Ilyen lett volna P. Howard fotóalbuma // Párhuzamos életrajzok

Balassa Péter, a Cirko-Gejzír vezetője évtizedekkel ezelőtt vett egy fotóalbumot az Ecseri piacon. A kuszán odavetett képeken az 1920-1930-as évek pezsgő római-parti vízi élete, unatkozó európai kisvárosok és nyüzsgő metropoliszok, barátok és futó ismeretségek emléke villan fel. De a legizgalmasabbak az ismeretlen gyarmati Afrikáról és a világ minden tájának kikötőiről készült fotók. És aki életében egyetlen könyvet is olvasott a P. Howard-összesből, rögtön felteszi magának a kérdést, hogy vajon nem Rejtő Jenő sohasem ismert fotóalbuma került-e elő. A rejtélyes patchwork-albumból ugyan nem derül ki a készítő vagy a tulajdonos neve, ám a pár fotón szereplő napbarnított arcú férfi inkább a disztingvált filmsztár Ráday Imréhez, mint a boksz-orrú Rejtő Jenőhöz hasonlít. Minden más azonban homályos vele kapcsolatban.

A Fortepan a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Mi kergette végig kontinenseken, tengereken és óceánokon: munka, kaland vagy szerelem? Utazott egyedül és utazott régi cimborákkal. Már az 1930-as években rájött, hogy a társasutazásokon túl is van élet, és a járt utat járatlanért sokszor elhagyta. Azt az életet élte, amelyet Rejtő a hőseinek megírt. Vagy éppen a mi titokzatos kalandorunk lett volna az egyik minta P. Howard történeteihez? Mindmáig két legenda feszül egymásnak. Az egyik szerint Rejtő életében nem hagyta el Budapestet és a pesti kávéházak biztonságos falait, minden története fikció, a másik szerint viszont becsavarogta a fél világot, és könyveiben valójában a memoárjait írta meg. A sokáig kiadatlan Megyek Párizsba, ahol még nem haldokoltam című útinaplójában Rejtő több európai várost is felsorol, ahol 1927 és 1930 között alkalmi munkákból éldegélt és tökéletesítette nyomoriróniáját. Thuróczy Gergely Rejtő-kutató szerint „nem zárható ki, hogy a leírt kalandok egy részét barátai és alkalmi ismerősei elbeszéléséből merítette.” Talán éppen az album készítőjétől? 

Köszönet dr. Lajtai Lászlónak és damusznak az album feldolgozásáért és a képek megfejtéséért.

A Rejtő Jenőre vonatkozó részekhez a Thuróczy Gergely szerkesztésében megjelent Az ellopott tragédia (2015) és A megtalált tragédia (2016) című köteteket használtuk.