A visszafogott fekete/fehér/piros festés egy - árkategóriájában- meglepően merev és szépen kidolgozott, 7005-ös alumíniumból készült vázat takar. Az első teleszkóp és a külsők piros beütése igen jól illeszkedik a képbe. A vázcsövek csepp-keresztmetszetűek. A felső vázcső ejtett, ezért a gép igen sportos benyomást kelt, amelyet a keskeny, hosszú nyereg tovább erősít.

Belbecs

Mint már említettem, az alu váz szépen kidolgozott és merev. A fejcsőnél alul és felül meggyőző felülhegesztéseket találhatunk és a mono-blokk tájékán is minden rendben van, a csövek találkozásánál. A hátsó-váltó papucs cserélhető, a bovdenek a felsőcső tetején futnak. A nyereg-vázcsőn nincs kulacsszem, így csak egy szomjoltó fér a gépre.

A 76 mm-t mozgó, tárcsafék felfogatási szemekkel ellátott RST Mozo Pro rugósvilla jól illeszkedik a rendszerhez. Előfeszítése állítható, és a benne lévő elasztomerek némi csillapítást is biztosítanak. Felkeményítve a városban jól viselkedett, gyorsításnál nem bólogatott a gép, és a padkákat is kimozogta. Terepen még a legpuhább beállításban is kicsit lomhán indult be, és eléggé visszarúgott, ami ebben az árkategóriában normális.

Az Eclipse szerelékeinek jelentő része a Shimano Alivio családból származik és jó választás az igényes, de nem versenyszintű kerekezőknek. Az agyak sokat bírnak és jól tömítettek. A váltók nagyobb erőhatások -meredek mászás, kiállva tekerés- esetén is megfelelően dobálják a láncot. A fékerő jól adagolható, és a fékkarok, valamint a pillangók igen merevek. A hajtómű szépen kidolgozott és merev, és ebben a kategóriában már cserélhetőek a fogaskoszorúk.

Az RMX GrandRock felni olyan, mint az Erő. Van Sötét oldala. Felütni erőteljes próbálkozásaim - padkázás, durva, murvás ereszkedés- ellenére sem sikerült, ami jó pont. Az Alivio fékek gyári pofáit viszont nem szívlelte. A pofa anyaga a bekopási fázis után is erősen kenődött, lejtmenetnél -hosszú fékezéseknél- filmréteget alkotva ráégett a fékezőfelületre, rontva a fékhatást.

Az IRC semi-slick - középen sima futófelület, szélein terep-minta- gumijai a száraz részeken jól teljesítettek. Aszfalton kicsi volt a gördülési ellenállás, suhant a gép. A murvás és poros kaptatókon jól kapaszkodott. A probléma a nedves részeken jelentkezett. A sár gyorsan eltömítette a mintázatot, és ragaszkodott az bennmaradáshoz, nehezen pörgött ki. Ilyenkor a gép hátulja szinte kezelhetetlenné vált. Szintén rosszul bírta a gumi a nedves-füves részeket. Egy gyors sár-fű kombinációnál le is dobott a hátáról.

A hajlított kormány kényelmes, és jó fogást biztosít, viszont a keresztmerevítés ellenére is nyikorgott, valamint kissé hajlott gyorsításnál és hegymenetnél kiállva.

Külön említést érdemel a Trinity nyereg. Ez a most divatos prosztatavédős változat, ami azt jelenti, hogy a közepéből hiányzik egy darab. Ránézésre kényelmetlenek tűnik, de a teszt 250 kilométere alatt nagyon pozitív benyomásaim (azaz nem-benyomásaim) voltak vele kapcsolatban.

A nyeregmagasság tág határok között állítható, viszont a nyeregbilincs nem gyorsszáras, hanem imbusz-kulccsal oldható, ami megnehezíti a gyors állítás lehetőségét.

Összegzés: Hauser Eclipse egy megbízható alapokra építkező, árkategóriájában jó felszereltségű gép apró szépséghibákkal. Városban még bevállalósabb helyzetekben is remekül megállja a helyét, kényelmes, gyors közlekedést biztosít. Hegyi túrázásra alapkiépítésben, hobby szintű XC nyomulásra némi fejlesztéssel vidáman használható.

Tuning: