Amur a Balatonban, l’amour Tihanyban

TOLG ANNA 2 -1289
Gimnazista korától érdekelték a vízi élőlények, az egyetemen az egyik legnevesebb halászatbiológus lett a professzora, így ezzel eldőlt a sorsa. Tölg István 1956-ban, huszonévesen kezdett a mai Balatoni Limnológiai Intézet elődjében. A Klebelsberg-alapítású, nagy múltú, az MTA szárnyai alá vett intézetben felsőbb utasításra évekig többet foglalkoztak például nyulakkal, mint a Balaton vízi életéhez kapcsolódó kutatásokkal. Tölg az intézet új aranykorának tanúja lett, amely nemcsak sikeres kutatásokat, hanem legendás társasági életet is jelentett. Erről szól Szalay Károly regénye, a Bikakolostor. „Az volt az intézet varázsa, hogy barátok vártak, dumák, viták, izgalmak a laboratóriumokban, izgalmak a hálószobákban, potya nők a strandon, és persze érdekes politikai hírek is esetleg”– áll a könyvben, amelyben Tölg a Felvidékről öt szatyorral kidobott Tass neve alatt bukkan fel.

A most bemutatott fotók a Balatonon és Dinnyésen készültek – itt szaporított amúrt és busát két évig Tölg István, mielőtt a százhalombattai Temperáltvízű Halszaporító Gazdaság igazgatója lett csaknem két évtizedre. A többszáz, sokszor saját fotójával kísért szakcikket, illetve könyveket is író halászatbiológus 2009-ban halt meg.

(Borítókép: Amur a Dinnyési Halgazdaságból, hatvanas évek vége. Tölg Anna / FORTEPAN)