Magyar térítők a Mennyei Birodalomban

2016.06.06. 01:06 Módosítva: 2016-07-09 23:26:03
Magyar szerzetesek konfuciánus módra vágott ritkás szakállal, kínai gyerekek nevetgélve silabizálják a magyar újságot: a jezsuita misszionáriusok Kínában végzett munkájának páratlan dokumentumai a Jezsuita Levéltárban őrzött fényképek. A két világháború közötti felvételek most a Fortepanra is felkerültek: magyar iskola a Sárga-Folyónál, amikor még nagy kincs volt Kínában a bicikli.

A Fortepan a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

A kínai-magyar kapcsolatok természetesen nem az 500 forintos menükkel, a józsefvárosi piaccal, de még csak nem is a Kádár-rendszert balról forradalmasítanó kívánó maroknyi maoistával kezdődtek; fontosak és régebbiek a részben vallási kontaktusok. Miközben a keleti spirituális divatok keltettek már némi érdeklődést az ilyesmire fogékony hazai körökben, a két világháború között jelentős magyar keresztény térítőmunka zajlott Kínában. 2030-ra (nem sci-fi, 14 éves távlatról beszélünk) állítólag Kínában él majd a világon a legtöbb keresztény, de amikor a magyar jezsuiták a húszas években elindították a missziójukat a Táming nevű városkában (kínai léptékekről van szó), még csak úgy 4 millióan lehettek. Ebből a magyarok által lefedett jó megyényi területen úgy 20 ezer kínai katolikus élhetett. Mire 1947 körül a szerzeteseknek el kellett menekülniük az akkorra kommunistává váló egykori Mennyei Birodalomból, megduplázták az általuk gondozott hívek számát, a misszió épületeiből azonban hamarosan párttanodák lettek. Hogy mi történt a köztes bő két évtizedben, arról azok a fényképek tanúskodnak, melyek a Jezsuita Levéltár után digitalizálva már a Fortepanon is láthatóak.

A cikkben Vámos Péter tanulmányaira és Mihalik Béla, a Jezsuita Levéltár vezetőjétől kapott sok segítségére támaszkodtunk - köszönet érte.