Óh, köszönöm szépen ! Már fel is kerestem az oldalt. Regisztrációhoz kötött, aminél épp csak a cipőméretet nem kérdezik ( útlevél vagy személyi ig. száma minek ?). 2 hétbe telik, mire visszaigazolnak...
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy Felső-Ittebe (Torontál vármegye) rk vagy polgári anyakönyveit merre találom ? Vagy hogy hol anyakönyvezték az itt születetteket 1894-95-ben ?
Az árvaszéki levéltári anyagot megnéztem már, van benne sok érdekes, de sajnos ide vágó nincs. Illetve van egy másik iratcsomó is a BFL-ben, az kifejezetten Ackerl György bongárlegény ügyéről szól, lehet, hogy ad támpontot, de több, mint száz oldal, főként latinul és németül, kézzel írva. Egy kedves kutató ismerősöm fordítja éppen, de eltart egy darabig.
vörösvári: Ahogy megtaláltam Ackerl Györgyöt a címjegyzékekben, már nem volt nehéz dolgom, tudtam merre kell keresni őket, szerencsére a budapesti római katolikus egyházi anyakönyvek végére sokszor készítettek névmutatót, csak azokat kellett átnéznem.
A Pór Jozefa halálozás úgy tűnik, hogy jól illeszkedik a többi adathoz, a budai származás alapján pedig valóban Óbudán, Budán és a környékbali falvakban kell kutatnom, mégpedig a házasságuk után, mert az tisztázhatja, hogy valójában melyik a keresett Ackerl György.
Az „Opificium” (mesterség) rovat mellett a „N[ume]rus conscriptionis” (az összeírási házszám) rovat áll. A „Classis” (osztály) rovat pontos értelmét a mesteremberek vonatkozásában nem tudom, de az egyéb összeírásokban ez rendszerint a jövedelmi vagy adózási osztály szerinti besorolást jelzi.
Vasinka Georgius (L7PN-9TX) nevű ősömet, aki pannifex volt, Fehérváron házasodott 1813-ban, volt 3 gyereke, Franciscus 1813, Szfv, Rosalia 1815 Szfv és Mathias 1818, Ladány (anyakönyvezve Csóron), megtaláltam az 1828-as vagyonösszeírásban inotai lakosként. Egyrészt belinkelem a beírást Fs: dgs 8302861, 297. oldal, mert nm értem, mit jelentenek a classis (mit osztályoztak?) és egy szó, amit még kiolvasni sem tudok (a 2. oszlop tetején, az opificium mellett).
Ha inotai lakos volt, az esetleges halálozást hol érdemes keresnem? Csóron ?
A család azonban valószínűleg ez lesz, mert találtunk egy másik kutatóval DNS-egyezést
egymás között és ő is ugyanide jutott el a maga vonalán.
Én 1797-es születéssel eddig csak A. György apukáját, A. Józsefet találtam meg, más Györgyöt nem.
Esetleg találtál mást?
Valóban, a halotti talán segíthetne, elég sokat átnéztem Óbudán és Ferencvárosban, de eddig még nem találtam nyomukat. Azt hiszem neki kell állnom még egyszer, mert nagy valószínűséggel ott lesz az valahol.
A keresett A. Györgyről viszont tudom, hogy céhlegényként elég sokfelé vándorolt Európában, elvben bárhonnan hozhatott feleséget idegen névvel, ami magyarázná a sokféle írásmódot, egyúttal azt is jelentené, hogy kicsi az esély a házasságuk megtalálására.
Edit: az előző hozzászólásomat babramama-nak szántam, félrement. De oblass, neked is nagyon köszönöm, ezen az úton is tovább tudok menni/kutatni! Még egyszer köszi mindkettőtöknek! :)
A legjobb vagy!!! Nagyon köszönöm, ismét! :) Minden egyezik; engem teljesen elterelt, hogy a Lajos halottijában Julianna lánykori neve volt feltüntetve, és egyszerűen sehol nem találtam róla semmit. Örök hálám! :)
Szerintem ő esélyes, hogy Huterer Julianna legyen. 1840-41-ben született, a bejelentő Lajosné, közel laknak egymáshoz. Csak a házassági ak-t nem találom, de lehet, hogy nem Budapesten házasodtak.
Fidiczin: A FamilySearch a XVIII. sz. legvégéről Berlinből adatolja Fidicin alakban, a XIX. sz.-ban ugyanilyen alakban előfordul Békéscsabán, de ebben a családban Fidiczinyi névforma is előfordul. A két század határán a Fidiczin családnév Szebellében (ma Sebechleby, Szlovákia) is előfordul. A jelnkori szlovák névtárban egy Fidiciny család fordul elő Pozsonyban. Ez a névforma korábban Besztercebányán (ma Banská Bystrica, Szlovákia), Radványban (Radvaň, ma Besztercebánya része), valamint további felföldi településeken adatolt.
Bár a név első pillantásra szláv képzésűnek tűnik, valójában latinosított vezetéknévről van szó. A humanizmus korában divat volt az eredeti nevek lefordítása valamely klasszikus nyelvre (latinra vagy görögre). Ilyen pl. a XVI. sz.-i Méliusz Juhász Péter, akinek ma szokásos névalakjában az eredeti és a választott vezetékneve egyaránt megjelenik. A németségben ez a szokás tovább kitartott, Magyarország területén pedig leginkább a Felföldön. Ott a németséggel együtt élő szlovákok és magyarok is átvették ezt a mintát. Talán a leggyakoribb ilyen név a Fábry ~ Fábri, amely a latin faber szóból alakult, amely a klasszikus korban ’kézműves, mesterember’ jelentésű volt, de később elsősorban a ’kovács’ megnevezésévé vált, így a korábbi Schmidt, Kovács vagy Kováč családnevűek cserélhették le a korábbi családnevüket erre. A Fábry ~ Fábri név végén az -i (-y) a latin birtokos eset ragja, adott esetben apanévképzőként szolgál, azaz Schmidt, Kovács vagy Kováč nevű felmenő leszármazottait, az ilyen nevű családba tartozót jelöli. A humanizált nevek sokszor jelennek meg ilyen birtokos alakban.
A Fidiczin ~ Fidicin név mögött a latin fidicen ’lantos, citerás’ értelmű foglalkozásnév áll, amelynek töve fidicin- alakú, l. még fidicinius ’citerás-’ melléknév. Ilyen formán ez a név a korábbi német Fiedler vagy Geiger ’hegedűs’, a szlovák Hudec ’hegedűs, zenész’, magyar Hegedűs vagy hasonló családnevet válthatta le. A Fidiciny névforma a latin -i birtokos raggal bővült apanévi alakváltozatnak értékelhető.
A Fidiczin ~ Fidicin ~ Fidiciny nevet viselő családok nem feltétlenül rokonok, mivel gyakori alapnévről van szó, és annak latinosítása is előfordulhatott több külön helyen. Az 1718-tól újratelepült Kiskőrösön két évtizeddel később elsősorban a név szlovák szálait érdemes követni. Kiskőrösről egyes családok továbbköltöztek Békéscsabára, így talán kapcsolat lehet a kiskőrösi és a békéscsabai adatok közt.
Ismét szeretnék egy kis segítséget kérni, akár tipp formájában. Az ükapámnak és a testvérének megtaláltam mind a születési, mind a halotti anyakönyveit. Ükapám Huterer Lajos (szül.: Szakácsi, 1862.02.14., meghalt: Budapest, Kispest, 1919.03.07.), testvére Huterer Ferenc(z) (szül.: Szakácsi, 1967.12.10, meghalt: Budapest, Kőbánya, 1899.11.30). Az ő anyjukat Huterer Juli/Julia/Juliannának hívták, mind a két gyerek törvénytelen volt, és a papírok alapján nem házasodott meg később sem, de semmi más infót nem találtam róla. Lajos 1899.01.24-i esküvői papírján elvileg még élt, ahogy Ferencz halotti papírján is. Lajos 1919-es halottiján láttam csak, hogy "néhai".
Amit még megtudtam, hogy a két testvér 1898-99 között a X. kerületben laktak, volt, hogy egy címen, máskor csak egy pár utcányira egymástól, valamint mind a ketten "vendéglősök" voltak egy ideig.
Huterer Juli(anna) halotti papírját kerestem Szakácsiban, Tapsonyban, és a X. kerületben is, de eddig még nem találtam rá. Szerintetek hol lehet érdemes keresni? Akkoriban mennyire volt jellemző, hogy az anyát esetleg hátrahagyták vidéken a gyerekeik, miután azok felköltöztek a fővárosba? Arra is gondoltam, hogy hátha esetleg együtt jöhettek valamikor Pestre, amíg még a gyerekek kisebbek voltak, de jelét ennek még nem láttam. Köszönöm előre is, ha segítetek!
