is. Van még lehetőség mindenféle sétarepülésre is. Körbe lehet repülni a Mt. Cook- és a többi csúcsot is.

Rengetegen ajánlanak 1 perc szabadesést 4000 méter magasból való tandem ejtőernyős ugrással. Létezik egy „drótrakéta” is a városban. Ennek lényege az, hogy egy daruszerű építmény tetejéről lelógatott rakétátszerű dologba kell befeküdni. Ezt aztán beindítják, a vállalkozó egyén arra irányítja, amerre jónak látja. Persze a drótkötél tartja az egészet, és csak kör alakú pályán tud mozogni az ember. Mint egy inga, úgy működik az egész, de ugye a rakétán van hajtómű is. Mi sem értjük teljesen a dolgot….

A többi sport közül a bringázást emelik itt még nagyon magas színvonalra. Kívánság szerint terepjáróval visznek fel csoportokat 1500 méter körüli magasságba, aztán kinek a pap kinek a papné, lehet nyomni ezerrel a downhill-t. Van oktatás is, és nem csak kezdőknek! Természetesen, akinek nem elég az 1500 méter, mehet helikopterrel 2000 fölé ! Az ár nem annyira rémisztő, párszor ki lehetne próbálni…

Korán összeszedtük magunkat, és elindultunk Arrowtown irányába. Ez is az a múlt század végi aranyláz nyomán jött létre, és még ma is számos, abból az időből származó épület található itt, leginkább hotelnek vagy étteremnek felújítva. Aranyos kis falucska, tökéletes hely hangulatos ebédekre vagy sétákra. Itt is sok a turista, hiszen miután csak 19 km Queenstown, nem nagy ügy még ezt is beilleszteni a programba.

Arrowtown után jött mai utunk veleje, egy ezer méteres emelkedő leküzdése. Ez az út a Crown-hegységen kersztül halad, és jelentős része aszfalt nélküli. Wanaka-ba, mai célunkhoz ugyan nem ez az egy út vezet, de a másik fogalmas, hosszú és kevésbé izgalmas.

Felfelé volt küzdés rendesen, de nem volt vészes a dolog, egy homokkal borított részt kivéve. Itt éreztük igazán a vastag montis gumik hiányát, ráadásul a szembeszél kisebbfajta homokvihart okozott. Végül azért gond nélkül megérkeztünk a hágó tetejére, és utána lazán gurultunk tovább Wanaka felé.