Senki nem gondolta, hogy valaha királynő lesz: 70 éve uralkodik II. Erzsébet

000 APP2000012873763
2022.02.06. 10:08
II. Erzsébet királynő még csak 25 éves volt, amikor édesapja halála után rá szállt a trón, ennek már 70 éve. Az 1952. február 6. óta trónon lévő királynő a legrégebb óta regnáló női uralkodó a világon, akinek élete bővelkedik érdekes eseményekben.

A királyi család életét mindig is rejtélyek övezték, ugyanis a Buckingham-palota óriási falai mögött, a világ elől elbújva élik mindennapjaikat, a lehető legkevesebbet mutatva a külvilágnak. A família történelmét feldolgozó A korona című sorozatnak köszönhető az, hogy sokan egy lépéssel közelebb kezdték érezni magukat hozzájuk, illetve jobban megismerték azon szereplőket, akiknek személyiségét, illetve karakterének jelentőségét egyébként soha nem értették volna meg. Minden bizonnyal II. Erzsébet királynő korábbi, illetve jelenlegi meghatározó cselekedeteit is jobban meg tudja érteni az, aki tisztában van a család történelmével. 

A ma 70 éve trónon lévő II. Erzsébet királynő eddigi élete során sok olyan komoly döntést hozott, ami emberek százezreire volt hatással. Ugyan csak 25 éves volt, amikor édesapja halála után ő örökölte a trónt, de a kora ellenére minden olyan kétséget eloszlatott, amelyek szerint nem alkalmas arra ilyen fiatalon, hogy egy egész nemzetközösség érdekeit képviselje. 

Nem királynőnek született

Elizabeth Alexandra Mary Windsor 1926. április 21-én látta meg a napvilágot Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottjaként, Albert György yorki herceg (VI. György király) és Elizabeth Bowes-Lyon (Erzsébet anyakirályné) gyermekeként. Első keresztnevét az édesanyja, a másodikat az apai dédanyja, Alexandra királyné, illetve a harmadikat apai nagyanyja, Mária királyné után kapta. A családtagjai ugyanakkor nem Elizabethnek, hanem Lilibetnek szólítják, ahogy ő kezdte el hívni magát. Nem sokkal, négy évvel az ő születése után jött világra húga, Margit hercegnő, aki az élete során több alkalommal is kivívta magának a leglázadóbb királyi sarj címet. Nála többször talán Diana hercegnén és Harry hercegen csámcsogott a világsajtó.

A kis Margit és Erzsébet otthon tanult – irodalmat, történelmet, zenét, angol és francia nyelvet – édesanyjával, illetve annak egyik barátnőjével, Marion Crawforddal, aki a későbbiekben egy könyvet is kiadott arról, milyenek voltak a hercegnők gyerekként. Ennek a kötetnek hála tudhattuk meg azt, mennyire szerette gyermekkorában a kutyákat és a lovakat Erzsébet hercegnő. Ez pedig ma is így van, jelenleg három kutyája van, két corgija és egy dorgija, továbbá lovak tenyésztésével is foglalkozik. Winston Churchill így jellemezte Erzsébetet: 

Egy karakter. Lenyűgöző tekintély és megfontoltság bújt meg ebben a csecsemőben

– vélekedett Churchill, akivel a későbbi királynő unokatestvére, Margaret Rhodes is egyetértett. Az ő elmondása szerint  vidám kislány volt, aki nemcsak jól viselkedett, de értelmes is volt. 

Mikor II. Erzsébet királynő megszületett, senki nem számított arra, hogy valaha is királynő lesz. Akkor még ugyanis a nagyapja, V. György volt a trónon, aki után a nagybátyja, Dávid walesi herceg, majd az édesapja következett a trónöröklési sorrendben, ő csak a harmadik volt. Nagybátyja elég fiatal volt még ekkor, így szinte elképzelhetetlennek tartották, hogy Erzsébet valaha trónra kerülhet, tekintve, hogy azt valószínűsítették, a nagybátyjának is születnek majd gyermekei, akik így előtte foglalnak majd helyet a rangsorban. V. György 1936-ban bekövetkező halála után tehát a nagybátyja került a trónra VIII. Eduárd néven, ám végül lemondott a címéről, mivel egy amerikai nőt, Wallis Simpsont szerette volna elvenni, aki kétszer elvált már. Mivel Eduárd királyként az anglikán egyház feje is volt, és bizonyos vallási megállapodás szerint nem köthetett házasságot olyan nővel, akinek még él a korábbi férje – hasonló helyzetbe keveredett a későbbiekben Margit hercegnő is –, ezért úgy döntött, ha le is kell mondania a trónról, akkor is feleségül veszi Wallist.

Döntése értelmében Erzsébet apja, Albert György yorki herceg lett a király VI. György néven. Legidősebb gyermekként pedig Erzsébet hercegné lett a trónörökös, ez egyébként több alkalommal is vitát szült húga és közte, mivel amint trónra lépett, Erzsébetnek olyan döntéseket is meg kellett hoznia, amelyek Margit hercegnő életét sem könnyítették meg. Egyébként ha VI. Györgynek és Erzsébet anyakirálynénak időközben fia születik, akkor ő lett volna a trón várományosa, nem II. Erzsébet királynő.

Éhezett a tudásra

Ugyan Erzsébet királynő már gyerekkorától kezdve tanult otthon édesanyjával és annak egyik barátnőjével, ám kezdetben nem kapott olyan oktatást, ami arra készítette volna fel őt, hogy a jövőben egyszer akár királynő is lehet, és emiatt tisztában kell lennie a világ történéseivel. Az etoni főiskola alelnökétől, Henry Martentől tanult jogot, a Canterbury érsek okította vallástörténelemre, illetve francia anyanyelvű nevelőnőktől tanult meg franciául, sőt kiváló úszó volt, még egy bajnokságot is megnyert 13 évesen. Már 1927-ben egy körútra indulhatott volna szüleivel Ausztráliába és Új-Zélandra, ám ekkor még Nagy-Britanniában maradt, mert nem állt készen ekkora utazásra. Ezen év májusában azonban II. Erzsébet és szülei megejtették az első királyi transzatlanti telefonhívást.

A II. világháború alatt is komoly szerepet töltött be. 1939 őszén ugyanis Anglia is becsatlakozott a háborúba, így London a támadások egyik fő célpontja lett, ezért az ottani gyerekeket evakuálták. Erzsébet és Margit hercegnőt is szerették volna Kanadába küldeni, ám az édesanyjuk, Erzsébet anyakirályné ezt nem engedte, így a balmorali kastélyban maradtak, karácsonykor a norfolki Sandringham-birtokra költöztették át őket, majd 1940 májusától a Royal Lodge-ban, végül a Windsor-kastélyban szállásolták el őket, ahol öt évig laktak.

1940-ben már rádión keresztül üzent a háború miatt evakuált gyerekeknek, 1942-ben pedig egy gránátos gárda ezredesévé is kinevezték, akiket 1943-ban látogatott meg, sőt a szüleivel is gyakran járta az országot. Még 18 éves sem volt, amikor már államfői feladatokat láthatott el – egy, a parlament által meghozott új törvény szerint –, legalábbis akkor, amikor az apja távol volt. Még az Alsóház egyik kérdésére is ő válaszolt a király nevében, ekkor már egyre inkább próbálták bevonni őt azon feladatokba, amelyekkel a későbbiekben szembesülnie kellett. A brit hadseregben is szolgált a női haderőben, ahol szerelőnek és sofőrnek képezték ki, ám öt hónapnyi szolgálat után már tiszteletbeli parancsnoki fokozattal tüntették ki. A II. világháború végeztével az emberek örömükben ellepték London utcáit, Erzsébet hercegnő és húga, Margit hercegnő pedig szintén szeretett volna velük együtt ünnepelni. Erre egy későbbi, igen ritka interjúban így emlékezett vissza a királynő:

Megkérdeztük a szüleinket, kimehetünk-e, hogy a saját szemünkkel nézzük meg. Emlékszem, rettegtünk attól, hogy fel fognak ismerni minket. Emlékszem, ismeretlen emberek sorakoztak egymás mögött és sétáltak le a Whitehallon, mindannyiunkat elöntött a boldogság és a megkönnyebbülés.

A walesi politikusok azt javasolták, hogy a 18. születésnapján tegyék walesi hercegnővé II. Erzsébetet. Herbert Morrison belügyminiszter támogatta az ötletet, de a király elutasította, mert úgy érezte, hogy ez a cím kizárólag egy walesi herceg feleségét illeti meg, és mindig is a walesi herceg volt az örökös. Ám 1946-ban mégis beiktatták, mint walesi hercegnőt. 1947-ben Dél-Afrikába is elutazott, ahol a Nemzetközösséghez szólt egy rádióüzenetben: 

Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.

Betoppant a szerelem

Szintén 1947-ben ment feleségül az azóta már elhunyt Fülöp herceghez, akivel másodunokatestvérek voltak IX. Keresztély dán király és harmadunokatestvérek Viktória királynő révén. Már 1939 nyarától leveleztek egymással, ugyan 1934-ben találkoztak először, amikor a királynő még csak 13 éves volt, de rögtön egymásba szerettek. A háború végeztével a király is jóváhagyta a frigyüket, így egybekeltek. Fülöp görög és dán hercegként született Görögországban, ám ezen címeiről lemondott, mikor 1947-ben bejelentették az eljegyzésüket Erzsébettel. Az eljegyzésük híre ugyan nem egy vitát szült, mivel Fülöp hercegnek nem volt stabil pénzügyi háttere, a nővérei náci kötődésű német nemesekhez mentek hozzá, illetve külföldi volt. 

A házasság előtt Fülöp nemcsak a görög és dán címeiről mondott le, hanem az ortodoxról hivatalosan áttért az anglikán vallásra, illetve felvette anyja brit családjának vezetéknevét, a Mountbattent. Közvetlenül az esküvő előtt Edinburgh hercegévé nevezték ki, és megkapta az Ő Királyi Felsége címet. 1947. november 20-án házasodtak össze a Westminster-apátságban. 2500 esküvői ajándékot kaptak a világ minden tájáról. Mivel Nagy-Britannia még nem épült fel teljesen a háború pusztításaiból, a királynőnek szüksége volt akkor még használatos kuponokra, amelyeket beválthatott, és megvásárolhatta a Norman Hartnell által tervezett ruhájához szükséges anyagot. A háború utáni Nagy-Britanniában ugyanakkor az sem volt elfogadható, hogy Fülöp herceg német rokonait, köztük három nővérét meghívják az esküvőre, ahogy a királynő nagybátyja, az egykori VIII. Eduárd király sem lett meghívva.

Egy évre rá, 1948-ban meg is született első gyermekük, Károly herceg, aki a brit öröklési sorrendben jelenleg az első helyen áll. Egy hónappal Károly herceg születése előtt a király szabadalmat adott ki, amely lehetővé tette gyermekei számára, hogy a királyi herceg vagy hercegnő címet viselhessék, amit egyébként nem kaptak volna meg, mivel apjuk már nem volt királyi herceg. 1950-ben II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg második gyereke, Anna hercegnő is világra jött, aki az egyetlen lánygyermekük. Születésekor ugyan a brit trón harmadik várományosa volt (anyja és a bátyja után), Erzsébet trónra lépése után a második lett, jelenleg pedig a 14. helyet foglalja el. A királynő és Fülöp herceg az esküvőt követően ugyan a londoni Clarence-házba költöztek, ám 1949 és 1951 között többször is Máltán éltek hónapokig, ahol a herceg a Királyi Haditengerészet tisztjeként állomásozott. Gyermekeik ez idő alatt Nagy-Britanniában maradtak. 

25 évesen lett királynő

Erzsébet édesapja, VI. György király az utolsó éveiben különböző egészségügyi problémákkal küzdött, Erzsébet pedig gyakran képviselte őt különböző nyilvános eseményeken. 1951 októberében meglátogatta Kanadát, illetve Harry S. Truman amerikai elnököt Washingtonban, ahova magántitkára, Martin Charteris már magával vitt egy nyilatkozattervezetet arra az esetre, ha a király az út közben meghalna. 1952. január 31-én, ugyan orvosai ezt nem tanácsolták, VI. György kikísérte Erzsébetet – aki Kenyán keresztül Ausztráliába utazott – a londoni repülőtérre. Február 6-án reggel pedig a Sandringham-birtokon lévő hálószobájában találták holtan. 56 éves korában hunyt el a szíve koronaereinek trombózisa miatt. A rossz hírt Fülöp herceg közölte az addigra már királynői címet szerzett Erzsébettel, aki azonnal hazautazott. Titkára, Martin Charteris megkérte, hogy válasszon uralkodói nevet, ő pedig Erzsébet szeretett volna maradni, így lett II. Erzsébet királynő. Ez a döntés egyébként sok skótot bosszantott, mivel ő volt az első Erzsébet, aki Skóciában uralkodott. A királyi pár a hazatérés után egyből beköltözött a Buckingham-palotába.

Miután Erzsébet királynő lett, valószínűnek tűnt, hogy a királyi ház Edinburgh hercegének nevét viseli majd, összhangban azzal a szokással, hogy a feleség a férje vezetéknevét veszi fel házasságkötéskor. Fülöp herceg az Edinburgh-házat javasolta, ám az akkori brit miniszterelnök, Winston Churchill és II. Erzsébet királynő nagyanyja, Mária királyné a Windsor-ház megtartását támogatta, ezért 1952. április 9-én Erzsébet nyilatkozatot adott ki, hogy továbbra is Windsor marad a királyi ház neve. A hercegnek pedig ez kicsit sem tetszett.

Én vagyok az egyetlen ember ebben az országban, aki nem adhatja a nevét a saját gyerekeinek

 – panaszkodott akkor a herceg. Ám 1960-ban, Mária királyné 1953-as halálát és Churchill 1955-ös lemondását követően a Mountbatten-Windsor vezetéknevet vették fel Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő férfiági leszármazottai, akik nem viseltek királyi címet.

II. Erzsébet királynő 1952 karácsonyán első ünnepi beszédét is elmondta, ami azóta már hagyománnyá nőtte ki magát, így azóta is minden év karácsonyának első napján, délután három órakor a királynő megjelenik a BBC-n, és szól a brit néphez. A következő évben, 1953-ban, a koronázási előkészületek közepette Margit hercegnő közölte nővérével, hogy feleségül kíván menni a nála 16 évvel idősebb, elvált Peter Townsendhez, akinek már van két fia. A királynő megkérte őket, hogy várjanak egy évet. Bár II. Erzsébet nagyon is megértette húgát, ám abban reménykedett, hogy elfelejtődik az ügy. A magas rangú politikusok egyébként ellenezték Margit hercegnő terveit, ahogy az angol egyház sem engedélyezte az újraházasodást válás után. Azonban ha Margit hercegnő polgári házasságot kötött volna, elvárták volna tőle, hogy lemondjon öröklési jogáról, ezért a hercegnő úgy döntött, hogy feladja Townsenddel dédelgetett terveit.

Az 1953. június 2-i koronázást a tervek szerint bonyolították le, ahogy azt Mária királyné kérte a halála előtt. A Westminster-apátságban zajló szertartást – a kenet és az úrvacsora kivételével – először közvetítették a televízióban. II. Erzsébet koronázási ruháját is Mária királyné utasítására hímezték a Nemzetközösség országainak virágos emblémáival. Ugyanezen évben a királynő és férje hét hónapos világkörüli útra indultak, 13 országba látogattak el, és több mint 40 000 mérföldet (64 000 kilométert) tettek meg szárazföldön, tengeren és légi úton. II. Erzsébet királynő lett Ausztrália és Új-Zéland első uralkodója, aki meglátogatta ezen nemzeteket. Óriási volt az érdeklődés irántuk, becslések szerint Ausztrália lakosságának háromnegyede látta őt. Uralkodása során a királynő több száz állami látogatást tett más országokban és körutakat tett a Nemzetközösségben, ő a legtöbbet utazó államfő.

Igazi világjáró volt

A feladatát mindig is igen komolyan vette, rendszeresen fogadta audienciára az akkori miniszterelnököt, illetve folyamatosan képezte magát, hogy politikai tudását is növelje, így még nagyobb hasznára legyen országának. 1957-ben ő nevezte ki az új miniszterelnököt, Harold Macmillant, ezt királyi előjogával tehette meg egyébként. 1956 novemberében ugyanis Nagy-Britannia és Franciaország megtámadta Egyiptomot, a Szuezi-csatorna elfoglalására tett, végül sikertelen kísérlettel. Lord Mountbatten, Fülöp herceg nagybátyja azt állította, hogy a királynő mindvégig ellenezte a támadást, bár az akkori miniszterelnök, Robert Anthony Eden ezt tagadta, majd két hónappal később lemondott. Ezt követően pedig a királynőnek kellett eldöntenie, kit bíz meg a kormányalakítással, míg végül különböző egyeztetések után Harold Macmillant jelölte ki az uralkodó. 

1957-ben állami látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol a Nemzetközösség nevében beszédet mondott az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén, megnyitotta a 23. kanadai parlamentet, és ő lett az első kanadai uralkodó, aki parlamenti ülést nyitott. Két évvel később, kizárólag Kanada királynőjeként, újra ellátogatott az Egyesült Államokba és Kanadába. Bokros teendői mellett II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg a királyi családot is igyekezett gyarapítani, 1960-ban megszületett második fiuk, András yorki herceg – aki azóta már kegyvesztetté vált, köszönhetően annak, hogy kiskorú elleni szexuális erőszakkal vádolták meg. 

A királynő 1961-ben Cipruson, Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Iránban is járt. Ugyanebben az évben Ghánában tett látogatásakor nagyon féltették őt, mivel Kwame Nkrumah államfő bérgyilkosok célpontja volt, ám az uralkodó megnyugtatott mindenkit afelől, hogy nem kell őt félteni. Harold Macmillan így írt az esetről a későbbiekben: 

A királynő mindvégig teljesen elszánt volt. Nehezen bírja türelemmel azt, hogy filmsztárként kezeljék. Valójában férfi szíve és gyomra van. Szereti a kötelességét, ami azzal jár, hogy királynő.

Az újítások egyébként nagyon is jellemezték a királynő uralkodásának első éveit, igyekezett segíteni abban, hogy az emberek jobban megismerjék a monarchia működését. Fülöp herceg tanácsára egy kiállításon be is mutatták a királyi gyűjteményt 1962-ben, aminek nagy sikere volt. Sőt, ugyanezen évben egy londoni építkezésre is kilátogatott a királyi pár, illetve találkoztak egy helyi családdal az új otthonukban. 

Volt szava a politikában

A királynő még 1957-ben nevezte ki miniszterelnöknek Harold Macmillant, akinek 1963-as nyugdíjazása miatt arról is döntenie kellett, ki legyen az utódja. Alec Douglas-Home-ot, a konzervatív párt vezetőjét nevezte ki, ám ez a döntése nem kis ellentéteket szült, aminek következtében 1965-ben megfosztották azon királyi előjogától, hogy beleszólhat a következő miniszterelnök megválasztásába. A konzervatívok által bevezetett új választási eljárás szerint ők dönthették el, ki vezeti a pártot. 

1964-ben megszületett Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő utolsó közös gyereke, Eduárd wessexi gróf, aki jelenleg a 13. a trónöröklési sorrendben. Ugyanezen évben, mielőtt a királynő körbejárta volt a kanadai Québec egyes részeit, a sajtó arról számolt be, hogy az ottani szeparatista mozgalom szélsőségesei II. Erzsébet királynő meggyilkolását tervezték. Ugyan nem tettek kísérletet erre, de lázadás tört ki, amíg az uralkodó Montréalban volt. A királyi család életében fontos eseménynek számított Károly herceg trónörökössé avatása is, aminek következtében 1969-ben megkapta a Wales hercege címet. 200 millióan követték a szertartást a tévében. A királynő még abba is beleegyezett, hogy egy dokumentumfilmet készítsenek a királyi családról, ami 1969-ben jelent meg végül, és rengetegen, közel 30 millióan voltak kíváncsiak rá. Bár ezt a filmet 1972-ben letiltotta a királynő, mert túl tolakodónak tartották, így a királyi levéltárba került. Tavaly azonban valaki feltöltötte a YouTube-ra, ahonnan a BBC kérésére letörölték, ennek ellenére jópár oldalon elérhetővé vált. 

II. Erzsébet királynő a külföldi utazásaival kapcsolatban forradalmasította a városi sétát, aminek köszönhetően több hétköznapi emberrel is találkozhatott, elődei ilyet nem csináltak korábban. Első királyi sétájára egy ausztráliai és új-zélandi körút során került sor 1970-ben. II. Erzsébet királynő volt az első brit uralkodó, aki 52 év után újra betette a lábát Németországba, hogy megnézze a berlini falat. 1972-ben Jugoszláviába látogatott, ami akkor még kommunista állam volt, majd Hongkongban is járt. Szintén 1972-ben az akkori japán császárt, Hirohitót fogadta – ő volt az első, aki hivatalos látogatásra érkezett Angliába a második világháború után. Fontos szerepet vállalt a királyi család abban is, hogy támogassák a Nemzetközösség fejlődését, illetve a különböző országok függetlenedését. (A Nemzetközösséget a Brit Birodalomból kialakult független államok hozták létre, jelenleg 53 állam a tagja. A csoporton belül 15 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismerik el uralkodójuknak és államfőjüknek.) 1975-ben azonban Hirohito császáron volt a sor, hogy fogadja a királynőt, aki Japánba látogatott, igazi világjáró volt.

A királynő 1974-ben még Ausztráliában is járt, ám végül haza kellett utaznia, mivel rendkívüli választást írtak ki. Az Alsóházban egyik párt abszolút többsége sem volt meg, így lehetőségként az is felmerült, hogy a királynőnek kellene támogatnia egy koalíciót a konzervatívok és a liberálisok között anélkül, hogy először megbízást adott volna a legnagyobb pártnak, hogy alakítsanak kormányt. Ám végül ez nem így lett, és Harold Wilson lett a miniszterelnök. Egy évvel később, az 1975-ös ausztrál alkotmányos válság tetőpontján Sir John Kerr főkormányzó menesztette Gough Whitlam ausztrál miniszterelnököt, miután az ellenzék által irányított szenátus elutasította Whitlam költségvetési javaslatait. Mivel Whitlam többséget szerzett a képviselőházban, Gordon Scholes házelnök fellebbezett a királynőnél, hogy vonja vissza Kerr döntését. A királynő azonban visszautasította, mondván, hogy nem avatkozik bele az ausztrál kormány döntéseibe.

A királynő már akkor is körútra indult, miután elfoglalhatta a trónt, ám uralkodásának 25. évfordulója tiszteletére 1977-ben ismét járni kezdte az országot Fülöp herceggel, illetve a Nemzetközösség különböző államaiba is ellátogattak, összesen körülbelül 90 ezer kilométert tettek meg. Az ünnepségek ismét megerősítették a királynő népszerűségét, annak ellenére, hogy a sajtó gyakorlatilag szétszedte Margit hercegnőt a férjétől, Lord Snowdontól való válása miatt. 1978-ban a királynő az Egyesült Királyságban fogadta Románia kommunista vezetőjét, Nicolae Ceaușescut és feleségét, Elenát, még annak ellenére is, hogy úgy gondolta: „vér tapad a kezükhöz". II. Erzsébet királynőt érhette az a megtiszteltetés is, hogy a Buckingham-palotában fogadhatta az első brit női miniszterelnököt, Margaret Thatchert, akit 1979-ben választottak meg. Ugyanezen évben ő lett az első brit uralkodó, aki a Közel-Keletre látogatott.

Sir Paul Martin korábbi kanadai miniszterelnök elmondása szerint az 1970-es évek végére a királynő aggódott amiatt, hogy a koronának „kevés értelme van”. 1980-ban pedig két csapás is érte, mivel ekkor leplezték le Anthony Bluntot, a Queen's Pictures korábbi történészét, mint kommunista kémet, illetve ekkor gyilkolták meg sógorát, Lord Mountbattent. Ebben az évben azonban alkalma nyílt találkozni az akkori pápával, II. János Pállal a Vatikánban. 

Komoly viszályok alakultak ki

Ugyan a királynő uralkodásának első évtizedei viszonylag nyugodt körülmények között teltek, ám az 1980-as évekre már minden megváltozott. Az 1981-es Trooping the Color ceremónián ugyanis hat lövést adtak le közelről a királynőre, amint a londoni The Mall úton lovagolt. A rendőrség később felfedezte, hogy vaktölténnyel lőtt a 17 éves támadó, Marcus Sarjean, akit végül öt év börtönbüntetésre ítélték, majd három év után szabadlábra helyezték. Hónapokkal később a királynőt újabb támadás érte az új-zélandi Dunedinben tett látogatása során. A 17 éves Christopher John Lewis ugyanis egy puskával lövést adott le a királynő tiszteletére rendezett felvonulásra néző egyik épület ötödik emeletéről, ám a lövéseket elvétette. Lewist letartóztatták, de soha nem vádolták meg gyilkossági kísérlettel vagy hazaárulással, ám a fegyverhasználat miatt három év börtönre ítélték. Két évvel a büntetés kiszabása után megpróbált megszökni egy pszichiátriai intézetből, hogy meggyilkolja Károly herceget, aki Diana hercegnével és fiukkal, Vilmos herceggel utazott az országba.

A királynőnek egy olyan komoly konfliktussal is szembesülnie kellett, ami 1982-höz kötődik, amikor a brit hadsereg szerette volna visszafoglalni a Falkland-szigeteket Argentínától, a hadsereg parancsnoka pedig a királynő volt, aki igencsak aggódott, mivel második fia, András herceg a háborúban szolgált helikopterpilótaként. A brit csapatoknak végül két hónapig tartó küzdelem árán sikerült visszafoglalniuk a területet. Ugyanebben az évben egyébként vallási szempontból is megtört a jég, mivel 450 év után újra egy pápa, II. János Pál látogatott Angliába, akit a Buckingham-palotában fogadott a királynő. Bár ebben az esztendőben hívatlan vendége is akadt, ugyanis egy betörőt, Michael Fagant találta a szobájában, pontosabban arra ébredt, hogy betört. Ugyan a segítség csak két hívás után érkezett meg, a betolakodót végül kikísérték a palotából. Azonban nemcsak a királynő fogadott vendéget, hanem ő is útra kelt, így igyekezett megerősíteni kapcsolatait a Nemzetközösséghez tartozók államokkal. Ennek keretében a Karib-szigetekre, Kanadába, Új-Zélandra és Ausztráliába látogatott. 1983-ban megnyitotta a jamaicai parlamentet, 21 évvel azután, hogy kikiáltották a függetlenségüket. 

Az 1980-as évek azért is meghatározó évtized volt a királyi család életében, mivel ekkor kezdtek el igazán terjedni a famíliáról szóló pletykák, melyek nagy része egyáltalán nem volt igaz. Egy volt közülük az, miszerint a királynő aggódik amiatt, hogy Margaret Thatcher gazdaságpolitikája a társadalmi megosztottságot erősíti, és aggodalomra ad okot a magas munkanélküliség, a zavargások, a bányászsztrájk erőszakossága és a Thatcher-féle gazdasági helyzet. Ám a köztük lévő viszályokról szóló híreket meghazudtolva Thatcher később személyes csodálatát fejezte ki a királynő iránt, aki két kitüntetésben részesítette Thatchert, mikor leváltották. 

A másik háborús helyzet pedig csaknem tíz évvel később, 1991 elején robbant ki, amikor az iraki hadsereget szerették volna elzavarni Kuvaitból a Perzsa-öbölnél. Az ENSZ-koalíciónak végül sikerült felszabadítania Kuvaitot, a brit hadsereg összesen 43 ezer fő katonát küldött, hogy a többi szövetségessel, köztük az Egyesült Államokkal, Törökországgal, Szaúd-Arábiával együtt kiűzzék az iraki erőket. 

Még Magyarországon is járt

1992 elején újabb dokumentumfilm készült a királynőről Elizabeth R címmel, amit nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem a világ több mint 25 országában sugároztak a tévében. Az 1992-es év vége azonban egyáltalán nem alakult jól, mivel tűz ütött ki a királynő kedvenc lakhelyén, a Windsor-kastélyban. Annak érdekében, hogy fedezni tudják a felújítási költségeket, az uralkodó úgy döntött, 1993 nyarától engedélyezi, hogy látogatni lehessen a Buckingham-palota bizonyos szobáit, amelyek azóta is látogathatók az év egyes szakaszaiban. 1992. november 24-én rubinjubileumának tiszteletére beszédet mondott, amelyben annus horribilisnek, azaz borzalmas évnek nevezte az 1992-es esztendőt, amikor is az alábbiak történtek:

  • magánvagyonára vonatkozó sajtóbecslések miatt egész Nagy-Britannia megorrolt a királyi családra, 
  • márciusban a fia, András herceg és felesége, Sarah Ferguson elváltak,
  • Mauritius leváltotta őt az államfői posztról,
  • áprilisban lánya, Anna hercegnő elvált Mark Phillips kapitánytól,
  • egy októberi németországi állami látogatása során Drezdában a dühös tüntetők tojással dobálták meg,
  • novemberben nagy tűz ütött ki Windsorban-kastélyban.

Az uralkodó egyébként a 90-es években is járta a világot, köztük Magyarországon is megfordult 1993-ban. II. Erzsébet brit királynő és férje, Fülöp herceg 50 percet töltött az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást néztek meg. A könyvtár gyűjteményéből egyébként kiállítottak egy XVI. századi könyvet is, amely metszeteket tartalmazott, köztük Oxfordról és a Windsor-kastélyról is. A kiállítás második része II. Erzsébet magyar származású felmenőjére, Rhédey Claudiára emlékezett, aki II. Erzsébet ükanyja volt. Magyarország mellett pedig Oroszországban is megfordult 1994-ben, illetve két európai országban, Lengyelországban és Csehországban 1996-ban.

Az 1996-os év egyébként perrel zárult, a királynő beperelte a The Sunt szerzői jogok megsértése miatt, miután két nappal a szokásos karácsonyi beszéde előtt közzétették üzenetének szövegét. Az újság kénytelen volt fizetni az ügyvédi költségeket, míg 200 ezer fontot adományoztak jótékony célra. A királyi család az ezt követő években is a nyilvánosság kereszttüzében élte mindennapjait, egyre több pletyka terjengett Diana hercegné és Károly herceg házasságának helyzetéről, illetve többen is kritikát fogalmaztak meg önmagában a monarchiával kapcsolatban. 

Diana hercegné 1997. augusztus 31-én bekövetkező halála közvetetten nem érintette a királyi családot, mivel ekkorra már elvált Károly hercegtől. Vilmos és Harry hercegeket azonban a Balmoral-kastélyban tartotta a királynő és Fülöp herceg, hogy megóvják őket a sajtótól. Ám a királyi család hallgatása és elzárkózása, valamint a Buckingham-palotánál lévő zászló félárbócra engedésének elmulasztása közfelháborodást váltott ki. Az ellenséges reakció nyomására a királynő beleegyezett, hogy visszatér Londonba, és szeptember 5-én, a közkedvelt hercegné temetésének napján mégis nemzeti beszédet mondott, amelyben elismerte Diana munkásságát. Egyébként nemcsak Diana hercegné halála miatt kellett szólnia a néphez az ezt követő időszakban, akkor is nemzeti gyászt rendelt el, amikor 2001. szeptember 11-én terroristatámadás volt az Egyesült Államokban, illetve 2002-ben Balin, ugyanis mindkét támadás halálos áldozatai között voltak britek és ausztrálok. 

Gyásszal indult a második évezred

A 2000-es évek sem indultak fényesebben, 2002. február 9-én 71 éves korában agyvérzésben meghalt II. Erzsébet királynő húga, Margit hercegnő, majd pár hétre rá, március 30-án az édesanyja is, Erzsébet anyakirályné, aki 102 éves volt. Ugyanezen évben ünnepelte a trónra lépésének 50. évfordulóját, ám ekkor még csak a 2. volt a leghosszabb ideje uralkodó britek között. Az első helyen ekkor még üknagyanyja állt, Viktória királynő, aki 63 évig és 217 napig volt trónon. A trónra kerülésének 50. évfordulóját ünnepelve a Buckingham-palotában két hangversenyt is tartottak, illetve az uralkodó több országba ellátogatott, köztük  Jamaicába, Új-Zélandra, Ausztráliába és Kanadába, azonban az Egyesült Királyságon belül is körútra indult, és összesen hetven városban fordult meg. 

Bár általában egész életében egészséges volt, 2003-ban a királynő térdműtéten esett át, négy évvel később, 2006 októberében pedig lemaradt az új Emirates Stadion megnyitójáról, mert gond volt a hátizmával. Ebben az évben ünnepelte 80. születésnapját is egy nyilvános sétával, illetve olyan időseket is megvendégelt, akik szintén azon a napon lettek 80 évesek, mint ő. Ebben az évben kezdték el vetíteni egyébként A Királynő című filmet is, ami Diana hercegné halála köré körvonalazódott, továbbá azt is kivesézték, hogyan fogadta a királyi család a halálhírt. Ez a film egyébként 2007 januárjában jelent meg Magyarországon. A 2007-es év végén a királyi pár pedig már gyémántlakodalmat ünnepelt, 60 éve voltak ekkor házasok. 

Már közel járt Viktória királynőhöz

Már a 2010-es évek legelején szemtanúi lehettünk egy óriási királyi eseménynek, amikor 2011. április 29-én Károly herceg fia, Vilmos herceg elvette feleségül Kate Middletont a Westminster-apátságban. Ezt a napot az Egyesült Királyságban munkaszüneti nappá nyilvánították. A ceremóniáról készült tévéközvetítést a világ szinte összes országában leadták. Az esküvőt követő évben két fontos esemény is volt. Nyáron megtartották a királynő trónra lépésének 60. évfordulója miatt rendezett ünnepséget, így közel járt már Viktória királynő rekordjához, aki 63 évig volt trónon. Miközben a királynő a jubileumi ünnepség részeként utazott el Manchesterbe, meglepetésszerűen feltűnt egy esküvőn a manchesteri városházán, amely aztán bekerült a nemzetközi híradásokba. Továbbá II. Erzsébet nyithatta meg a 2012-es londoni olimpiát is, ezzel ő lett az első olyan államfő, aki két különböző országban két olimpiát nyitott meg.  

2013. március 3-án a királynőt elővigyázatosságból kórházba vitték, miután gyomorbélhurut tüneteit észlelték nála. Másnap azonban már vissza is tért a Buckingham-palotába. 2015. szeptember 9-én pedig sikerült túlszárnyalnia üknagyanyját, hiszen ekkor már 23 226 napja volt trónon, amivel megdöntötte a rekordot, így ő lett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója. Bhumibol thaiföldi király 2016. október 13-án bekövetkezett halála után ő lett a leghosszabb ideje regnáló uralkodó is, majd 2017. november 21-én Robert Mugabe lemondásakor a leghosszabb ideje hivatalban lévő államfő, 2017. november 20-án pedig az első brit uralkodó, aki platina házassági évfordulót ünnepelt, mivel már 70 éve voltak együtt Fülöp herceggel. 

2018. április 20-án a Nemzetközösség kormányvezetői azt is bejelentették, hogy Károly herceg lesz a királynő utódja a Nemzetközösség élén. II. Erzsébet kijelentette, őszinte vágya volt, hogy elsőszülött fia legyen az utódja. A királynőnek ugyanakkor igen nagy fejtörést okozhattak az utóbbi évek, mivel nemcsak fia, András herceg miatt kell aggódnia, akit szexuális erőszakkal vádolnak, hanem Harry herceg és Meghan Markle miatt is, akik búcsút mondtak királyi kötelezettségeiknek és az Egyesült Államokba költöztek, ami nem kis tortúrával járt.

Ma már mást jelent brit uralkodónak lenni

A koronavírus-járvány kitörésekor, 2020. április 5-én II. Erzsébet királynő rendkívüli beszédet mondott a tévében, amely azért is volt különleges, mert a karácsonyi felszólalásain kívül ez volt a negyedik alkalom, hogy a népéhez kellett szólnia. Legutóbb édesanyja halálakor, 2002-ben tette meg, előtte 1997-ben Diana hercegné temetése előtt, illetve 1991-ben az első öbölháború idején.

Szeretnék köszönetet mondani azoknak is, akik otthon tartózkodnak, és ezzel segítenek megvédeni azokat, akik most a legsérülékenyebbek. Ezzel megkímélnek számos családot attól a fájdalomtól, amit már így is sokaknak át kellett élniük

 – mondta a beszédében akkor.

A járvány közepette megtörtént az is, amitől nemcsak a királynő, hanem az egész világ tartott: 2021. április 9-én, két hónappal a 100. születésnapja előtt, 99 éves korában elhunyt Fülöp herceg. A királynő úgy nyilatkozott férje haláláról, hogy "hatalmas űrt hagyott az életében".

II. Erzsébetnek 2021 őszén egészségügyi problémái is lettek, amelyek miatt rövid időre kórházba került, így le kellett mondania a programjait. Októberben sétapálcát kezdett használni a nyilvános eseményeken, korábban 2004-ben, egy műtét után látták sétapálcával utoljára. Ezen problémákon kívül azonban az uralkodó remek egészségnek örvend, így még az is lehet, hogy megdönti édesanyja rekordját, aki 102 éves korában hunyt el. Bár a királynő jogai már meglehetősen megfogyatkoztak ahhoz képest, hogy a trónra lépésekor mekkora hatalma volt.

Napjainkban már inkább névlegesnek mondható a királynő szerepe, mivel a kormányzat terhe az őt uralkodóként elismerő országok miniszterelnökei és parlamentjei között oszlik meg. Ugyan bizonyos törvények elfogadásánál van vétójoga, de ezzel még nem élt, ahogy azon jogait sem gyakorolja, amelyeket a kanadai kormány biztosít neki. Ő a nemzetközösségi királyságok feje, ahol mind II. Erzsébet a királynő, így ő a világ egyetlen olyan uralkodója, aki egyszerre több országnak is az államfője. Érdekesség, hogy a királynő nem vonható felelősségre a tetteiért, tehát mondhatni érinthetetlen. Szavazati joga azonban nincsen, illetve a parlamenti alsóházba sem léphet be, erről I. Károly tehet, aki 1642-ben egy fegyveres őrrel érkezett az alsóházba, ahol öt képviselőt is letartóztatott. 

A királynő számos előjoggal rendelkezik, ám a miniszterelnök kijelölésén kívül kevés olyan alkalom van, ahol ezeket érvényesíthetné. A kormány 2004-ben nyilvánosságra hozott egy listát azon jogokról, amelyek megilletik a királynőt, ám ezek többnyire mind inkább vészhelyzetben gyakorolhatók: 

  • kijelölheti a miniszterelnököt (ezt utoljára 1963-ban tette meg),
  • nemcsak a miniszterelnököt, hanem a kormányát is elbocsáthatja,
  • kijelölhet minisztereket, akiket el is bocsáthat,
  • ha a miniszterelnök úgy határoz, megvétózhatja a parlament feloszlatását,
  • elnapolhatja vagy akár be is idézheti a parlamentet,
  • kinevezheti az anglikán egyház érsekeit és püspökeit,
  • a brit hadseregnek parancsot adhat,
  • a brit hadseregben szolgáló tisztviselőknek is adhat megbízást, 
  • a brit haderőt külföldre küldheti,
  • bejelenthet háborút, illetve békét írhat alá,
  • a Királynő Tanácsát is beidézheti,
  • visszavonhat vagy akár kibocsáthat útleveleket,
  • kitüntetéseket és címeket adhat, illetve vehet el,
  • vállalatokat hozhat létre okiratokkal,
  • gyakorolhatja az uralkodói kegyelmet bárki esetében, 
  • elutasíthatja az uralkodói jóváhagyást,
  • aláírhat és értékelhet megegyezéseket, 
  • elutasíthatja a királynő hozzájárulását, ami szükséges egy rendkívüli döntés elfogadásához (ezzel a jogával 1999-ben élt legutóbb).

Nem tudni, mekkora a vagyona

A királynő személyes vagyona már évek óta találgatások tárgyát képezi. 1971-ben korábbi magántitkára, Jock Colville, illetve bankjának, a Couttsnak az igazgatója 2 millió fontra becsülte a vagyonát (2020-ban ez körülbelül 29 millió fontnak, azaz 12,1 milliárd forintnak felel meg). 1993-ban a Buckingham-palota a 100 millió fontra vonatkozó találgatásokat túlzónak nevezte. 2002-ben a királynő egy becslések szerint 70 millió font (jelenlegi árfolyamon 29,2 milliárd forint) értékű birtokot örökölt anyjától. A Sunday Times Rich List 2020 a személyes vagyonát 350 millió fontra (jelenlegi árfolyamon 149 milliárd forintra) becsülte, ezzel a 372. leggazdagabb ember az Egyesült Királyságban. 

A több ezer történelmi műalkotást és a brit koronaékszereket magába foglaló királyi gyűjtemény erre a célra létrehozott alapítványok tulajdonában vannak, akárcsak a hivatalos rezidenciái, mint például a Buckingham-palota és a Windsor-kastély, tehát a királynő mondhatni csak haszonélvezője. Azonban a norfolki Sandringham és a Balmoral-kastély már személyesen a királynő tulajdona. A The Crown Estate kezeli a 7,3 milliárd fontra (jelen árfolyam szerint 3046 milliárd forintra) becsült koronabirtokokat, ám II. Erzsébet királynő ezek felett sem rendelkezik, illetve az ezekből befolyó összegeket is be kell szolgáltatnia a brit költségvetésnek.

Nagy ünnepséggel készülnek

Az Egyesült Királyságban, a Nemzetközösségben és szerte a világon egy éven át tartó ünnepségek lesznek, hogy méltóan megünnepeljék a királynő történelmi uralmát. Ennek csúcspontja egy négynapos brit munkaszüneti hétvége lesz június 2. csütörtök és június 5. vasárnap között, amire rengeteg programmal készülnek, köztük egy pudingversennyel. (Nagy-Britanniában mást jelent a puding, mint nálunk, az ottani inkább hajaz egy süteményre, mintsem arra a pudingra, amit mi ismerünk.)

Egy vadonatúj "puding" megalkotására indítanak országos sütőversenyt, amelyet Őfelsége 70 éves uralkodása alkalmából a királynőnek szentelnek. A megmérettetésre 8 éves és annál idősebb brit lakosok jelentkezését várják, akik közül öt döntős készítheti majd el a pudingját egy szakértő zsűri számára, köztük Dame Mary Berrynek, Monica Galettinek és a Buckingham-palota főszakácsának, Mark Flanagannek. A nyertes receptet a nagyközönség számára is elérhetővé teszik, a pudingot pedig a jubileumi hétvégén kóstolhatják majd meg. 

Június 2-án a királynő születésnapi ünnepségén (Trooping the Colour) több mint 1400 katona, 200 ló, 400 zenész gyűlik majd össze. A Buckingham-palotától kezdődően a felvonulás a The Mall úton lefelé fog haladni a Horse Guard's Parade felé, amelyhez a királyi család is csatlakozik lovaskocsikkal. A felvonulást az égen átvonuló katonai repülők fogják zárni, amelyeket a királynő és a királyi család tagjai a Buckingham-palota erkélyéről néznek majd. A platinajubileum alkalmából folytatódik az Egyesült Királyság nagy hagyománya, hogy a királyi jubileumokat, esküvőket és koronázásokat jelzőfények meggyújtásával ünneplik. Több mint 1500 ilyen fény világít majd az Egyesült Királyságban, a Csatorna-szigeteken, a Man-szigeten és az Egyesült Királyság tengerentúli területein. A fő jelzőfényt egy különleges ceremónia keretében gyújtják majd meg a Buckingham-palotában.

Június 3-án a királynő uralkodásának hálaadó istentiszteletét tartják meg a Szent Pál-székesegyházban. Másnap II. Erzsébet királynő a királyi család tagjai kíséretében részt vesz az Epsom Downs-i derbin. A BBC különleges élő koncerttel készül a Buckingham-palotában, amelyet közvetíteni is fognak, számos világsztárt is meghívtak, hogy megünnepeljék a királynő hét évtizedes uralkodásának legjelentősebb pillanatait. Ezen az eseményen egyébként a brit lakosok is részt vehetnek majd.

Június 5-én rendezik meg országszerte a nagy jubileumi ebédet, aminek alkalmából a barátok, családtagok összegyűlnek, hogy együtt egyenek. Eddig több mint 1400-an jelentkeztek, hogy ilyen rendezvényt bonyolítanának le. Szintén aznap lesz a jubileumi parádé, amelyen művészek, előadók, táncosok, zenészek, katonák, munkások és önkéntesek együtt mesélik majd el a királynő 70 éves uralkodásának történetét a lehető legkreatívabb módon. Az esemény részét képezi majd a River of Hope, amely alkalmával kétszáz selyemzászló mozgó folyóként jelenik majd meg a The Mall úton. Általános és középiskolás gyerekeket kérnek fel, hogy ábrázolják, milyen reményeik és törekvéseik vannak a bolygóval kapcsolatban a következő 70 évre. Ezekből az alkotásokból egy válogatás kerül majd a selyemzászlókra, amelyeket a középiskolás diákok visznek a díszbemutatón.  

Ám további törekvések is vannak, amelyekkel a királynő hét évtizedes uralkodását tisztelik meg. A jubileumi év kezdetekor a Queen's Green Canopy projekt keretében már több mint 60 ezer fát ültettek el az Egyesült Királyságban, sőt 70 ősi fa és erdő védelmén is dolgoznak, amelyek értékes részét képezik az Egyesült Királyság örökségének és történelmének. Ez a projekt egyébként a következő két évben is folytatódni fog. Mindemellett 2022 júliusától a hivatalos királyi rezidenciákon három különleges kiállítást rendeznek, amelyek II. Erzsébet királynő uralkodásának jelentős eseményeit mutatják be. A Buckingham-palota látogatható termeinek nyári megnyitóján a Dorothy Wilding fotós által a királynőről 1953 és 1956 között készített portrékat, valamint az uralkodó személyes ékszereit lehet majd megtekinteni. Sőt, a királynő koronázása alkalmával viselt ruhája is látható lesz a Windsor-kastélyban, míg a Holyroodhouse-palotában az alkalmanként viselt ruháit lehet majd megnézni. 

Az ünnepség a királynő magánbirtokait is érinteni fogja, a Sandringham-kastélynál található Royal Parklandben például ingyenesen lehet majd megtekinteni nagyképernyőn a BBC által rendezett élő koncertet. A Sandringham-jelzőfény meggyújtása is a Royal Parklandben lesz, amelyhez a Norwich Pipe Band és a Hunstanton Band zenekar fogja biztosítani a zenei aláfestést. A május 12. és 15. között megrendezett jubileumi ünnepségen több mint 500 ló és 1000 előadó lesz látható egy 90 perces előadás keretében. A show egyébként ugyanabban az arénában lesz majd, ahol a Royal Windsor Horse Show is, amelyen lovak vonulnak fel, azonban minden rendezvényen arra fognak összpontosítani, hogy a lehető legjobban mutassák be a 70 éve trónon lévő II. Erzsébet királynő életének legjelentősebb pillanatait. 

(Via Wikipedia , Royal.uk)

(Borítókép: II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg a koronázási ceremónia után 1953. június 2-án. Fotó: INTERCONTINENTALE / AFP)