A gízai plató homokja alatt is sok minden vár feltárásra. Kevesen tudják, de a Szfinxtől kb. 50 méterre ott van a 2. Szfinx is. A Szfinx 2 fejébe állítólag villám csapott évezredekkel ezelőtt, és ezért olyan csonka fej. A test méretei a Nagy Szfinxhez hasonlóak. Ezen is súlyos erózió nyomai látszanak. Tehát még azt se nagyon ismerjük, amit látunk, nem is beszélve arról, amit még nem látunk! A Szfinx projekttel kapcsolatban már leírtuk, hogy a jövő tudománya talán majd magyarázatot tud adni az építkezés mikéntjére. A törökországi megalitikus metropolisz építésénél egyre többen hangoztatják pl. az annunakik behatásának lehetőségét.
„Emellett természetesen a Szfinx kifaragott testmagja és a 200 tonnás mészkőtömbökből illesztett megalitikus templomok is a jégkor végi civilizációk fantasztikus szakértelméről tanúskodnak. Aztán volt egy törés, és majdnem minden, legalábbis a technoevolúció újrakezdődött.”
Az nyilvánvaló, hogy a kőkorszaki szakik, mesterfokra emelték a faragási tudásukat. Azonban a gravitációt ők sem tudták „kikapcsolni”arra az időre, amíg a 200 tonnás kőtömböket egymásra pakolták. Ennek a logisztikának hiányoznak a nyomai. Egy technológiai utasítás, egy leírása annak a folyamatnak, amivel megemelik a megalitokat, jól jönne. Lehetséges az, hogy a szellemi „törést”, egy környezeti katasztrófa, vagy a Kínából ismert „kulturális forradalom” okozta?
A jégkorszak végi civilizáció technológiai fejlettségéről képet adhat Göbekli Tepe, Karahan Tepe (plusz, még vagy egy tucat, nemrég megtalált dél-törökországi helyszín megalitjai) és esetleg a törökországi földalatti városok leletanyagaiban foglaltak. Göbekli Tepe és Karahan Tepe között kb. 200 km hosszan vannak megalitikus romok a föld alatt. Amit ma látunk, az csak a jéghegy csúcsa; kb. 1 százaléka annak, ami a föld alatt rejtőzik. Ez a térség akár milliós nagyságrendű őskori lakosságnak otthont adó metropolisz, világváros is lehetett, melynek feltárása akár több évszázadig is eltarthat. Emellett természetesen a Szfinx kifaragott testmagja és a 200 tonnás mészkőtömbökből illesztett megalitikus templomok is a jégkor végi civilizációk fantasztikus szakértelméről tanúskodnak. Aztán volt egy törés, és majdnem minden, legalábbis a technoevolúció újrakezdődött.
Hüperborea és Negada szerepe, így elvitathatatlan a hajózásban. A kettő között ott van az Atlanti óceán, mint hajózási útvonal. Ha ezt tekintjük Atlantisznak, nem is kell tovább keresnünk. ;-)
Ezek szerint, az emberiség történelmét jégkorszak előtti és utáni korszakokra lehet bontani. Az a kérdés, hogy a technológiai fejlettségünk nagyobb volt-e a jegesedés előtt, ami „befagyott” a jégkorszakban, majd az kiolvadás után visszajutott a „startvonalra”? A kollektív emlékezetből is kiestek olyan részletek, amiket Afrikában és a mediterrán területen még a fagy előtt birtokoltunk? Ki tudná ezt igazolni?;-)
Igen, ezek jó képek! Némelyik ábra itt is elképesztő.
Különös jelentősége lehet egy ősi ábrázolásnak, ha vitorla is van rajta. A kereket úgy 7000 éve találták fel az Óvilágban (mert Ó-Amerika nem ismerte), de a technikatörténészek szerint a vitorlának nagyobb jelentősége volt az emberiség szempontjából. Senki nem tudja, hol jelent meg először: a Mediterránumban vagy DK-Ázsiában? 7-8000 éve már bizonyosan használták több felé is (persze az is lehet, több helyen is feltalálták).
A Kaimanawa fal és a Kaingaroa sziklafaragványok a történelem előtti Új-Zéland nevezetességei. De időben valszeg eltérnek egymástól. A Kaimanawa fal korát többen kb. 10-15 ezer évesre teszik, a Kaingaroa sziklafaragványokét kb, 4-5 ezer évesre lehet saccolni.
Ez nyilvánvaló, mivel a tízfős családi katamaránoktól kezdve, a százfős törzsi katamaránokkal népesítették be a Csendes óceánt. Az már más kérdés, hogy vittek-e magukkal megalítok mozgatására szolgáló eszközöket, vagy a mágust, aki súlytalanítani képes a köveket.;-)
A Kaingaroa sziklafaragványok Új-Zéland északi részén, a Kaingaroa-öbölben találhatóak. Ezek a faragványok az ősi Maorik őseinek a munkái. Több ezer évesek. Bár a Maoriak hagyományosan az 1300-as évek körül érkeztek Új-Zélandra, egyes kutatók úgy vélik, hogy egyes csoportok már korábban is elérhették a szigetet. Válszeg ezek a faragványok az Új-Zélandon évezredekkel ezelőtt élő ősi polinéz kultúrához kapcsolódnak. A hajókat ábrázoló faragványok arra utalhatnak, hogy az ősi Maoriaknak fontos szerepük volt a tengeri kereskedelem és a tengeri utazások terén.
Tegyük fel, hogy a megalitépítő kultúrák, a jégkorszakot megelőzően léteztek. Ebből a korszakból olyan tárgyi emlékek maradtak fenn, amik olyan technológiai fejlettségre nem utalnak, amivel több száztonnás köveket, 10-30 méter magasan egymásra rakhattak volna. Marad az „óriás ember”, aki ezt pusztakézzel elvégzi. De hol vannak az óriás ember tárgyi bizonyítékai? Mondjuk, 15 méter magas teljes csontváz, ehhez tartozó megkövesedett lábnyom, használati tárgyak? Ha vannak, jól elrejtik előlünk.;-)
A megalitikus fal eredete nagyon vitatott. De ennél a kőfalnál én egyből arra gondoltam, hogy ez nem az oroszországi Gornaya Shoria. Ezt ember alkotta. Az új-zélandi kormány és a tudósok titokban tartják ennek a falnak a létezését, amennyire csak lehet. A Természetvédelmi Minisztérium engedélyével egy geotechnikai cég földradarral pásztázta a területet (kb. 2020 körül). 3 m-rel lejjebb találtak egy tökéletes szabályos kőszerkezetet. Nem véletlen, hogy az ásatások tiltva vannak a megalitikus helyen. Nyilván a föld alatt megalitikus romok lehetnek.
Az anyagnak vannak olyan formái, amiket a természet geometriája alakít ki. Ilyen a só is. Mi van akkor, ha a só idővel megkövesedik, mint a dinoszaurusz csontok? Létrejönnek a kváderek, vagy kockakövek. Ha minden ilyen formában az emberi kéz munkáját látjuk, akkor már valóban a teremtés hatodik napján létezett az EMBER. (az ősrobbanás után?)
„Kr.e. 2300-ra datálják északon a harci fejsze (Hüperboreai eredet?) kultúra végét, előtte megalitépítők is beavatkoztak a hétköznapokba. Az időpontok nem felelnek meg nekünk, de az ábrázolások nagyon is. Ezek a hajók, karöltve a nagadai korsókéival túlmutatnak ônmagukon, egy bizonyos irányba... ahol a megvilágosító örvényben atlantiszi hajó terem.”
Amikor a Homo sapiens már nem gyalog, hanem farönkön, tutajon, nádtutajon, vagyis az első hajón közlekedett, született a mondás, navigare necesse est. A nádtutaj orrán és tatján felálló nádkéve, vitorlaként is szolgált. Ez arra enged következtetni, hogy már a szövés feltalálása előtt hajózott az ember. Az eszkimók állatbőrbe öltözve, bőrrel borított kajakokkal közlekedtek a sarkkörön innen és túl. Feltehetően a nehéz életkörülmények között élők voltak azok, akik feltalálták magukat, és azokat a dolgokat, amiket ma újításoknak nevezünk. Hüperborea és Negada szerepe, így elvitathatatlan. A kettő között ott van az Atlanti óceán, mint hajózási útvonal. Ha ezt tekintjük Atlantisznak, nem is kell tovább keresnünk. ;-)
„Erről jut eszembe, egyiptomi jelek néha egész történetet felidéznek (valakinek), emlékeztető vonalak (rejtőzködő szellemek konspirációja), szimbólumok, jeles üzenetek és hopp megjött Borges, mert egy betűben benne van az összes leírt szó, ahogy a homokszemben a sivatag vagy egyetlen cseppben az óceán.
(Az Aleph egy pont a térben, amely tartalmazza az összes többi pontot.)”
Az írásbeliség előtti ősemberek, a barlangra festették azt a történetet, amivel az utódaikat akarták inspirálni. Érzéseket, érzelmeket, hangulatot keltést, ösztönzést, késztetést végeztek vele. A művészetek minden formája az, ami ezt az eredeti funkciót még megőrizte. A politika és a vallások „egyházai”, ezt a célkitűzést, már más értelmezésben, propagandaként használják. Az írásjelek médiumként való használata, adta lehetőséggel élve. Amihez társult a rádió, a mozi, a televízió, az internet. Így lesz az Aleph divergenciája a káoszig kiterjedő. Ezért feladata minden egyénnek, közösségnek, társadalomnak, a Föld népességének a rend megőrzése. Annak rendje és módja szerint. Tulajdonképpen ki kell rostálni, és meg kell semmisíteni, a haszontalan információkat az életünk, az ÉLET megőrzése érdekében. (hol van az a korszak, amikor félszavakból is megértettük egymást?);-)
Gebel el Arak-i prehisztorikus kőkés (i.e. 3500 k.) tengeri ütközete volt még itt megbeszélés tárgya, melyen elvileg egy sumér vs egyiptomi csata látszódna. Viszont P. Riven szerint ezek atlantiszi hajók, ha jól emlékszem (vagy máltaiak?, de többek szerint meg Málta volt Atlantisz, bár az hülyeség), és akkoriban hoztál is sok hajós képet:
A hasonlók már érdekesek, akár atlantiszi hajó is lehet egy régebbi petroglifán, csak a valószínűsége rendszerint inkább egy mediterrán hajós népre utal inkább. Mondjuk az erősebb jel lenne, ha az atlanti part megalitjaira, dolmenjeire vésve találnánk hajót ábrázoló vésetet, vagy valamelyik Kanári-szigeten hajó petroglifát, tudva, hogy a guancsok maguk nem hajóztak, és aminek kora prehisztorikus. Így viszonylag nagyon nehéz, hogy a görög szigetek közt vagy 8-10-12 ezer éve is hajóznak, az egyiptomiak is vagy 6000 éve, s tele vannak prehisztorikus hajórajzokkal.
Skandináv petroglifák is nagyon változatosak a témájukban, hajóikban és felettébb gyanúsak. Többek között előfordulnak olyan hajók, melyeket a globolo technikájú/stílusú etruszk vésett drágaköveken csodálhattunk meg, pl. Az Errmitázs gyűjteményében. Lehet mindez véletlen.
Kr.e. 2300-ra datálják északon a harci fejsze (Hüperboreai eredet?) kultúra végét, előtte megalitépítők is beavatkoztak a hétköznapokba. Az időpontok nem felelnek meg nekünk, de az ábrázolások nagyon is. Ezek a hajók, karöltve a nagadai korsókéival túlmutatnak ônmagukon, egy bizonyos irányba... ahol a megvilágosító örvényben atlantiszi hajó terem.
Azt írják a Hinduk, hogy volt idő, amikor nem kellett az írás, mert olyan jó volt a szellemi kapacitás (memória), hogy nem volt rá szükség. Az írásjelek, csak emlékeztető jelek arra, hogy már felejtünk.
Platón szerint az írás rombolja az emlékezetet. Az írást olvasva a mondott szó logoszát nélkülözve lehetetlen, hogy bölccsé váljunk. Az írás a benne foglalt gondolatokat kiszolgáltatja olyan jövőbeli olvasóknak, akik nem biztos, hogy alkalmasak a befogadásukra.
A Gutenberg Galaxis beteg, ketyeg a fájnöl kánt dáun.
Erről jut eszembe, egyiptomi jelek néha egész történetet felidéznek (valakinek), emlékeztető vonalak (rejtőzködő szellemek konspirációja), szimbólumok, jeles üzenetek és hopp megjött Borges, mert egy betűben benne van az összes leírt szó, ahogy a homokszemben a sivatag vagy egyetlen cseppben az óceán.
(Az Aleph egy pont a térben, amely tartalmazza az összes többi pontot.)
Azt mondják, Thamus sok mindent kifejtett Theuthnak művészetéről, ezeken hosszú volna végigmenni; mikor pedig az íráshoz érkeztek, így szólt Theuth: „Ez a tudomány, király, bölcsebbé és tartósabb emlékezetűvé teszi az egyiptomiakat; mert az emlékezet és a tudomány varázseszközét találtam itt fel.” Az pedig így válaszolt: „Ó, te ezermester Theuth, az egyik abban kiváló, hogy feltalálta a művészeteket, a másik viszont meg tudja ítélni, mennyiben járnak kárral és haszonnal azok számára, akik majd használják őket. Így most te is, mint az írás atyja, jóindulatból épp az ellenkezőjét mondtad, mint ami a valódi hatása. Mert éppen feledést fog oltani azok lelkébe, akik megtanulják, mert nem gyakorolják emlékezőtehetségüket – az írásban bizakodva ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a maguk erejéből fognak visszaemlékezni. Tehát nem az emlékezetnek, hanem az emlékeztetésnek a varázsszerét találtad fel. S a tudásnak is csak a látszatát, nem pedig a valódiságát nyújtod tanítványaidnak, mert sok mindenről hallva igazi tanítás nélkül azt hiszik majd, hogy sokat tudnak, pedig a valóságban általában tudatlanok és nehéz felfogásúak, hiszen bölcsek helyett látszólagos bölcsek lettek."
Nem a hajóábrázolásokat hiányolom, hanem az olyan hajóábrázolásokat, melyek korban és kinézetben kétségesnek értékelhetnénk. Lehetne arról vitatkozni, hogy nem-e atlantiszi hajó. A Földközi-tengert is nagy régi hajózó kultúrák lakták, mint a károk, egyiptomiak, krétaiak, föníciaiak, etruszkok, pelaszgok. Tekintve a hajók anyagát, gyakorlatilag a népszerűségük/hírük ellenére elég keveset tudunk a hajózásaikról, és itt is sok a feltételezés.
Ha csak azt mondom, hogy az ókor leghíresebb hajósai a föníciaiak/punok voltak, akkor elég megdöbbentő hogy annyi föníciai/pun város feltárása, ásatása után sem találtunk egy saját ábrázolást sem a hajóikról! Csak egyiptomi vagy görög ábrázolásaink vannak a föníciai hajókról. Ez gondolom annyira köznapi volt náluk, hogy feleslegesnek tartották. Természetesen föníciai eredetű leírásunk sincs a hajóikról.
Továbbra is lehet keresni hajóábrázolásokat, melyek talál atlantiszi hajót mutatnak. Ezek előfordulása az olyan területeken a leginkább várható, ahol "kolóniáik" vagy "lerakataik" lehettek: Atlanti óceán akkoriban lakott partjai (Tartesszosz, Lixus, stb), Etruria nyugati partja - Elba-sziget, Türosz-Büblosz, Egyiptom - Pharosz-sziget, Tunézia - Dzserba-sziget, stb.).
Az számomra életképtelen verzió, hogy 248 ezer évig baromi lassan fejlődött "ősember", majd pár ezer éve belehúzott, monolitokkal kezdte az építkezősdit, majd évszázadokig háborúzott, elfoglalt, pusztított(gyxarmatosított?) most 100 év alatt felturbózódott, és pár évtizede már atomgyorsan fejlődik - technológiában, ugyan akkor szellemiségben meg ugyan olyan sötét és primitív, mint 2-4 ezer éve ... az nem stimmel. Itt valami nagyon nem stimmel, nem kerek, logikátlan, értelmetlen.
(Ahogy kb a mostani fogyasztói-gazdasági társadalom pont 1 fillért nem ér, de azzal vernek át, hogy igenis ez a "fejlődés" ... )
Nagyon egyet lehet ezzel érteni. A modern társadalmii és technológiai fejlődés joggal tölthet el bennünket aggodalommal. Az emberi civilizáció fejlődése ténylegesen nem egyenletes vagy lineáris folyamat. Időnként jelentős ugrások, technológiai forradalmak történtek, és nem mindig logikus láncszemek sorozataként áll össze a kép. Az emberi viselkedés, társadalmi, kulturális folyamatok általában lassabban változnak, mint a technológiai fejlődés. Ez magyarázhatja, hogy bár technológiailag és anyagilag előrehaladunk, sokszor még mindig küzdünk az emberi kapcsolatok és társadalmi kihívások problémáival. Az optimális irány a fenntartható, emberközpontú fejlődés lehet.
Azt mondják, hogy az evolúció, egy fejlődési és hanyatlási folyamat, ami a kihalásoknak „köszönhető”. Ami, aki nem alkalmazkodik az adottságokhoz, annak annyi. Alapanyag lesz az új generáció számára.
Mi van akkor, ha a letűnt korok „fejlett civilizációt” a technikai vívmányaikkal együtt, alapanyagként lebomolva, magába építette a túlélő nemzedékek sora? Azt írják a Hinduk, hogy volt idő, amikor nem kellett az írás, mert olyan jó volt a szellemi kapacitás (memória), hogy nem volt rá szükség. Az írásjelek, csak emlékeztető jelek arra, hogy már felejtünk. Minél több információt rögzítünk valamilyen hordozóra, annál több lesz benne a haszontalan. Ami hasznos, annak a fejünkbe kell férnie, és benne is kell maradnia, mert a „civilizálatlan” természeti népek, csak azt tanulják meg, ami az életben maradáshoz szükséges. Ezt adják át az utódaiknak. Nem tömik tele az elméket nem odavalóval. A természeti környezet drasztikus megváltozása, felgyorsíthatja az evolúciót, de le is blokkolhatja a kárunkra. (de generáció) :-(
Hatalmas szigetet vagy kontinenst úgyse találnak az Atlanti-óceánban, melyen gazdag őscivilizáció virágzott. A tudomány kiterjedt civilizációs nyomokat követelne meg Atlantisz elsüllyedésének és a Szfinxet kifaragó elődcivilizációnak a bizonyítására. De ilyen kiterjedt civilizációs nyomok, romok, rommezők - szerintem - soha nem fognak előkerülni a jelenlegi technológiai színvonalon és a mai tudományos hozzáállással. Egyedül mélytengeri kutatások vagy más csillagrendszerekbe szervezett expedíciók találhatnának és rendszerezhetnének ilyen nyomokat.
Jelenleg meg kell elégedni kis Atlantiszokkal, és erre a legvalószínűbb, legmegalapozottabb variáns a tartesszoszi Atlantisz elmélete és a Santorini sziget környékén található Théra-katasztrófa által elsüllyedt minószi civilizáció teóriája.
Egy sziget állt a tengerszoros előtt, amit ti emberek csak Hercules oszlopainak neveztek. A Théra-elmélet a Héraklész oszlopain belül van, ezért inkább a dél-spanyolországi Donaña mocsárvidék alatti Atlantisz elmélet a legvalószínűbb szerintem.
Már az is sokat mond, hogy 2004-ben egy német fizikus, Rainer Kuehne műholdas fotói körkörös mintázatokat (hármat) fedezett fel a donanai mocsárvidékről készült műholdfelvételen. Megegyeznek Pletón részletes leírásaival, amelyek egy kikötővárost írt le 3 körkörös kikötőgyűrűvel. A körkörös mintázatok belsejében néhány téglalap alakú eltérést azonosított. A téglalapok méretei is egyeztek Platón templomokra vonatkozó leírásaival. Ezekre a sokatmondó műholdas megfigyelésekre épültek még rá a 2005-ös kutatóexpedíció tudományos eredményei.
A tartesszoszi Atlantisz elméletének erőssége, hogy a térség a kontinentális Európa, az európai öscivilizáció szerves része volt, és egy olyan régión belül feküdt, amelyhez az ókori görög és egyiptomi kultúrák is közel álltak. Ennek következtében realisztikusabbnak tűnhet, mint az ismeretlen kontinenseken vagy távoli szigeteken elhelyezkedő Atlantisz elméletek. Az egyiptomiak közvetlenül kapcsolatban állhattak a tartesszosziakkal. Cancho Roano templomromjainak központi szent helyén egy 3500 éves egyiptomi jelképet találtak Ahmose fáraó idejéből. A tárgy a szentként tisztelt fémművesség szimbóluma. Ez a jelkép a helyszínt a fáraók által nagyra tartott fémművességgel hozza összefüggésbe. A fémművesség központjai abban az időben Tartesszosz és Atlantisz voltak.
Úgy látszik a falra hányt hajók súlytalanul hullanak. Nem hánytorgatom fel, hogy hány munkaórát kutattam értük, mert öröm volt. Nem értem, hogy miért hoztál annyi bizonyítékot, miközben... és ez már többször megtörtént, Lapajovval nem értettük a menetrendszerűen bekövetkező pálfordulásokat. Engem nem zavar, csak azért feszegetem, mert van hajó.
Mostanság mindenki :) Nem győzöm kapkodni a fejem, hogyan tologatják egyre messzebb a homo sapiens sapiens (az az a mostani ember, beszélő, eszközhasználó, csoportos, szervezett munkára, kommunikációra, tervezésre képes típusa!) megjelenését a világban és Európában - a legújabb bizonyított leletek szerint Afrikában közel fél millió, több, mint 400 ezer éve, itt pedig minimum 250 ezer éve rontjuk a levegőt. A neandervölgyiek pár százezer év előny után hirtelen eltűntek úgy 40 ezer éve, ami azért igen érdekes, mert addig jól elvoltunk - ezekbe a közös százezres és nélkülük pár tíz ezres idő intervallumokba vajon mennyi civilizáció, olyan mint a mostani, vagy egy egész másképpen fejlődő atlantiszi fér bele? Sok, nagyon sok ...
Az számomra életképtelen verzió, hogy 248 ezer évig baromi lassan fejlődött "ősember", majd pár ezer éve belehúzott, monolitokkal kezdte az építkezősdit, majd évszázadokig háborúzott, elfoglalt, pusztított(gyxarmatosított?) most 100 év alatt felturbózódott, és pár évtizede már atomgyorsan fejlődik - technológiában, ugyan akkor szellemiségben meg ugyan olyan sötét és primitív, mint 2-4 ezer éve ... az nem stimmel. Itt valami nagyon nem stimmel, nem kerek, logikátlan, értelmetlen.
(Ahogy kb a mostani fogyasztói-gazdasági társadalom pont 1 fillért nem ér, de azzal vernek át, hogy igenis ez a "fejlődés" ... )
Így van, és azért, mert nem is lesznek. A mai "tudományos értelemben" vett bizonyítás lehetetlen, lényegében az okokat próbáltam a pontjaidra válaszként adni, hogy miért.
Platón "tudta" milyen volt Atlantisz? Nem, nem tudhatta - csak írt róla valamit, tovább adott egy információt, némi saját rávilágítás-feltételezés (regény?) módban ... beleillesztve saját filozófiájába, mert éppen beleillett az aktuális képbe a filozófiai(!) művében.
"Pusztulása idején háborúzott" - ez azért érdekes feltevés, mert 1 nap alatt süllyedt el, gyorsan semmisült meg a birodalom, a túlélők, menekülők, háborúskodása nem túl életszerű számomra.
1. Az ellenséges viszony feltételezés - esetleg elfoglaltak atlantisziak által hátrahagyott régiókat, területeket.
2. Amikor elfoglalnak területeket újonnan érkező népek, valamit átvesznek a találtakból, valamit hoznak magukkal, a kultúrák keverednek - akár már Atlantisz bukása előtt keveredhettek, de utána nagyon. Egy népvándorlási hullám sok mindent összekever, ha történt ilyen i.e. 4000 és 10 ezer közt (talán több is) akkor pár egyéni stílusú kultúra kialakulása mellett a keveredés-átvett stílus garantált, szerintem.
3. Igen, elég sajátosak, mégis némelyik ókori stílus hasonló vonatkozású párját megtalálni a prekolumbián latin-amerikai kultúrákban, azaz lehetett kapocs - az atlantiszi valahol a kettő közt keresendő, de mivel mindkettővel lehetett kapcsolata, ebből ezt, abból azt lehetne oda társítani - ahogyan az írás (kipu használata számoláshoz, "maja kód" régebbi-későbbi változatai?) hieroglifák, ami ugye a predinasztikus korban nem teljesen ugyanolyan volt Egyiptomban, mint két-háromezer évvel később.
Gőzünk sincs, hogy mit keressünk, és nem is tudjuk csak nagyjából, hogy hol-merre. Így persze hogy semmi sem bizonyíték, hiszen mindenhol a pár ezer évvel későbbi leleteket látjuk csak - amire én is csak feltételezni tudom, hogy átvették későbbi népek.
Platón munkásságát ismerve nem kamuzott, nem mese a története, de elképzelhető, hogy színezte saját formájához, korához, mondanivalójához - de az alapot, Atlantisz létezését aligha CSAK kitalálták azok, akiktől hallott, olvasott róla.
A mélytengerek lehet választ adnak, de mint írtam én a latin-amerikai betemetett romoktól várok többet, ott jöhetnek kevésbé elenyészett leletek - ha maradtak sok ezer év után. A tengerekben romok, kövek, a többi, más könnyebben lebomló anyag aligha maradt lehetőségként.
