Akadékoskodnék egy kicsit, de nem Boldvai védelmében, csak az akadékoskodás gyönyöréért. :-)
Kedves dekóder. Ha tényleg alibije van a palinak, akkor miért érdekes az, hogy most került elő? Az alibi vagy elfogadható, vagy nem. Egyébként ráadásul számtalan(1) logikus és elfogadható magyarázata lehetséges, hiszen borzasztóan kevés információ áll rendelkezésünkre. Az ügy ráadásul messze mélyen politikai, tehát a legkevésbé sem hiszem, hogy ez lenne a legfontosabb csomópontja.
(1) Kedvedért egy lehetségeset megemlítek. Mondjuk a hivatkozott telefonbeszélgetés a tárgyalás folyamán igen zavaros körülmények között lett elővezetve. Tocsik hol elmondta, hol visszavonta a vallomását, és a védőügyvéd egyszerűen nem jutott hozzá a vallomásához. (Panaszkodott is annak idején erről) Amikor szóüba került, Boldvai tagadta, hogy egyáltalán beszéltek volna. Ám nem szabad elfelejteni, hogy közben eltelt elég hosszú idő és csak később, az ítélet után néztek utána a dátumnak. Boldvai egyébként egy percig sem hitte, hogy el fogják ítélni. De ez csak egy teljesen kitalált változat, a kedvedért. :-)
Én azt szeretném, ha az igazság kiderülne. ha kiderülne, mi történt és ha a bűnösöket megbüntetnék.
Én azt hiszem, hogy az igazságot sosem tudjuk meg. :-(( Ehhez képest nem érdekel Boldvai alibije.
Boldvai a tegnapi bírósági tárgyaláson elővette az útlevelét, ezzel igazolva, hogy azon a napon, amelyen Tocsik szerint ő a Köztársaság térről beszélt volna telefonon a jogásznővel, külföldön volt.
Két dolgot nem értek. Ha jól emlékszem, Tocsik és Boldvai mobiltelefonon beszélt egymással, vagyis ettől még Boldvai lehetett külföldön. De ha rosszul emlékszem, és vezetékes telefonon beszéltek egymással: hol volt Boldvai útlevele és emlékezete az elsőfokú tárgyaláson?
Egyre többen adnak hangot azon véleményüknek, hogy a bírónő itélete téves volt.
Ma reggel a TV-ben Dr. Pálinkás György volt neves bíró adta elő ezen álláspontját
Köszönöm, hogy érdemben válaszoltál a felvetésemre. Majdnem egyetértünk. Az
ügyésztől valóban nem várható, hogy a törvény jóságát vizsgálja. Éppen ezért
választottam ketté a megítélést.
1. Ha a törvény rossz, és lehetővé tette az alkut, arról végsősoron a parlament, de
(mivel meglehetősen szakmai jellegű törvényről van szó) személy szerint nem
annyira a képviselők, mint a törvényt előkészítő valamint a képciselőknek szakmai
hátteret nyújtó pártok szakértői a felelősök. Mivel szakmailag az a kör húzza a
hasznot abból, ha "szakmailag" joghézagokkal és "jogos, de nem etikus" "szakértői"
módon jelentős összegek kaszálásával lehet a zavarosban halászni, mondom azt,
hogy az egészet a nyugati érdekcsoportok által jól megfizetett és a zavarosban
halászni vágyó esetleg a demokrácia részére aknát telepítő érdekcsoportok, azaz
lobbik dolgozták ki maguknak ezt a törvényt (ugyanúgy mint annyi másikat). Ebben
az esetben viszont, ha Boldvai és Budai befolyással üzérkedett, akkor T.M.
korrumpált.
2. Ha viszont a törvény nem említi explicit az alkut, akkor alkunak helye nincs. Azt
hiszem nem azt mondja, hogy annyi adható az önkormányzatoknak, hanem azt, hogy
annyi jár. Ezért ha alkudni kezd, megszegi a törvényt. A privatizációs ügyekben az
ÁPV Rt. az államot képviseli, az állam vagyonát értékesíti, és kutya kötelessége
ugyanúgy betűről betűre betartani a törvényt, mint bármelyik hatóságnak vagy
állami hivatalnak. Ezért van eltérés aközött, hogy Te tartozol nekem és alkuszunk
vagy hogy az állam tartozik valakinek és alkuszik. Az állam nem sérthet törvényt.
Csak az állam alkalmazásában álló személyek. Az ügyész szerepével kapcsolatban
igazad van mindaddig, amíg az ügy nincs az ügyészségen. Ha már egyszer ott van,
akkor az ügyésznek kötelessége ezt a vonalat is feltárni, és a vádemelés során ezt
figyelembevenni. Főleg addig, amíg még nem a kormány, hanem a parlament
felügyelete alá tartozik.
Dr Bárándy György ügyvéd azt állítja: a Tocsik üggyel kapcsolatban a bíróságot bírálóknak az ügy releváns részeiről fogalmuk sincs, sokszor vezető politikusok és közéleti személyiségek az ügy alapos ismerete nélkül nyilatkoznak. Szerinte jogilag és erkölcsileg egyaránt azok a bűnösök a sikerügyben, akik az első-rendű vádlott honoráriumából a bíróság szerint zsaroláshoz közelálló módszerrel százmilliókat hasítottak ki, és akik az ügyben nem is szerepelnek.
Kedves Dekóder!
De hát miért l'art pour l'art? Hiszen a bíróság megállapítása szerint a megnevezettek abban a bizonyos sörözőben elég szépen tettek annak érdekében, hogy érkezzen az a bizonyos pénz. Az sem lehetetlen, hogy az érintettek tényleg pártcélokra próbáltak pénzt szerezni. Én csak abban vagyok biztos, hogy egyik párt esetében sem arról van szó, hogy pártutasításra - akár informális utasításra - tették. Csak is erre vonatkozóan keresek bizonyítékot, vagy cáfolatot (ha az ember keres, ki tudja mit talál?). A pártok megítélése szempontjából szerintem csak ennek van jelentősége.
Kedves Rezső!
Az a helyzet, hogy Horn rosszul taktikázott - azt hitte, hogy az SzDSz fog felnőni az MSZP-hez (méretében), ezért igyekezett megakadályozni, hogy az SzDSz-hez közelállók nyerjék meg a TV pályázatok egyikét.
Az biztos, hogy az SZDSZ elnöke (Pető) és közvetlen környezete nem tudta. Különben nem csinált volna ekkora sajtócirkuszt belőle. (Van úgy, hogy átverik a főnököt...)
Ha nem buktatják meg Suchmant, aki vajh ki tudja miért, de nagyon utáltak, akkor soha ki nem derül. Ugyanis Suchman bosszúból beköpte az SZDSZ kapcsolatot.
A Gyula pedig a Tocsik televíziós mediatizálása miatt elfogalalta a belvárosiaktól a televíziót, és kibuktatta Balót a pályázatból.
Az én értelmezésem szerint pedig a fikcióhoz közelít az a feltételezés, hogy egy párthoz ilyen közel álló alapítványba csak úgy l'art pour l'art érkezzen 50 millió forint.
Kedves Dekóder!
Ilyen értelemben azért nem néztem, mert ezen az alapon maga Budai és Boldvai, no meg Vitos a pártkapcsolat. Ez annyira köztudott, hogy a mögöttük álló cégek, illetve alapítvány keresése felesleges. Az én értelmezésem szerinti pártkapcsolat viszont az, hogy a nevezett pártok vezetői tudtával - ne adj isten: beleegyezésével - történik mind ez. Tehát ez volt amit kerestem, legalább a kimondott utalás szintjén.
Mindezt csak azért kérdeztem, mert a cégek közül néhánynál közvetve, az alapítványnál pedig egy az egyben bizonyítható a pártkapcsolat (az ÁPV Rt. igazgatóságának SZDSZ által delegált tagja alapította, a kuratórium elnöke pedig az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője, de a tagok között is található néhány érdekes személy, például az egyik ex-képviselőnő férje).
Kedves Dekóder!
Sajnos elég sok cég nevét láttam, most nem mernék megesküdni arra, hogy ezek közül melyik az a három amire rákérdezel. Az a helyzet, hogy elég vaskos iratkötegről van szó és én eléggé célzottan kerestem (lapozgatással)a pártkapcsolódásokat. Mondhatjuk úgy is, hogy lapozgatás közben mindig akkor akadtam meg a szövegen, ha feltűnt a "párt" szó.
Üdv.
Lama
Nem emlékszel véletlenül arra, hogy a Boldvaiék ítéletére vonatkozó indoklás említi-e azokat a cégeket, illetve alapítványt, amelyekhez az alvállalkozóként működő cégek tovább utalták a lét?
Kedves Kaya!
(Off topic)
Sajnálom az utolsó bejegyzésemet, mert ma megkért Rezső, hogy adjam át neki az indoklást. El is mentem újra az ismerősömhöz - a Fővárosi Bíróságra - hogy fénymásolatot csináljak róla, de nem engedte. Nem vagyok jogász és korábban nem került szóba köztünk, hogy kivételezett lehetőségnek számít a betekintés, mert hivatalosan csak az érintettek tekinthettek volna bele. Így nem tudtam másolatot adni Rezsőnek - viszont kiderült, hogy olyasmire hivatkoztam aminek nem járhatsz utána, ezen az alapon a hivatkozás nem tisztességes, tehát elnézést kérek.
Véleményem szerint a hivatkozáshoz a szava hihetőség nem elegendő. Így saját ismereteim alapján véleményemet fenntartom, de sajnos nem tekinthető érvnek. Tehát elnézést kérek.
Üdv.
Lama
BlumiDC : - Közös munkáról van szó- Erkölcsileg az is bünös aki kifizeti
az is aki bezsebeli a mások munkájából kipréselt pénzt. Viszont egyes
nyugati demokráciákra az jellemzö, hogy a közösen elvégzett büncslekményért, nemcsak hogy büntetést nem adnak de egyenesen kártéritésben részesitik a gyilkosokat, föleg ha közös-vak kinzás után ölik meg az áldozatot, mert a ”nyugati demokrácia” játékszabályai szerint ”közös büntetést” nemlehet alkalmazni. (Lásd a világ legbestállisabb gyilkosságát a Svéd ”Lindeholm” esetet.)
Csutak – olyasmit ir, hogy ~¨nem Martika ment a szerzödésért (mármint
a pénzért) hanem felkinálták neki,~¨ még sajnálod is, huhu mekkora nyügöt
akasztottak a nyakába . Viszont soraidat ugy is lehet értelmezni, hogy a
hires szerzödést neked IS, nekem IS , a sarki koldusnak IS vagy Soros úrnak
IS, felkinálhatták volna és bárki ugyanolyan jól eltudta volna intézni
azért a hatalmas summáért (mármint sikerdijért)
Csak azt nemértem, hogy a MALEV pilotáinak miért nem fizetnek sikerdijat
amikor többszáz utast szállitó hatalmas repülögépeikkel balesetmentesen
sikkerül leszállniuk!
Az SZDSZ szerintem szerencsétlenebbül viselkedett, mint a többiek. Az MSZP kormányzati-államigazgatási téren tudta le a dolgot ( Suchmann menesztése, ÁPV Rt. vizsgálat, felfüggesztés, menesztés, KEI vizsgálat, büntető-feljelentés ) és körömszakadtáig védte, az ártatlanság vélelmére hivatkozva a jó Boldvait. Az SZDSZ viszont azonnal és a legmagasabb szinten csinált erkölcsi-politikai kérdést az ügyből: Pető lemondása lehetett privátim szimpatikus, de mégiscsak túlreakció volt. Helyre rakni nem tudta a dolgokat csak megerősítette a gyanút: valami büdös a Mérleg utcában. Budai ártatlanságának vélelme nem volt fontos a Szadinak - bizony, bizony! Bocs, de ez amatőrizmus.
Kedves Lama!
Hát csak érzed legalábbis, hogy pártkapcsolat nélkül ez az egész ügy nem
áll össze!?
De a jogi megítélésnél fontosabb a politikai és morális szempont. Megismétlem: ami ezt az ügyet összeköti például a székház-üggyel, az az,
hogy egyik esetben sem volt komoly párton belüli vizsgálat. Sem a Fidesz, sem az MDF, sem az MSZP nem volt kíváncsi arra, mi is történt valójában.
A fentebb említett pártok - ebből a szempontból -nem érdekelnek. De hasonló módon viselkedett az SZDSZ is, s ez fáj.
Ennyit az MTI megbízhatóságáról.
Logikailag rendben van, amit írsz, egy helyen tér el a véleményünk: szerintem azt nem lehet mondani, hogy nincs pártkapcsolat, szerintem helyesebb, ha azt mondjuk: nincs bizonyítva a pártkapcsolat. Majdnem ugyanaz, mert a pártkapcsolat létét sose tudják majd bizonyítani és mégsem ugyanaz, mert a körülmények nagyon közvetett módon utalhatnak erre.
Üdv!
Diós Erzsébet a rendszerváltozás utáni harácsolás védelmező bírónője. Ez megérne egy külön topicot is.
De vajon Tocsikot ügyvédje miért nem védi tovább ? Szerintem Tocsik készül a nagy lelépésre, mint ahogy ÁVÜ-s cimborái is.
Ez a gyenge itélet csak arra volt jó, hogy megnyissa számukra az egérutat.
Különben engem pontosan a bírói függésről győzött meg az itélet. Ezt értse mindenki úgy, ahogy akarja.
Akkor legyel szives nyilatkozni, hogy a 1999-02-09 22:41:14 es 1999-02-14 14:36:41 illetve a tocsik topicban levo hozzaszolasaid kozul melyik ervenyes a magyar birosagra.
Nem kellene mar eldontened vegre, hogy most akkor mocskos kommunistak akik nem nezik az utca erkolcsi elvarasait es torveny alapjan itelkeznek es felmentik tocsikot, vagy nagyszeru igaz emberek akik felhivjak a tarsadalmi veszelyekre az ugy vonatkozasait es elitelik az ellenzekhez kapcsolatban levo ket urat?
Kedves Kaya!
1999.02.09. 08:09
Eltartott egy ideig, míg utána jártam az ítéletnek és indoklásának - te is megteheted a bíróságon. Nos: nem állapította meg a bíróság, hogy az elmarasztalt személyek nem maguknak, hanem pártjaiknak szerezték a pénzt. Ellenben elfogadta TM később visszavont vallomását, miszerint Boldvai és Budai megzsarolta, hogy vagy fizet, vagy elveszti zsíros megbízását s, hogy a pénz pártcélokra kell. Ezt azonban az ítéletében nem állapította meg a bíróság és nem is keresett erre vonatkozó bizonyítékokat. Helyette megelégedett azzal, hogy a politikai befolyással való üzérkedésért ítélte el az érintetteket.
Az én értelmezésem szerint ez azt jelenti, hogy nincs párt kapcsolat mert itt csak két az adott pártokhoz közel álló üzletember magánakciójáról van szó.
Tocsik tegnapi nyilatkozatában azzal védekezik, hogy neki esze ágában sem volt megrövidíteni az önkormányzatok törvényes igényét, csak a törvényes követelésekhez kapcsolódó járulékok, például kamatok képezték alku tárgyát. Persze nyilvánvalóan sántít a védekezés, hiszen a tartozás kamatai épp olyan törvényes tartozások, mint maga a követelés, (különösen két közhatalmi szerv között, ahol az adós –az állam- végső soron mindenképen köteles helytállni, ha hitelezője –az önkormányzat- csődbe menne.) Sajnos azonban ez az evidencia elkerülte a perben ítéletet hozó bírónő figyelmét, amikor úgy vélekedett, hogy az ÁPV Rt egyszerűen sajátérdekei szerint járt el.
Különös, hogy –jóllehet- az egész ügy lebonyolítására az ÁPV Rt saját jogtanácsosi szervezettel rendelkezett, mely az általuk fontosnak vélt alkusorozatot kb. 45 millió Forintos önköltséggel lebonyolíthatta volna, és ugyancsak szerződéses viszonyban álltak egy ügyvédi irodával is, 35000 Ft óradíjjal, amelyet -összességében kb. 50 millió Forintért- ugyanerre igénybe vehettek volna, ehelyett egy névtelen – külső kerületi – tanács VB-nél gyakorlatot szerzett jogtanácsost szemeltek ki, az ügy lebonyolítására, akire zűr esetén ráhúzható a vizes lepedő.
Ezek után nehéz elhinni, hogy ha egy 100%-ban állami szerv (gazdasági formáját tekintve Rt) inkább kifizet 640 milliót, 45-50 helyett, és azt könnyelműségből, vagy Tocsik Márta iránti szeretetből teszi.
Ez csak úgy történhetett, ha a megbízók már tudták, hogy a „sikerdíj” 60-80%-a úgyis „megfelelő” helyre, az akkori koalíció pártkasszáiba vándorol. Az ítélkező bírónő jól látta ennek társadalmi veszélyességét, és azért a zsaroló pártalkalmazottakat elitélte. Én azonban ennél sokkal veszélyesebbnek látom viszont a társadalomra, hogy az állami vagyon felügyeletével és kezelésével megbízott szervezet, az ÁPV Rt ilyen „gyanútlanul” közreműködött az állami pénzek pártkasszákba történő átpumpálásába. Ez az igazi sklandallum.
Kedves Csutak, hogy ki bunös, és ki nem azt se te, se én nem tudjuk eldönteni.
Mindenesetre én szeretnék már pár nyugodt évet, amikor nincsenek politikai vonzatú nagyszabású perek, mert ezek után teljesen törvényszeruen valamelyik, vagy - ebben az esetben - mindegyik fél megkérdojelezi a döntést.
Nem ártana egy kis bizalomerosíto nyugi a magyar bíróságoknak.
Az eset kulcs egyébként nyilvánvalóan nem a sikerdíj maga volt, (bár azért az megválaszolatlan kérdés maradt, miért kell ennyi pénzt kifizetni az államnak, amikor saját adatbázisából, saját embereivel is elvégeztethetné ugyanazt a munkát).
Az, amit mindenki szeretett volna tudni, egyrészt az volt: a két párthoz kötodo szereplo tényleg kiüzérkedett-e állami pénzt (a bíróság válasza erre igen volt), másrészt az: az egész sikerdíj konstrukciót nem azért találták-e ki, hogy érintett két úriember állami pénzekhez juthasson (a bíróság szerint nem lehet ilyesmire bizonyítékot találni). Egyébként ez az a része a dolognak, amit iszonyúan nehéz bizonyítani.
A másodfokú ítélet sem fog mindenki megelégedésére szolgálni, és eloszlatni minden bizalmatlanságot a bírósággal szemben.
A bíráskodás egyelore egy elég gyenge láncszem a magyar alkotmányos rendszerben, lehetne vitatkozni, hogy ki miatt, és mit kellene tenni, de a válasz valószínuleg az, hogy ez sajnos egyelore az országnak mutat tükröt.
Kedves Csutak, hogy ki bunös, és ki nem az se te, se én nem tduom eldönteni.
Mindenesetre én szeretnék már pár nyugodt évet, amikor nincsenek politikai vonzatú nagyszabású perek, mert ezek után teljesen törvényszeruen valamelyik, vagy - ebben az esetben - mindegyik fél megkérdojelezi a döntést.
Nem ártana egy kis bizalomerosíto nyugalom a magyar bíróságoknak.
Az eset kulcs egyébként nyilvánvalóan nem a sikerdíj maga volt, (bár azért az megválaszolatlan kérdés maradt, miért kell ennyi pénzt kifizetni az államnak, amikor saját adatbázisából, saját embereivel is elvégeztethetné ugyanazt a munkát.)
Az, amit mindenki szeretett volna tudni, egyrészt az volt: a két párthoz kötodo szereplo tényleg kiüzérkedett-e állami pénzt (a bíróság válasza erre igen volt), másrészt az: az egész sikerdíj konstrukciót nem azért találták-e ki, hogy érintett két úriember állami pénzekhez juthasson (a bíróság szerint nem lehet ilyesmire bizonyítékot találni).
A másodfokú ítélet sem fog mindenki megelégedésére szolgálni, és eloszlatni minden bizalmatlanságot a bírósággal szemben.
A bíráskodás egyelore egy elég gyenge láncszem a magyar alkotmányos rendszerben, lehetne vitatkozni, hogy ki miatt, és mit kellene tenni, de a válasz valószínuleg az, hogy ez sajnos egyelore az országnak mutat tükröt.
A következőt jósolom: másodfokon úgy elmeszelik szegény Tocsikot, hogy vakítani fog.
Csak mivel addigra már átoperáltatva a Bahamákon fog pihenni, nem látja meg a magyar börtönfalak meszelését belűlről.
Nem véletlen, hogy ügyvédje nem képviseli tovább, még őt faggatnák, hogy hová lett Tocsik.
Ui.: Tocsikot ugyanaz a Diós Erzsébet mentette fel, aki korábban Kunost.
Elnézést az ismétlésért de egy szó elmaradt.
Dear Desider,
Igyekszem rövid lennni.
Én megnyugodtam az ítélat hallatán. Mert a bírónő MERT politika mentes véleményt alkotni.
Ugyanis, Mártikát megkeresték és szerzősést kínáltak neki. Ő végrehajtotta. Ezek után, ha betartotta a szerződést Ő az én szememben nem bűnös. De, hogy Szokai és társai miért nem , nos az nekem is magas.
Azt hiszem a politikusok kiléptek a parlamentből. Ezek után várom, hogy Pintér, Simicska, és még sokan mások mikor állnak bíróság elé?
Dear Desider,
Igyekszem rövid lennni.
Én megnyugodtam az ítélat hallatán. Mert a bírónő politika mentes véleményt alkotni.
Ugyanis, Mártikát megkeresték és szerzősést kínáltak neki. Ő végrehajtotta. Ezek után, ha betartotta a szerződést Ő az én szememben nem bűnös. De, hogy Szokai és társai miért nem , nos az nekem is magas.
Azt hiszem a politikusok kiléptek a parlamentből. Ezek után várom, hogy Pintér, Simicska, és még sokan mások mikor állnak bíróság elé?
A privatizált állami cégek alatti belterületi földekről volt szó. Nem volt ritka, hogy a földterület maga többet ért, mint a lerobbant kóceráj rajta, a földért viszont járt az önkormányzatnak az ellenérték. Dunaújváros volt az első önkormányzat, amely perelt ezért, s bizony a privatizációs törvények atyjaként ismert Sárközi Tamás segítségével meg is nyerte a pert 93-ban az állam ellen - ez azért volt fontos, mert addig, hiába járt volna törvényesen az önkormányzatoknak az ellenérték, nem kaptak semmit sem. Az ügy áthúzódott a választások utánra, s ekkortól jött merült fel a megegyezéses megoldás. A Vektor Rt ezt megtudta, felkereste az önkormányzatokat és megfelelő sikerdíj fejében vállalta, hogy per nélkül pénzt hoz a házhoz - véletlenükl ugyanezt ajánlotta Tocsik Márta is, aki személyes és távoli rokoni kapcsolatban állt az addigra a nagy önkormányzatok többségét képviselő Vektor Rt. két tulaldonosával. Egyirányú utcába került mindenki: a Vektor kevesebbet hozott az önkormányzatok számára, mint egy hosszan tartó per, de mégis pénzt, nem is keveset, kaptak ( Szeged esetében 1,2 milliárdról volt szó!! ). Az állam pedig kevesebb pénzből tudta le az egészet. Mindennek az alapja azonban az, hogy a Tocsik-Vektor tandem olyannyira levajazta a dolgot, hogy ily módon csak velük, általuk és rajtuk keresztül lehetett megoldani az ügyleteket, ellenkező esetben jöhetett a per. Ez akkor senkinek sem volt érdeke. Ehhez viszont olyan jogszabályok kellettek, amelyek megteremthették a lehetőségét annak, hogy az állam és a helyhatóságok között ilyen alkuhelyzet jöjjön ki. Ha valaki azt mondja, hogy ez így nem fair, annak igaza van, de minden jogszerű volt.
Üdv.
Ha jól emlékezem, nem minden belterületi földről van szó, csak arról amit privatizáltak (Vagyis amelyiken például egy privatzáét üzem terült el.) A törvény célja jó volt, vagyis hogy ne lehessen a településeket kisemmizni, tehát a zsozso fele az övék.
Csakhát az állam nem adta oda. Úgy robbant ki, hogy egy település pert nyert. Akkor kapott észbe az ÁPV RT. És azt akarta, hogy egyezzenek bele a települések, ha rögtön akarnak pénzt, akkor kevesebbet kapnak, mint amennyi jár. No innentől kellett az alku.
A törvény hibája, hogy nem tartalmazott zsankciót. (Persze nem tudom lehet-e szankcionálni az államot.)
Azt nem értem csupán, hogy erre miért nem volt saját ember. Csillagászati összegekért dolgozik ott egy jogász sisere had. (+ Eörsi cége fillérekért megbízással.) Mit csinálnak ezek a jogászok, ha a diploma nélküli Márta jobb náluk.
A fő csibész Szokai megint megúszta. Hogy az a....
